Itt a jegyzőkönyv, ami rácsok mögé juttatta Lagzi Lajcsit áramlopás miatt

Galambos Lajos - Fotó: MTI / Lakatos Péter
Galambos Lajos - Fotó: MTI / Lakatos Péter

Banánhéjnak tűnik, ha a népszerű mulatós zenésszel, Galambos Lajossal szemben megáll az áramlopás és a vesztegetés gyanúja. Az E.ON ellenőrzési jegyzőkönyve, amely az Átlátszó birtokába került, az áramlopás tárgyában négy fogyasztási helyen mindössze 3,3 millió forint kárt állapított meg. Nehezen elképzelhető, hogy a jó körülmények között élő trombitaművész rászorult volna arra, hogy megkárosítsa a közműszolgáltatókat.

Az alagsorban gipszkarton-fallal burkolt rész, amely „az épület méretlen főelosztó szekrényét” fedte el, valamint megsérült földkábel, amelyet sziloplaszttal és buborékfóliával szigeteltek le, továbbá tüskés szorító nyomai a földkábeleken.

Többek között ezeket rögzítették az E.ON munkatársai azon a tavaly ellenőrzésen – az Átlátszó birtokában lévő jegyzőkönyv szerint –, ami miatt 2015. szeptember 24-én az ismert mulatós zenész, Galambos Lajos négy hónapra, felesége pedig egy hétre előzetes letartóztatásba került.

 

 

Az ügyészség akkori tájékoztatása alapján a gyanúsítottak egy mocsai lakóházban és egy tatai apartmanparkban olyan illegális bekötéseket építtettek ki, amelyek segítségével éveken át méretlenül használták az áram-, víz- és gázszolgáltatást, miközben a szabályosan felszerelt mérők óraállása alapján csak minimális összegű díjakat fizettek.

A házban több mint tíz év alatt, az lakóparkban pedig több mint öt év alatt 3,5 millió és 30 millió forint közötti kárt okoztak a szolgáltatóknak.

A gyanúsítottak közül Galambos Lajost, művész nevén Lagzi Lajcsit vesztegetéssel is megkínálta a hatóság. 2014 októberében ugyanis, amikor az áramszolgáltató emberei kimentek vizsgálódni a lakóparkba, több százezer forintot kaptak, hogy ne jelentsék az illegális bekötést.

Az ügyészség közlése alapján a szakemberek ennek megfelelően vették fel a jegyzőkönyvet és így jártak el a mocsai lakóház ellenőrzésekor is. Mindezt egy rögzített telefonbeszélgetés tanúsítja.

A Komárom-Esztergom megyében történt ügyben egyébként nem az illetékes megyei rendőr-főkapitányság jár el, hanem a Fejér megyei testület.

Az eljárás elfogultság miatt került át, ugyanis a lakóparkban bérelt lakást a Komárom-Esztergom megyei főügyész, illetve ott lakott a megyei rendőrfőkapitány is. Úgy tudjuk, náluk minden rendben volt az árammérőkkel.

A 2014 őszi ellenőrzésre vonatkozóan valóban az szerepel az áramszolgáltató jegyzőkönyvében, hogy nem találták áramlopás nyomát. A következő alkalommal, tavaly május 12-én viszont már komoly illegális áramvételezésre bukkantak.

Másodjára az E.ON munkatársai már a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság embereivel közösen vonultak ki, valószínűleg arra is felkészülve, hogy akadályozhatják őket a vizsgálat elvégzésében.

A tatai apartman-parkban, az alagsorban egy gipszkarton-falra leltek, amely az épület méretlen főelosztó szekrényét fedte el. Ebből a főelosztóból ment egy leágazás. A földkábel 1,7 méter mélyen meg volt sérülve. Sziloplaszttal és buborékfóliával szigetelték le, továbbá a földkábelen tüskés szorító nyomai voltak.

Az E.ON-osok jártak a Bopuép Kft-nél is a mocsai Boldogasszony pusztán. Ott a következőket tapasztalták: a mérőszekrénytől mintegy másfél méterre a földben a földkábelt felbontották és szintén tüskés csatlakozó szorítókkal mind a négy vezetőre rákötöttek egy földkábelt.

„A méretlen földkábel a körülbelül száz méterre lévő telephelyen található elosztószekrénybe csatlakozik, és ugyanonnan van ellátva az egész telephely méretlen villamos energiával. Az elosztószekrényből a szomszéd ingatlant is külön kábel táplálja.”

Azt, hogy mennyi ideig folyhatott az áramlopás és hogy ezzel a szolgáltatót mekkora kár érte, az E.ON emberei nem nagyon tudták megállapítani. A Boglárka Apartmanpark esetében például az illegális áramvételezés kezdeti időpontját nem tudták meghatározni.

Mint a jegyzőkönyvben is szerepel, a jogszabályok alapján ilyenkor egy évre visszamenőleg, becsléssel számítják ki a szolgáltatónak okozott kár mértékét. A hét hónappal korábbi, mindent rendben talált ellenőrzés dátumából kiindulva arra jutottak, hogy az ingatlanon nagyjából másfél millió forint értékben loptak áramot.

A Bopuép Kft-nél sem volt kideríthető, hogy mióta vételezték ott ingyen az áramot, ezért szintén becsléssel állapították meg a kár mértékét, 1,96 millió forintban. Az E.ON még tavaly ősszel  arról tájékoztatta az Átlátszót a buherálásokkal kapcsolatban, hogy

„…szakmailag felkészült, hozzáértő kivitelezés történt, amely azonban nem egyedülálló, hasonlókkal az E.ON szakemberei is találkoztak már munkájuk során. Kárigényünket a rendőrségi vizsgálat során már jeleztük és természetesen szerződött ügyfeleinkkel szemben jogszabály szerinti követelésünket érvényesíteni fogjuk.”

Úgy tudjuk, azóta már megállapodtak, és a kötbért az ügyfelek részletekben teljesítik az áramszolgáltatónak.

Pilátus a krédóban?

A büntetőeljárásra vonatkozóan a január 24-én szabadlábra került trombitaművész nem nyilatkozott: Galambos Lajos ártatlannak vallja magát; és azt állítja, hogy neki az ingatlanokhoz semmi köze, a lakóparknak például nem tulajdonosa és nem üzemeltetője,csak a reklámarca volt.

Ugyanakkor Galambos Lajos lakcímeként a cégnyilvántartásban Mocsa, Boldogasszony puszta szerepel a Boglárka Apartmanpark Kft. adatainál a cégnyilvántartásban. A társaságot 2013-ban Galambos Lajos alapította, annak 2014 márciusa óta a Tafegya Kft. és a Csevia Kft. a tulajdonosa.

A Csevia Kft-ben egy magánszemély mellett a Green Paloma Investment Ltd. a tulajdonos. Ez egy az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett offshore cég, amelynek szavazati jog mértéke meghaladja 50 százalékot, kézbesítési megbízottja pedig az Odirda Kft.

Az Odidra Kft. 2006 és 2013 között a Dáridó nevet viselte. Egyik telephelye Mocsa külterületére, a másik pedig a tatai lakópark egyik földszinti lakásába van bejegyezve. A főtevékenységként televízió műsor összeállítását, szolgáltatását jegyző vállalkozás tulajdonosai között Galambos Lajos és felesége, Boglárka is megtalálható. A társaság 2014-ben mintegy 18 millió forintos nettó értékesítés mellett 2,3 milliós mérleg szerinti eredményt ért el.

Az E.ON jegyzőkönyvében található Szeferke Kft. és Bopuép Kft. egy-egy magánszemély nevén van. A lakópark érintett részén, a Vízikert Apartmanparkban a Csevia Kft. az egyik tulajdonos.

 

 

Tavaly decemberben a Blikk arról írt, hogy lopott autókat kerestek a rendőrök a zenész birtokán, majd hogy ókori műtárgyakat is kerestek ugyanott, miután valaki feljelentette Galambos Lajost.

A sajtóban megjelent az is, hogy egy nagy értékű biztosítási csalás ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jár el, mivel egy biztosítótársaság illetékesei úgy gondolták, hogy jogtalanul kérnek tőlük kártérítést egy Boldogasszony pusztai tűzeset után.

Galambos Lajos védője, Fröhlich Krisztián szerint a közműszolgáltatóktól való lopás gyanúja hamarosan változni fog. Kérdésünkre elismerte, hogy a vízlopásról van szó, ami szerinte azért nem állja meg a helyét, mert Galambos Lajosék egy artézi kútról vették a vizet.

Megkeresésünkre az ügyvéd a többi ügyre is reagált. Az autó- és műkincslopás gyanúja miatt indult ügy hátterében a védő vádalkut lát, amelynek keretében valaki, valamit bejelentett.

„A földalatti kőolajtartály teljesen rendben van, hatósági plombával is ellátott. A biztosítási csalás esetében pedig Galambos Lajos és két társa perli a biztosítót, amely pozíciójának erősítésére tett feljelentést a rendőrségen. A tűzoltóságtól rendelkezésre álló szakértői vélemény egyébként kizárta az idegenkezűséget, vagyis, hogy a magtárt felgyújtotta volna valaki. Ennek az eljárásnak még nincs is gyanúsítottja” – tette hozzá a védő.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.