A Reihard-gyilkosságtól a Buda-Cash-csődig: 12 éve tart a Fővárosi Ingatlankezelő felszámolása

Büntetőügyek garmadája, mellékszálon pedig egy máig tisztázatlan leszámolásos gyilkosság is összefüggésbe hozható a befolyásos belügyes és politikai kapcsolatokkal rendelkező kétes figurák vezette egykori Fővárosi Ingatlanközvetítő több mint tíz éve húzódó felszámolásával. A szálak a Buda-Cash-csődig vezetnek.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A III. kerület zöldövezeti részén, a Nyereg úton árul 140 négyzetméteres társasházi lakást a Fővárosi Ingatlanközvetítő Rt. (FIK) felszámolója – olvasható a friss Cégközlönyben. A FIK elleni felszámolás 12 éve tart, az induláskor a felszámolóbiztos hosszú procedúrát jósolt, mondván, a céghez több ezer budapesti ingatlan tartozik, a tulajdonviszonyok sok esetben rendezetlenek. A kalandos cégtörténet összeköthető a tavalyi brókerbotrány-sorozattal is. Időutazás következik.

A FIK jogelődét 1949-ben hozta létre a Belügyminisztérium a tanácsi, később önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésére. Bizonyos aktív belügyes figyelem mindvégig érezhető volt a vállalatnál – a cég történetét ismerők szerint azért például mindenképpen, mert a FIK államvédelmi szempontból is kifejezetten érzékeny adatbázis kezelt: a lakások használóiét, köztük a titkosszolgálati célokat szolgáló úgynevezett fedett lakásokét is.

Hogy, hogy nem, a valaha monopolhelyzetű, 1994-ben rt-vé alakult ingatlankezelőt bizonyos Rózsa Ferenc és Kovács Tibor páros privatizálta fő tulajdonosként – ők korabeli sajtóhírek szerint a tököli bv-ben ismerkedtek meg a nyolcvanas évek elején. A rendszerváltás után ez hatalmas biznisznek indult: beindult a bérlakás-privatizáció, a bevétel sokáig – amíg az önkormányzatok nem eszméltek, hogy saját cégek alapításával jobban járnának – a FIK-nél csengett, amely utólag számolt el a kerületekkel. Perek tucatjai mutatták, hogy nem mindig zökkenőmentesen – Kovács ellen négy büntetőügy indult, ebből egy került bíróságra, ahol az üzletembert felmentették.

Azóta is talány, hogy a nem különösebben iskolázott, börtönviselt két vállalkozó, hogyan cseppenhetett a tutiba. Tököl utáni közös állomáshelyük bizonyos Sprint-Börze Kisszövetkezet volt, amit nem igazolt – azóta csak kétes megbízhatóságú honlapokon szereplő – információk nemzetbiztonsági fedőcégként emlegettek.

Pár évvel később, immár a FIK-nél azonban igencsak megromlott Kovács és Rózsa között a viszony: perek és feljelentések tucatjait indították egymás ellen, s kölcsönösen ki is zárták egymást a cégből, miközben magas rangú pártfogókat is kerestek. Rózsa a például a cég tisztségviselői közé választotta Simon Sándor vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját, Nagy Zoltán korábbi legfelsőbb bírósági elnökhelyettest, illetve Valenta Lászlót, aki ekkoriban nyugalmazott rendőr dandártábornok volt, később Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnökeként, majd üzlettársaként is tevékenykedett.

Kovács pár nappal később Berecz Jánost, a pártállam MSZMP kb-titkárát, Lakatos Ernőt, a kb osztályveztőjét, és Várhelyi István korábbi honvédségi védelemgazdasági osztályvezetőt toborozta.

A cégbíróság végül Kovács választottait – Bereczet, Lakatost és Várhelyit – jegyezte be igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagként. A cégbíróságon fellelhető, a HVG 1999-es, online nem közölt cikkében idézett nyilatkozat szerint Valenta például azért mondott le felügyelőbizottsági posztjáról, mert nyilvánvalóvá vált előtte, hogy személyében

„lobbistát kerestek a rendőrségen éppen folyamatban lévő ügyek gondozására és katalizálására”

Maradtak mások. Körösi Imre volt MDF-es országgyűlési képviselő például 1994-1997-ben elnökölt a FIK-ben, s a cégjegyzék szerint 1997 óta, jelenleg is a felügyelőbizottság tagja. Ő egyebek mellett azzal írta be magát a cég kalandos történetébe, hogy 1998 januárjában – Lakinger Jenővel közösen – 56 millió forintnyi FIK-részvényt ruháztak át (egy amúgy vitatott ügylettel) az alvilági kötődésű Boross József Károlyra – akit fél évvel később az Aranykéz utcai merényletben felrobbantottak.

A FIK-es Kovács az egyik alapítója és 1998-ig elnöke volt az 1995-ben létrehozott Buda-Cash Brókerháznak – annak, ami a tavalyi csődhullám noyomán több mint tízezer befektetője mintegy 60 milliárd forintjával nem tud elszámolni jelenleg.

Kapcsolódó cikkek

Buda-Cash: felszámolás fénysebességgel

Felszívódott milliárd: a brókerbotrány fóti szála

Csaknem kétmilliárdot bukott Százhalombatta

Tarsolyék hétmilliárdos iowai fantomja

A Buda-Cash-t Kovács akkor hagyta el hivatalosan, amikor a kerületi önkormányzatok perbe fogták, hogy a FIK vezérigazgatójaként megkárosította őket az ingatlanügyletekkel – az értékpapírtörvény ugyanis nem engedélyezte, hogy büntetőügyben terhelt személy brókercéget vezessen. Kovácsot utóbb felmentette a bíróság.

A brókerszakmában egyébként évekig tartotta magát a nézet, miszerint Kovács akkoriban csak névleg hagyta el a brókerájt. Ami viszont biztos: a rendőrség már a kezdetekkor nyomozott a Buda-Cashnél, azt gyanítva, hogy hamis kárpótlási jegyekkel hozták létre. Ebből az ügyből – amelynek megindító feljelentését egyébként is a Rózsával folytatott küzdelemhez kötnek Kovács köreiben – végül nem lett semmi, az viszont megint csak a HVG cikkéből derül ki, hogy az alapítók, köztük Kovács kárpótlási jegyekkel alapították a Buda-Cash-t.

A Magyar Nemzet tavaly áprilisban tudatta: a Nemzeti Nyomozó Iroda leporolta a London Bróker egykori tulajdonosa, Reichardt Ignác elleni 2000-es leszámolásos merénylet aktáit. Reichardtot gépfegyversorozattal végezte ki egy bérgyilkos egy budafoki utcában. A konzervatív napilap azt sem mulasztotta el közölni, hogy a döntést a rendőrség nagyjából a 2015-ös brókercsőd-sorozat tetőzésekor hozta az akkor már 15 éve megfejtetlen gyilkossági ügyben.

A London Bróker és a FIK között volt kapcsolat: az ingatlancég az 1999-ben bedőlt London Bróker egyik fontos ügyfele volt, ráadásul a Reichardt és Kovács családja privátim is üzleti kapcsolatban állt.

A legújabb bankcsődök idején tavaly több hivatalos forrásból is elhangzott, hogy a Buda-Cash visszaélések több éves, akár évtizedes gyakorlat szerint folytak, tehát nem kizárt, hogy a hatóságok a bankügyes nyomozás során akár szerezhetnek hasznos adatokat a London Brókerrel és annak szerencsétlenül járt tulajdonosával kapcsolatban is.

A kormánypárti Magyar Idők kifejezetten összefüggésbe hozta a mostani bankbotrányt a Reichardt-üggyel – hogy tudniillik, az időbeli egybeesés nem véletlen: a nyomozók a bankbotrány vizsgálatakor jutottak arra a következtetésre, hogy érdemes újra nyitni a gyilkosságos aktákat. Ráadásul információjuk ráerősít arra az alvilági körökben évek óta terjedő hírre, miszerint Reichardt halála előtt milliárdos pénzügyi machinációkról akart bűnbánó vallomást tenni.

A rendőrség az Átlátszó érdeklődésére azt válaszolta: emberölés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyik az újraindított Reichardt-ügy, egyebet a „nyomozás érdekeire tekintettel” nem árultak el.

Ami a Buda-Cash utóéletét illeti, a brókerbotrányban bedőlt, ügyfeleinek – leánybankjaival együtt – mintegy 60 milliárdjával elszámolni nem tudó pénzintézet csődje miatt 11 ember ellen folyik büntetőeljárás. Eddig több mint tízezer károsult jelezte igényét a Befektetővédelmi Alapnál, a határidő március 26-án járt le.

Rádi Antónia

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.