Bezárás
Cikkek

Töröcskeitől a Sólyom Airwaysig: a letelepedési kötvények titokzatos útja

Többek között a Töröcskei István közvetett tulajdonában álló bank hajtja be a magyar letelepedési kötvények darabjáért fizetett negyed millió eurót, amelyet a Töröcskei István által irányított Államadósság Kezelő Központ bocsát ki. De a kötvény-sztoriban nem ez az egyetlen furcsaság: néhány offshore cégen keresztül eljuthatunk a Sólyom Air Force One-hoz és a kaposvári tábornokper elsőrendű vádlottjához is.

250 ezer euróról 300 ezerre emelkedhet a letelepedési államkötvények névértéke, ha a parlament is elfogadja a kormány javaslatát, írta nemrég az Index, így jövőre még többet kaszálhatnak azok a többségében offshore vállalkozások, amelyek a kötvények forgalmazására engedélyt kaptak a parlamenttől. A jogszabályban rögzített feltételek szerint a szerződő cégek a kötvényeket névérték alatt, diszkontáron veszik meg, a lejáratkor pedig a névértéket fizetik ki nekik és ez a különbözet biztosítja a hozamot.

A vállalkozások a kötvényvásárlás után értékpapírt bocsátanak ki és a letelepedni kívánók ezeket az értékpapírokat vásárolják meg jelenleg legalább negyedmillió euró értékben. A vásárlásért és legalább 5 éves birtoklásért cserébe a letelepedni vágyók tartózkodási engedélyt kapnak és szabadon mozoghatnak az Európai Unióban, úgy, hogy még csak nem is kell huzamosabb időt tölteniük Magyarországon. Eddig 1107-en éltek a lehetőséggel.

Korábbi cikkeink a letelepedési államkötvényről

Kínai ügyvéd is árulja a letelepedési kötvényt Pekingben

Lian Wang és Boros Attila árulhatja a magyar állampolgárságot a Kajmán-szigeteken

Nem tudja az ÁKK, kivel szerződött az államkötvények eladására

Egykori titkosszolga jegyzi az új magyar légitársaságot

A kaposvári tábornokper elsőrendű vádlottjának cégével társult a Sólyom Airways

Némi utánajárással egy igen érdekes útvonal rajzolódik ki arról, ahogy a letelepedési kötvény eljut a magyar államtól az ázsiai vagy afrikai befektetőkig. Az egyik szingapúri forgalmazó például éppen azt a Széchenyi Kereskedelmi Bankot választotta ki magyarországi partnerének, amelynek tulajdonosi szerkezetében ott találjuk a kötvényeket kibocsátó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) igazgatóját, Töröcskei Istvánt.

Egy másik vonalon elindulva pedig kiderül, hogy két, a kötvényforgalmazásra szerződött liechtensteini cég továbbszerződött egy ismeretlen tulajdonosú belize-i offshore céggel, amely egy magyarországi cégen keresztül a kaposvári tábornokper első számú vádlottjához és a Sólyom légitársasághoz is kapcsolódik.

A szingapúri szál

Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, a Töröcskei István, a jobboldalhoz közel álló üzletember által vezetett ÁKK tavaly maga sem volt tisztában, hogy pontosan kik forgalmazzák a kötvényeket. Töröcskei az első Orbán-komrány idején fontos pozíciókat kapott, később a jobboldali médiabirodalom egyik finanszírozója volt.

Az üzletember a letelepedési kötvényekből is profitálhat, az egyik szingapúri közvetítő cég honlapján ugyanis az üzletember érdekeltségébe tartozó Széchenyi Kereskedelmi Bank egyik számlaszámát tüntetik fel címként, ahova utalni kell a kötvényenként 250 ezer eurót.

A Széchenyi Bank a Céginfó adatai szerint a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában áll. A bank fb-tagja volt 2014. augusztusig Töröcskei felesége, a T & T Zrt.-t pedig annak idején közösen indította a házaspár, Boros Imrével együtt. A cégadatok szerint jelenleg Töröcskei István a többségi tulajdonos, Töröcskei Zsuzsanna pedig a vezérigazgató.

A szingapúri EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd. honlapján a Széchenyi Bankra vonatkozó információk mellett arról is olvashatnak az érdeklődők, hogy milyen előnyökkel jár a letelepedési államkötvény megvásárlása, pontosan hogyan zajlik a folyamat, de magáról a cégről nem sok információ jelenik meg. Ugyanakkor a honlap felső részében egy „Investment in Hungary” menüpont egy kínai nyelvű, Xiongyali.com honlapra vezet (a “Xiongyali” jelentése “Magyarország”), ahol Magyarország történelméről szóló olvasnivaló mellett arról is tájékozódhatunk, hogy Budapest mely részén érdemes ingatlanba fektetni.

Kínában egyébként egy másik, szintén korábbi cikkünkben bemutatott cég foglalkozik a letelepedési államkötvénnyel – egy olyan vállalkozás, amely fel sincs tüntetve az ÁKK honlapján mint hivatalos forgalmazó. A Xiongyali hivatalos magyar partnere az Engel Ügyvédi Iroda.

Az Origo 2013. júliusban szintén próbált utánajárni a kötvényt forgalmazó cégek hátterének, de nagyon messze nem jutottak: a parlament gazdasági bizottságának elnöke kiadott ugyan olyan iratokat, amelyen valaki aláírta, hogy tulajdonosa egy-egy cégnek, de személyes adatok híján nem csak a cégek tulajdonlásának tényét sem lehetett igazolni, de azt sem, hogy az aláírók egyáltalán létező személyek.

A belize-i szál

A tulajdonosi szerkezetek felfedése és a kötvényforgalmazással kapcsolatos dokumentumok nyilvánossága azért lenne fontos, mert könnyen kiderülhet, hogy valójában nem is azok a cégek adják tovább kötvényeket, amelyekkel egyébként a parlament gazdasági bizottsága megegyezett.

Az Átlátszó hosszadalmas, interneten és céges adatbázisokban folytatott kutatása során például egy olyan belize-i offshore céget talált, amelynek az ÁKK honlapja szerint hivatalos engedélye nincs a kötvényforgalmazásra, ugyanakkor megállapodást kötött erre két liechtensteni céggel. A belize-i cég tulajdonában álló magyar cég ráadásul a kaposvári tábornokper elsőrendű vádlottjához is kapcsolódik.

2013. júliusban a liechtensteini Schaanban bejegyzett S & Z Program Limited kapott engedélyt a kötvények forgalmazására többek között Egyiptomban, Marokkóban, Tunéziában, Ománban, Algériában, Iránban, Kuvaitban és Katarban. A cég ügyvezetője Walter Wachter, aki a honlapja szerint liechtensteini cégalapítással foglalkozik, az S & Z-t is Wachter a honlapon megadott címére jegyezték be, nem sokkal azelőtt, hogy megkapták az engedélyt a forgalmazásra.

Néhány utcával odébb  található a VolDan Investments Ltd. székhelye, amelyet az S & Z-vel egy napon regisztráltak. A Moneyhouse liechtensteini céginformációs honlap szerint mindkét cég egyetlen tevékenysége a magyar letelepedési államkötvény forgalmazása.

Úgy tűnik azonban, hogy ezt a feladatot mégsem egyedül látják el. Az interneten böngészve bukkantunk rá egy titokzatos honlapra, amelyet elvileg az All Info Európa Kft. üzemeltet. A honlapon két olyan dokumentumot (PDF) találtunk, amely szerint az S & Z és a VolDan megállapodást kötött a Belize-ben bejegyzett Moranville Corp. nevű offshore céggel, hogy 2013. október 15-től 2014. november 21-ig alvállalkozóként részt vesznek a programban és segítenek promózni az államkötvényt több közel-keleti országban, illetve Svájcban. A dokumentumon szerepel mindkét cég bélyegzője, a tulajdonosok aláírása, a helyi bíróság pecsétje és az ügyintéző aláírása.

A dokumentum egy másik honlapon is felbukkan, amelyet szintén az All Info Európa üzemeltet, itt azonban Moranville Corp. helyett a főoldalon Moranville Ltd. szerepel forgalmazóként.

Egy újabb dokumentumból (PDF) kiderül (magyar nyelvű változat is van), hogy a Moranville-nek van magyarországi érdekeltsége, a Moranville Hungary Kft.. A Céginfó adatai szerint a 2013. decemberben alakult cég összetett adminisztratív szolgáltatásokkal foglalkozik, és míg az okiratban a Budapest, Zápor utcai cím szerepel, a cégadatbázisban egy Király utcai.

A tulajdonosok a Moranville Corp., illetve Csákó Sándor, aki a kaposvári tábornokpert elsőrendű vádlottjával, Lévai István Attilával a mogyoródi Bridge to Europe Kft. társtulajdonosa. Még 2013 augusztusában írtunk arról, hogy Lévai cégével társult a csúfosan bebukott magyar légitársaság, a Sólyom Airways, liszt, étolaj, ásványvíz és szatmári szilvalekvár forgalmazására.

Lévai 2004 – 2007 között a korábban a Honvédelmi Minisztérium (HM), majd 2003-tól közismert üzletember, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó, a HM akkor vitatott közbeszerzését megnyerő Centrál Mosodák Rt. felügyelőbizottságának tagja volt. A közbeszerzés során a vesztes cég állítása szerint a HM a drágább ajánlatot választotta.

Lévai 2007. januárjától a  HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség vezérigazgatója volt, majd véderőattasé lett Moszkvában, onnan a tábornokperként elhíresült HM-es vesztegetési botrány miatt hívatták haza. A vádirat szerint a három dandártábornok – Lévai István Attila első-, Huszti András negyed- és Oláh János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének szolgáltatásokat nyújtó társaságoktól a megrendelések fejében a HM által kifizetett összegek egy részét visszakérik, és a vádhatóság szerint az ötletgazda Lévai volt.

A tábornokperben a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa 2013. február végén 15 vádlottat – köztük Lévai István Attilát – mentett fel, részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában vesztegetés alól. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett. Áder János köztársasági elnök Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztésére Lévai István Attila dandártábornok hivatásos szolgálati viszonyát 2013. február 1-jei hatállyal – méltatlanság megállapítása miatt – felmentéssel megszüntette.

Nincs itt semmi látnivaló

Az ügyben megkerestük a a parlament gazdasági bizottságát és az ÁKK-t is, mert arra voltunk kíváncsiak, nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy az ÁKK vezérigazgatójának cége által tulajdonolt bank is részt vesz a kötvényforgalmazásban.

A bizottság nem reagált megkeresésünkre, az Államadósság Kezelő Központ azonban válaszában azt írta, hogy a parlament Gazdasági Bizottsága által kijelölt vállalkozásokkal az ÁKK Zrt. köteles szerződést kötni és mivel az adósságkezelő kizárólag a fenti kötvénykibocsátás szervezőjeként van jelen a pénzügyi tranzakcióban, nincs ráhatása arra vonatkozóan, hogy az érintett vállalkozások mely bankkal kötnek bankszámlaszerződést.

Azt is hozzátették, hogy sem a forgalmazást jóváhagyó határozat, sem az ÁKK Zrt. és az érintett vállalkozások közötti szerződés nem írja elő, hogy melyik banknál vezessenek pénzforgalmi számlát a vállalkozások, ezért az ÁKK álláspontja szerint nem nem releváns, hogy hazai vagy külföldi pénzintézetnél vezetnek számlát.

A sajtóosztály levelében azt is hozzátette, a félreértések elkerülése végett, hogy

“a Széchenyi Bank Zrt. nem nyújt szolgáltatást az ÁKK Zrt. számára. Tudomásunk szerint a Széchenyi Bankban Töröcskei István vezető tisztséget nem tölt be, annak részlegesen és közvetetten tulajdonosa, erre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségének kinevezésekor eleget tett és azt követően is rendszeresen eleget tesz.”

Az ÁKK válasza után Töröcskei István is küldött egy rövid emailt. Ebben jelezte, hogy  a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 51 százalékban a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt., 49 százalékban pedig a Magyar Állam tulajdonában áll. Arról, hogy az Euro-Asia miért a Széchenyi Bankot választotta, nincs információjuk, de az ÁKK vezérigazgatója szerint “örömünkre szolgál a cég bizalma bankunk iránt”.

D. Kovács Ildikó

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom