Bezárás
Cikkek

Évtizedes gyűlölködés után Hegedűs Loránt megkapta az első fegyelmijét a Református Egyháztól

Jogerős határozat született arról, hogy Hegedűs Loránt 2013. november 3-án a Szabadság téri Horthy-szobor-avatás kapcsán tartott istentiszteleten tartott prédikációjával megsértette a Magyarországi Református Egyház törvényeit. A rajongói által egyenesen a Nemzet Lelkészének titulált lelkipásztor tehát nem a szobor felállításával szegte meg az egyházi szabályokat, hanem alapvető lelkipásztori kötelességei ellen vétett és ezért írásbeli megrovásban részesítették. Botrányok hosszú sora után ez az első eset, hogy a református egyház elmarasztalta az egykori MIÉP-es országgyűlési képviselőt.

Se kiköpni, se lenyelni nem tudja ifj. Hegedűs Lorántot a Református Egyház

Abszurd indokokkal söprik félre, az ügyek áthelyezésével és egyes szabályok figyelmen kívül hagyásával akadályozzák egyes egyházi szervek az ifj. Hegedűs Loránt ellen benyújtott panaszokat – derült ki az Átlátszó birtokába került dokumentumokból. Forrásaink szerint az egyház vezetése külső és belső nyomásnak is ki van téve: Hegedűs nemcsak az egyházon belül bír érzékelhető támogatással, de a Jobbik számára is fontos, hogy lelkész maradjon. Tovább az előző cikkre.

Majdnem pontosan két évvel a 2013. november 3-i Horthy-szobor-avatás után másodfokon is határozat született az esemény miatt Hegedűs Loránt lelkipásztor ellen indult egyházi fegyelmi eljárásban.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Bírósága október 20-án – helyben hagyva a megismételt elsőfokú eljárás határozatát – írásbeli megrovásban részesítette a Szabadság téri lelkészt, amiért a két évvel ezelőtti istentiszteleten olyat tett, ami „az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe ütközik, vagy a viselt egyházi tisztség tekintélyét sérti, az egyház hitelét rontja, és a tisztségéhez szükséges bizalmat megingatja”, vagyis az MRE bíráskodásáról szóló 2000. évi I. tv. 30. § f,) pontja szerint minősülő fegyelmi vétséget követett el.

Az elsőfokú eljárásban – amelyet 2015 júniusában az Egervölgyi Református Egyházmegye folytatott le – többek között kimondták, hogy Hegedűs Loránt

„- felkészületlen volt;

– a lectio és textus alapján elhangzott igehirdetés biblikus üzenete nem volt felfedezhető az igehirdetésben;

– az igehirdetés az igehirdető egyéni céljait szolgálta;

– az igehirdető panaszlott a lectio üzenetét és a textusban megfogalmazott mondandóját saját céljainak és szándékának rendelte alá;

– az igehirdetés során elmaradt azoknak a bibliai és teológiai elemeknek az érvényre juttatása, amely alapján az igehirdetést a hallgató gyülekezeti tag számára vigasztaló üzenet közvetítése történhet meg Isten Krisztusban felkínált egész emberi életünket megújító szabadítására nézve;

– a panaszlott miközben az igehirdetésben értékítéletet alkotott, nem fordított kellő figyelmet az ige tartalmára, sőt, elhanyagolta a textus és a lectio alapvető üzenetét.”

Fellebbezés, kifogás, sógorság

A múlt keddi határozat rögzítette, hogy Hegedűs Loránt és jogi képviselője fellebbezést nyújtott be és kifogást emelt az elsőfokú határozat ellen. A lelkipásztor vitatta, hogy megszegte a református lelkésztörvény azon rendelkezését, amely szerint a lelkésznek az istentiszteleti alkalmakra fel kell készülnie, és azokat az egyház rendtartása szerint pontosan meg kell tartania.

A Szabadság téri lelkész fellebbezése arra is irányult, hogy az ügy valójában elévült, mert a megismételt elsőfokú eljárásban olyan magatartás miatt marasztalták el, mely magatartást az eredeti panasz nem tartalmazott.

Hegedűs kifogása pedig arra irányult, hogy érvelése szerint a megismételt elsőfokú eljárásban, az Egervölgyi Egyházmegyében az egyházi törvények értelmében kizárt – vagy, ahogy közérthetőbb: elfogult – bíró vett részt: Mikola István lelkészi bíró felesége ugyanis, lánytestvére révén, sógora Szabó István dunamelléki püspöknek. És utóbbi egyházvezető kezdeményezésére elindult két évvel ezelőtt a fegyelmi eljárás.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Bíróságának dr. Szathmáry Béla vezette eljáró tanácsa kimondta, hogy a kizárás nem forgott fenn az elsőfokon eljáró bíróság esetében, hiszen 2013 novemberében hivatalból indult eljárás Hegedűs ellen, így Szabó püspök eleve nem tekinthető panaszosnak. Ha nem így lett volna, az egyházi elöljáró és az egervölgyi lelkészi bíró családi kapcsolata akkor sem tekinthető sógori kapcsolatnak – sem a világi családjogi szabályok, sem az egyházi törvények szerint.

A másodfokú bíróság azt az érvelést is lesöpörte, ami az elévülésre vonatkozott, mert a fegyelmi eljárás a kezdet kezdetétől „magában foglalja ifj. Hegedűs Loránt Szabadság téri református lelkipásztor ezen a napon tartott istentiszteletének valamennyi részelemét.”

Méltatlan a szószékhez

Az egyházkerületi bíróság kimondta, az elsőfokú határozatban „helyes – ha nem is kimerítően pontos – a cselekmény jogi minősítése is”, ezért pontosította azt két helyen.

Az egyik pont az volt, hogy kimondta, „ez az igehirdetés nem Krisztusra, nem Isten Krisztus keresztje általi megváltó szeretetére, a benne való hitre és feltétlen bizalomra, az ő példájára, hanem egy emberre mutat.”

Az egyházi bíróság a szószéki beszédhez méltatlannak tartotta Hegedűs Loránt alábbi mondatait:

„Igen volt egy olyan kormányzónk, aki határozottan fellépett és tetemre hívta ezt a bűnös várost. És keményen tette mindezt, határozottan. És jól tette. […] A döntő kérdés nem az, hogy lehet-e szobrot állítani Horthy Miklósnak. A döntő kérdés az, hogy te, kedves testvérem hol állsz? És most, itt és most elítéled-e az életellenes cselekedeteket vagy sem? Igazolod-e az izraeli terrorállamot vagy sem? Visszaigazolod-e Simon Peresz országrontó deklarációját vagy sem? Mi a kormányzó örökségét vállalva küzdeni fogunk népünk megmaradásáért, a magyar állam szuverenitásának helyreállításáért, azért, hogy a magyar keresztyénség megmaradva Isten dicsőségét tudja szolgálni. Ámen.”

A Szabadság téri lelkész prédikációja a határozat szerint „nemcsak felkészületlenséget jelent, hanem olyan magatartást, amely méltatlan egy szószéki beszédhez.”

A határozat szólt arról is, hogy a református lelkésznek a társadalomban elfoglalt helye és szerepe alapján közéleti szerepe is van, de szerepvállalása ezen a téren korlátozott. Ha pedig a lelkészt egyébként tiszteletre méltó hazaszeretete az egyház keretein túlmutató tevékenységre sarkallja, lehetősége van „az egyházi szolgálati viszonyának szüneteltetése mellett politikai tevékenységet is folytatni, de a szószéket nem használhatja erre a célra.”

Második nekifutásra

A múlt keddi egyházi bírósági határozat súlyosító körülményként értékelte, hogy a két évvel ezelőtti istentiszteleten elhangzottak széles körben negatív reakciót váltottak ki, és ezzel Hegedűs Loránt a református egyházat „a politikai közéletbe közvetlenül beavatkozó és ott aktív szerepet ellátó egyházként láttatta.”

Míg enyhítő körülményként kellett értékelni azt, hogy „eddig fegyelmi vétség elkövetése miatt a panaszlott elmarasztalására nem került sor.” A másodfokú határozat nem változtatott a kiszabott büntetés nemén és mértékén, mert az elsőfokú határozat ellen csak a panaszlott javára nyújtottak be fellebbezést.

Ismeretes, a 2013 november 3-i szoboravatás után egy nappal Hegedűs püspöke, Bogárdi Szabó István „fegyelmi felelősség megállapítására irányuló” vizsgálatot kezdeményezett a lelkipásztor ellen az illetékes egyházmegyénél. A Budapest-Északi Református Egyházmegye ezt vonakodva, de megtette, és bírósága 2014. március 7-én kihirdetett határozatában elmarasztalta a lelkészt, mert a bíróság szerint „ifj. Hegedűs Loránt magatartása az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe ütközött”.

A szélsőséges megnyilatkozásairól régóta elhíresült református lelkész megtámadta az ítéletet és kiderült, az elsőfokon eljáró egyházmegye komoly eljárásjogi hibát vétett, ezért meg kellett semmisíteni a határozatát. Ezt már a másodfokon eljáró Tiszáninneni Református Egyházkerület Bírósága mondta ki 2014 júliusában, és új elsőfokú eljárás lefolytatását rendelte el.

Ellentmondó érvelések

Sikerült elérnünk a másodfokú eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság elnökét, dr. Szathmáry Bélát.

A Sárospataki Református Teológiai Akadémia (SRTA) egyetemi tanára emlékeztetett arra, hogy a megismételt elsőfokú fegyelmi eljárásra a súlyos eljárásjogi hiba mellett azért is került sor, hogy teológusok mondjanak véleményt Hegedűs Loránt vitatott igehirdetéséről. Ennek korábbi hiányát maga a szoboravató lelkipásztor is hangsúlyozta fellebbezésében.

„A hatályon kívül helyező végzésben előírtuk – a jogtanácsosi vizsgálattól megismételt eljárás keretében –, hogy be kell szerezni a teológiai tudományokban kiemelkedő személyektől szakvéleményt az igehirdetés minőségét vizsgálandó. Ez meg is történt, éppen a panaszlott indítványára tekintettel. Így szakvéleményt adott egy rendszeres teológus, egy, a biblikus tudományok és egy a gyakorlati teológia – tehát három teológiai tudományterület – kiváló képviselője. A megismételt eljárásban pedig többek között éppen azzal érvelt a panaszlott, hogy micsoda dolog minősíteni egy prédikációt, ezzel egy nagyon veszélyes folyamatot indítunk el, ha a bíróság felülvizsgálhatja egy lelkész igehirdetését. Az eljárt bíróságok ezt nem így látták. Határozott véleményünk volt az, hogy egyszer valakinek meg kell mondani, hogy hol van a határ, meddig mehet el egy lelkész a szószékről nyilatkozva.”

Nem istentiszteletre jöttünk ide!

Szathmáry Béla értékelése szerint azonban Hegedűs Loránt nemcsak két éve, hanem az eljárás során tanúsított magatartásával is megszegte a lelkészi esküjében vállalt kötelezettségét.

„Azzal, hogy egy öttagú bírói testület által meghozott határozat kihirdetése közben e közösség lelkipásztoraként egyrészt eltűrte az általa odahívott egyháztagok fegyelemsértő és rendzavaró magatartását, a bíróságra szórt átkait. Másrészt a határozathirdetés közben látványosan sértődött kivonulásával azt bizonyította, hogy nem ismer el maga fölött egyházi törvényes hatóságot, s gyülekezetének tagjait nem a keresztyéni szeretetre, az ennek megfelelő viselkedésre, hanem a gyűlölködésre neveli.”

A bíró szerint ez az eset is bizonyítja, hogy Hegedűsnek „nem Krisztus követése a célja, hanem egy torz politikai eszme szolgálata”.

Szathmáry Béla felidézte, „amikor a határozat hirdetése kapcsán igei idézetekkel indokoltam a döntést, hangos bekiabálásként az hangzott el, hogy >>Nem istentiszteletre jöttünk ide<<.”

„Harmincöt éve dolgozom a világi bíróságon büntető ügyszakban. De ilyen alpári és agresszív viselkedést, amelyet az ifj. Hegedűs Loránt támogatására megjelent gyülekezeti tagok mutattak, a legelvetemültebb vádlottak és esetenként meglehetősen alacsony képzettségű és intelligenciájú hozzátartozóik részéről sem tapasztaltam. És ez az, ami a leginkább elszomorító, hogy ide jutottunk.”

Szathmáry Béla elmondta, hogy a református egyház bírósági törvényében nincsen rendelkezés a súlyosítási tilalomról, amely a világi büntető eljárásban azt jelenti, hogy ha csak a terhelt javára jelentettek be fellebbezést, akkor a másodfokon vagy harmadfokon eljárt bíróság nem alkalmazhat az elsőfokú bíróságéhoz képest súlyosabb büntetést.

„Ennek a jogelvnek az egyházi bíróság előtti alkalmazásával is megmutatkozott a bíróság egyházi jellege: nevelni, méltányosnak lenni, inteni, hogy a panaszlott rossz úton jár és ideje visszafordulni, megbánni vétkeit. Ifj. Hegedűs Loránt azonban semmiféle megbánást nem mutatott.”

Először dorgálták meg

Mint ismert, Hegedűs Loránt az elmúlt másfél évtizedben sokszor borzolta a kedélyeket szélsőséges magatartásával. 2001-ben még MIÉP-es országgyűlési képviselőként, a párt egyik kerületi lapjában használta “galíciai jöttmentek hada” fordulatot, illetve azt írta, “Rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!”

Ezért világi bíróságra kellett járnia, az egyház azonban nem vonta felelőssége, azért viszont eljárás indult ellene, mert 2007-ben meghívta templomába a holokauszttagadó brit történészt, David Irvinget. A kutyakomédiába torkollott eljárás a lelkész felmentésével zárult.

Az utóbbi években kétszer is egyházi bíróság elé állt, mert előbb anticionista gyűlést hirdetett meg a temploma elé, illetve azért is, mert biológiai fegyvernek titulálta a hazai cigányságot. Hegedűs Loránt mindkétszer megúszta a felelősségre vonást.

Csepregi Botond

Címlapfotó: Bielik István / Népszava

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom