Bezárás
Cikkek

Azeri vízumgyáros magyar kapcsolatokkal – a nagykövet előrébb lép?

Keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár lehet hamarosan Magyarország napokban leköszönt bakui nagykövete, Csutora Zsolt – értesült az Átlátszó. Eközben egyre érdekesebb információkat kapunk azerbajdzsáni hivatali ideje alatt történt eseményekről: a nagykövetséggel együttműködésben tevékenykedő, kérészéletű Hungarian Info Center tulajdonos-vezetője, az azeri Ilgar Juszifov valóságos vízummaffiát működtetett a bakui hatóságok szerint.

Nyúlfarknyi hírben adta közzé az azeri sajtó 2011. december 22-én a bakui legfőbb ügyészségre hivatkozva, hogy letartóztatták Ilgar Yusifovot (magyar átírással Juszifov), az Euro Azia AZ Ltd. utazási iroda igazgatóját, akit azzal gyanúsítottak, hogy háromezer azeri manat (jelenleg kb. 800 ezer forint) kenőpénzért cserébe hamis schengeni vízumot ígért egy helyi férfinek, de a hatóságok tetten érték a kenőpénz átvételekor.

Juszifov nem sokkal korábban még szoros kapcsolatban állt Magyarország bakui nagykövetségével: letartóztatása előtt fél évvel, 2011 májusában alapította a Hungarian Info Center Ltd. (HIC) nevű cégét, ami voltaképpen a kereskedőházasdi elődének tűnik.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőosztályának az Átlátszó kérdéseire küldött válaszából legalábbis az derül ki, hogy a magánszemélyek által a magyarság iránt rokonszenvük okán alapított HIC célja a két ország közötti „gazdasági, üzleti, turisztikai kapcsolatok fejlesztésének elősegítése” volt – márpedig a később gombamód szaporodó kereskedőházakról sem tudni egyebet.

A minisztérium honlapja 2011. június 29-én adott hírt a HIC megnyitásáról, amelyen részt vett Csutora Zsolt akkori magyar nagykövet is, aki az idén május 17-ig vezette a missziót. Az archív hírben feltüntetik a centrum elérhetőségeit is, az email-címük például a tulajdonoshoz kötődött: ilgar@-ként kezdődött, bár Juszifov nevét nem említették a közleményben.

A HIC honlapja azóta megszűnt, a web.archive.org-on keresve egy orosz nyelvű változat jön elő, amiből egyebek mellett kiderül, hogy vízumügyintézést is vállaltak.

„Juszifovot az azeri külügyminisztérium protokollfőnöke mutatta be a nagykövetnek, azzal az ajánlással, hogy Magyarországgal szimpatizáló lobbista, aki segítheti a magyar-azeri kapcsolatokat” – áll a külügyi tárca válaszában.

A magyar nagykövetség éppen ekkoriban, 2011. július 4-től kezdett vízumkiadásba, az első kuncsaftok között voltak a HIC által szervezett turistautak résztvevői.

A minisztérium szerint a kezdeti pozitív tapasztalatok után a nagykövetség konzuli beosztású munkatársa jelezte, hogy a turistacsoportok tagjai között akadtak olyanok, akik hamis papírokat használtak föl a kérelemhez. A nagykövetség „miután a gyanú beigazolódott, haladéktalanul, még abban az évben (2011) megszakította a HIC-cel a kapcsolatot. Erről az azeri külügyminisztérium protokollját, valamint a magyar külügyminisztériumot értesítette” – írta válaszában a külügy.

Egy 2011. november közepi azeri sajtóhír szerint ugyanakkor még teljesnek mutatkozott az összhang: Schmitt Pál akkori köztársasági elnök és delegációja is ellátogatott a HIC-be, Juszifov pedig úgy büszkélkedett a hír szerint, hogy (május és november között) már ezernél is többen látogattak Magyarországra a HIC segítségével. Az akkori Schmitt-látogatásról jelenleg elérhető, MTI-alapú magyarországi közlemények nem említik a HIC-t, sem Juszifovot, ezzel szemben az exállamfőt idézik, miszerint rövidesen kereskedőház nyílik Bakuban.

A magyar külügyben úgy tudják, a Juszifov elleni bakui büntetőeljárásnak nem volt magyar vonatkozása, „ellenkező esetben az azeri hatóságok azt jelezték volna”. Az eset mindenesetre szövevényes, a szervezett vízummaffiát emlegető helyi sajtóhírek szerint 19 azeri állampolgár illegális migrációjára derült fény, valamennyiüknek a Juszifov-féle Euro Azia AZ szerezte a hamis schengeni vízumot.

A vízumok – legalábbis a magyar külügy okfejtését elfogadva – nem magyar okmányok voltak, lehettek például német vagy lett papírok is, bakui forrásokból például úgy tudni, Juszifov dolgozott ezen országok képviseleteinek is.

Hogy jelenleg mi van Juszifovval, ül-e még vagy már szabadult, netán föl is mentették, a magyar külügy nem tudja, s az Átlátszó – az azeri főügyészség honlapján feltett kérdésben – érdeklődött a fejleményekről a főügyészségen is, de egyelőre nem érkezett válasz, az utolsó elérhető azeri hír szerint 2012 őszén a nyomozás lezárult, az ügy a bíróságra került.

A magyar diplomáciát mintha az ág is húzná úgy vízum-, mint kereskedőházügyekben. Csutora például az idén márciusban nyilatkozta a bakui Trend napilapnak, hogy Magyarország rövidesen vízumközpontot nyit az azeri fővárosban – ebből azonban egyelőre nem lett semmi, nem kizárt, hogy az időközben kitört Quaestor-botrány, s annak külügyes szálai is keresztbe vágtak a tervnek.

A Szijjártó Péter külügyminiszterrel jó viszonyt kiépített Quaestor-főnök, Tarsoly Csaba lefogása nyomán kiderült: a külügy cégei, köztük a kereskedőház-koordináló MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. pénzt parkoltattak a Quaestorban, majd még a krach előtt suttyomban, beelőzve a kisbefektetőket kimentették, ráadásul a Quaestor-csoport üzemeltette a moszkvai vízumközpontot, valamint a moszkvai és az isztambuli kereskedőházakat. A bakuit pont nem, de az üzlet itt sem hasított: a Schmitt által beharangozott első azeri-magyar kereskedőház, amely a kegyvesztetté vált egykori fő-államadósságkezelő Töröcskei István érdekeltsége volt, éppúgy veszteséggel gazdálkodott, mint az egy évvel később nyitott állami érdekeltségű.

A két ország kereskedelme pedig – mint az Átlátszó korábbi cikke részletesen leírta – egyáltalán nem pörög: azeri üzletemberek alig tevékenykednek Magyarországon, akik mégis, inkább kalandorszámba vehetők, hazánk üzleti partnerei között a szerény 69. helyet foglalja el Azerbajdzsán. A tavalyi forgalom alatta marad például a 2008-as csúcsévnek, amikor 85 millió dollárt tett ki. Márpedig ez még az „elmúltnyolcév” diadala, azelőtti adat, hogy az első Orbán-kormány idején, 2012-ben Budapest nagy diplomáciai vihart kavarva kiadta Bakunak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost.

Keleti nyitás: Papíron egyelőre csak a Közgép profitált az azeri baltás gyilkos elengedéséből

Azeri média és médiaszabályozás: családban marad

Rácsok mögé került az azeri elnök korrupciós ügyeit vizsgáló újságíró

Az Átlátszó értesülései szerint Csutora, akinek a minap járt le bakui megbízatása – bár a kormányzati honlapon még ő szerepel nagykövetként -, helyettes államtitkári posztra esélyes, méghozzá a keleti nyitásért felelős Balogh Csaba tisztjét kaphatja meg. Balogh már előrébb is lépett: a KKM-ből áprilisban közös megegyezéssel távozott közigazgatási államtitkár, Kohut Balázs helyére.

A hivatalosan cáfolt hírek a Kohut-féle váltást a Quaestor-botránnyal hozták összefüggésbe, akárcsak a hvg.hu friss közlését, amely szerint távozik a külügyből Benkő Szilárd kabinetfőnök, Szijjártó Péter futsalos sporttársa is. A Csutorát érintő személycseréről a minisztérium annyit válaszolt, hogy a diplomata további karrierállomásáról Szijjártó Péter külügyminiszter dönt majd.

Az exnagykövet mindenesetre a minap már részt is vett egy üzleti fórumon, amelyen, a KKM honlapján közzé tett tudósítás szerint a keleti és a déli nyitás mellett kiállt a nyugati integráció mellett is.

Külügyes berkekben – bár nevük elhallgatását kérő források megerősítették a hírt, hogy az exnagykövet esélyes a helyettes államtitkárságra – megütközést keltett a lehetőség, mondván, hogy Csutorát, de különösen testvérét, Csutora Lászlót, a fővárosi Fidesz szürke eminenciásaként emlegetett üzletembert egyértelműen Simicska Lajos köreihez szokás sorolni. A fivér például az utóbbi időben – Simicska kegyvesztettsége nyomán – állítólag sokat veszített befolyásából.

A másik fivér

Habony Árpádhoz hasonlította Csutora Lászlót a HVG forrása egy 2012-es cikkben, mondván, személyesen kevesen ismerik, de mindenki tudja róla, hogy ő irányít. Ez már akkor is “csak” Budapestre volt igaz, tudomásunk szerint pedig már arra sem maradéktalanul.

A fénykorban azonban így volt: a formálisan egyszerű újbudai Fidesz-tag – akinek felesége, Csutoráné Győri Ottília Budakeszi fideszes polgármestere, aki ügyvédbojtárként a fideszes önkormányzatok közműügyeiben tevékenykedő jogász, Szabó Iván irodájában kezdett – aktívan osztotta tanácsait a fővárosi beruházásokkal kapcsolatban.

Úgy fest, a 2014-es év, amikor nyílttá vált az Orbán-Simicska hadakozás, valóban cezúra volt, Csutora László kikerült például a fideszes vezetésű Óbudai önkormányzat városfejlesztő cégének felügyelőbizottságából (fb). Fb-tag maradt viszont a lehető leglátványosabban nagykoalíciós cégben, a rezsicsökkentés miatt csődbe jutott Magyar Kémény Kft.-ben, a testületet az MSZP pártkasszaügyben is illetékes volt pártigazgatója, Velez Árpád hagyta el tavaly.

A Magyar Kémény jelenleg is Korom Norbert érdekeltsége, aki 2013-ig vezette az állami érdekeltségű MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t.

Hiába azonban Csutorának az ismerői által emlegetett rokonszenve a jelenlegi kormányerők felé, nem csak a két ország gazdasági kapcsolatok nem javultak átütően tevékenysége idején, de – dacára Budapest meglehetősen szervilis hozzáállásának is – a politikai viszony sem tűnik rózsásnak. Ilham Alijev kazah elnök legalábbis övön aluli kokit osztott ki Orbán Viktor miniszterelnöknek a napokban, amikor a Twitteren arról értekezett: „a multikulturalizmusnak nincs alternatívája” – bár Alijev üzenete nem említi Orbánt, egyértelmű, hogy az ő bevándorló-ellenes, uszító retorikájára reagál.

Ezek után kétséges, hogyan sikerül Lévai Anikó tervezett bakui mosolyturnéja. Az utat Magyarországon nem verték nagy dobra, egy azeri portál azonban közölte: az azeri ízeknek szenteli következő lapszámát a Magyar Konyha magazin, s Orbán felesége az újság egyik szerkesztőjeként rövidesen a helyszínre látogat inspirációkat gyűjteni. Hogy lezajlott-e az utazás, nem tudni, a közvetve egyébként Simicska-érdekeltségű gasztromagazinnál legalábbis egyelőre nem reagáltak ezt firtató kérdésünkre.

Aljas indok – a neten publikálták a Safarov-ítéletet

A fejszecsapások eredményeként Gurgen Margaryan nagyszámú külső sérülést, a fej csaknem teljes leválasztódását, a koponyatető, a koponyaalap, az arccsont és az áll durva darabos törését, az agyállomány zúzódását, a nyaki fő- és visszerek átmetszését” – és még számos súlyos sérülést szenvedett a hazájában hősként tisztelt „baltás gyilkos” Ramil Safarov 2004-es támadása nyomán.

Mindez a Fővárosi Bíróság Vaskuti András vezette büntetőtanácsa 2006-os elsőfokú ítéletében olvasható, amelyben a Safarovot életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. A verdiktet – amelyet a Fővárosi Ítélőtábla 2007-ben helyben hagyott – nemrég töltötték fel (PDF) a titokzatos safarov.org oldalra.

Az egyelőre csak oroszul elérhető – angol és örmény változat fordítása a szerkesztők szerint folyamatban van – honlapról nehéz eldönteni, hogy Safarov dicsőségét szolgálja vagy éppen ellenkezőleg, bár az utóbbi inkább valószínű. Az azeri politikai és értelmiségi elitnek a baltást méltató médianyilatkozatai adják a feltöltött szöveg oroszlánrészét.

A szerkesztők kiléte ugyanakkor nem derül ki, magukat úgy jellemzik, hogy az objektív tájékoztatás a céljuk, nem örmény nacionalisták, s hivatalos, nyilvános, elsősorban azeri forrásokból dolgoztak. A domaint 2012-ben regisztrálták, Arizona állambeli szerveren fut, a bejegyzők titkosak. Cikkünk készítésekor több mint 61 ezren látogatták az oldalt.

A titokzatos Safarov-figyelők által megszerzett és közzé tett magyarországi ítélet indokolása idézi Safarov nyomozati vallomását, e szerint „…az arcomba vigyorogtak. Ekkor határoztam el, hogy ez a két személyt, az örményeket meg fogom ölni” – a rasszista gyűlöletet a bíróság mint súlyosító körülményt (aljas indok) értékelte. Az indokolás kitért az utóbb, Safarov 2012-es kiadatása után sarkalatossá vált kérdésre is: „úgy gondolta, valamiféle hőstettet hajt végre, és ez a feltételezése nem is volt teljesen alaptalan, ugyanis egyes körök valóban így is tekintenek rá”.

Rádi Antónia

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom