Bezárás
Cikkek

Vér nélkül nem lehet: magyar nemzeti radikálisok Erdélyben II.

Nincs olyan, hogy egy akció túlságosan radikális. Sőt, utólag általában nincsenek megelégedve, sokszor hangzik el, hogy keményebben is kiállhattak volna. „Maximalisták vagyunk” – jegyzi meg Szőcs Zoltán. Cikksorozatunk második részében bemutatjuk a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szervezetét.

Az egészen kis csoportokat leszámítva jelenleg három-négy fontosabb magyar radikális szervezet is működik Romániában. Bár mindegyik kapcsolódik ilyen vagy olyan formában valamelyik magyarországi szélsőséges szervezethez, ezek nem a magyarországi szervezetek kicsinyített másai.

A legfeltűnőbb különbség a nyilvános diskurzusban érhető tetten: míg Magyarországon főként az euroatlanti szervezetekkel kapcsolatos szkepticizmus, az antiszemitizmus és a cigányság problematikája foglalkoztatja a nemzeti radikálisokat, addig Erdélyben inkább a kisebbségi lét különféle problémáit, Székelyföld autonómiáját tematizálják.

Foglalkoznak még szimbólumhasználattal (a székely zászló használata állandóan szálka a román hatóságok szemében), nyelvi jogokkal (Romániában, bár a törvények lehetővé teszik hogy hivatalosan is használni lehessen a magyar nyelvet ott ahol a magyar lakosság eléri a 20 százalékot, ezt ritkán alkalmazzák). Ezen kívül tüntetéseken, megemlékezéseken vesznek részt, koszorúznak.

Ezek a témák egyébként a mainstream erdélyi magyar pártokra is jellemzőek. A radikális szervezetek annyiban képviselnek mást, hogy azok sokszor nem ismerik el a trianoni határokat, és esetenként az erőszakra mint a cél eléréséhez szükséges, legitim eszközre tekintenek.

Jelen sorozat az említett négy szervezet vezéregyéniségeivel való háttérbeszélgetéseken alapul. Bár tisztában vagyunk vele hogy ezen szervezetek között óriási különbségek vannak, az anyag egységes keretét az képezi, hogy a beszélgetések során főleg a szervezeti felépítésre, célkitűzésekre, finanszírozásra és más szervezetekkel való együttműködésekre kérdeztünk rá.

Az első rész itt olvasható: Kisgyermekes családok és karlendítés: magyar nemzeti radikálisok Erdélyben I.

Az erdélyi HVIM 2003-ban alakult, jelenleg 14 erdélyi településen létezik HVIM csoport. Ezek egy részének azonban minimális a tevékenysége – úgy tudjuk, jelenleg Kézdivásárhelyen és Kolozsváron van számottevő HVIM-sejt, emellett Erdővidéken, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön van folyamatos aktivitás.

Egy, a székely zászló védelmében szervezett tüntetés Sepsiszentgyörgyön. Fotó: HVIM Erdély Facebook-oldala

Egy, a székely zászló védelmében szervezett tüntetés Sepsiszentgyörgyön. Fotó: HVIM Erdély Facebook-oldala

Szőcs Zoltán, az erdélyi Vármegye elnöke szerint az erdélyi sejtekben összesen 350 személy aktivál. Legfontosabb különbség a HVIM és a többi, nemzeti oldalon álló erdélyi szervezet között, hogy a HVIM nem ismeri el a trianoni határokat. Székelyföld autonómiáját nem célként, hanem a Szent Korona Országa visszaállításának egy lépéseként fogják fel.

„Vér nélkül nem lehet”

És míg a mainstream Székelyföld autonómiáját csakis békés eszközökkel kívánja kivívni, Szőcs Zoltán szerint „a tettek mezejére kell lépni, fizikailag ki kell harcolni mindent, vér nélkül nem lehet”.

Maga a szervezet felépítése kevéssé központosított, nagyjából önállóan akciózó sejtekből áll. Szőccsel ugyan konzultálnak a helyi szervezetek mielőtt egy döntést meghoznának, azonban az erdélyi elnök sosem ad konkrét utasítást semmire.

„Eddig sosem volt olyan, hogy amit egy tagszervezet akar, azt ne csinálná meg. Rálátok dolgokra, kikérik a véleményem, de úgysem rendelkezem azzal a terepismerettel mint a helyiek, így a helyi vezetőkre van bízva a döntés” – így Szőcs.

Az elnök szerint a sejtek vezetői „természtes kiválasztással” kerülnek pozícióba, aszerint, hogy ki mennyit dolgozik. A tagok nem szavaznak tehát személyükről, ugyanakkor állítása szerint Budapestnek sincsen beleszólása ebbe (egy másik interjúalanyunk viszont azt állította, a vezetőket Budapestről nevezik ki).

HVIM-kirándulás az ezeréves határra, Gyimesbükkbe. Fotó: HVIM Erdély Facebook-oldal

HVIM-kirándulás az ezeréves határra, Gyimesbükkbe. Fotó: HVIM Erdély Facebook-oldal

Maximalisták

A budapesti „központtal” is nagyjából hasonló a helyzet: néha kérnek tanácsot ugyan, hiszen ők „jóval tapasztaltabbak”, azonban az erdélyieknek senki nem mondja meg hogy mit csináljanak. „Nem félünk, hogy elveszítjük a támogatást, szponzorációt”.

Elnökként Szőcs nem emlékszik arra, hogy valamikor leállított volna egy akció azért, mert túl radikálisnak ítélte. Sőt, utólag általában nincsenek megelégedve egy-egy fellépéssel, sokszor hangzik el, hogy keményebben is kiállhattak volna. „Maximalisták vagyunk” – jegyzi meg az elnök.

Szőcs úgy látja, az erdélyi HVIM a szervezés időszakát éli. Egyre többen vannak jelen a rendezvényeiken, és bár a sejtek a maguk útját járják, ezek az utak „sokszor keresztezik egymást” más szervezetekkel.

A kézdivásárhelyi Vármegyések Gyulán találkoztak Tyirityán Zsolttal, a Betyársereg vezetőjével. Szőcs Zoltán erdélyi HVIM-elnök balról a második. Fotó: HVIM Kézdivásárhely Facebook-oldala

A kézdivásárhelyi Vármegyések Gyulán találkoztak Tyirityán Zsolttal, a Betyársereg vezetőjével. Szőcs Zoltán erdélyi HVIM-elnök balról a második. Fotó: HVIM Kézdivásárhely Facebook-oldala

Orosz kapcsolat

Bár őket „békésebbnek” tartják, azért jó kapcsolatot ápolnak az EMI-vel, egymás rendezvényeit támogatják, sőt, Kézdivásárhelyen össze is dolgoznak. A HVIM a Jobbikkal is szoros kapcsolatban áll, annak ellenére, hogy a HVIM elutasítja a politikai eszközket.

Az erdélyi HVIM tavaly télen a Moldovai Köztársaságban járt tapasztalatcserén: a Mişcarea Naţional Democrată (MND) nevű, moldáv oroszpárti szervezettel találkoztak. Az MND egyébként viszonozta is a látogatást: a Magyar Szigeten vakációztak, az elnökük interjút is adott a Barikádnak.

A találkozónak idén is lesz folytatása, alakul a testvérszervezeti viszony. Szőcs szerint ezúttal egy oroszországi szervezet is jelen lesz a megbeszéléseken. „Kíváncsiak arra, hogyan építettük fel ezt a szervezetet, akarnak tőlünk tanulni” – mondta, hozzátéve: „az EU a székelységnek jót nem hozott. Putyin előtt le a kalappal, az oroszokra számíthatunk”.

„A szervezés időszakát éljük. Kapcsolatokat építünk, ápolunk, és majd ha kell, lépünk is” – így Szőcs.

Románia kisinyói nagykövetsége előtt tüntet Székelyföld autonómiájáért a Mișcarea Național Democrată. Fotó: nationaldemocrat.org

Románia kisinyói nagykövetsége előtt tüntet Székelyföld autonómiájáért a Mișcarea Național Democrată. Fotó: nationaldemocrat.org

Egyébként tegnap posztoltak a HVIM Erdély Facebook-oldalára egy, „Hazafias kiállás Oroszország mellett” című közleményt. Az orosz szerveren működő Deres TV-n publikált anyag szerint „Erdélyi hazafiak juttatak el szerkesztőségünkbe két képet, és egy rövid üzenetet. A nyugati liberális eszmékkel szemben, az igazság jegyében, kiállunk a szabadságukért harcoló orosz emberek mellet! Igenis kijelentjük, hogy Kárpátalja nem Ukrajna, Székelyföld nem Románia! Szabadságharcosokká kell válnunk és harcolnunk kell a függetlenségünkért, Kelet lándzsahegyeként!” A közlemény mellett két fotó is található, maszkos, fegyveres férfiak állnak körül egy Székelyföld függetlenségét kérő bannert. Két oldalt az orosz és a székely zászló látható.

Marosvásárhelyen „a tettek mezejére léptek”

Az elnök az erdélyi HVIM sikeres akciójának nevezte a március 10-i autonómia-tüntetést Marosvásárhelyen. A több ezer fős, békés tüntetésen a radikálisok dulakodni kezdtek a csendőrökkel, miközben azt skandálták: „Székelyföld nem Románia!” és „Idegenek, menjetek haza!”.

HVIM-esek csapnak össze a csendőrökkel Marosvásárhelyen, 2014 március 10-én. A szervezet kilenc tagja összesen mintegy 1,5 millió forintnyi büntetést kapott. Fotó: HVIM Erdély Facebook-oldala

HVIM-esek csapnak össze a csendőrökkel Marosvásárhelyen, 2014 március 10-én. A szervezet kilenc tagja összesen mintegy 1,5 millió forintnyi büntetést kapott. Fotó: HVIM Erdély Facebook-oldala

Annak ellenére hogy a sajtóbeszámolók szerint magyarországiak adták a „kemény magot”, Szőcs szerint a mintegy 200 fős radikális tüntető-csapat mellett alig 10-15 személy volt magyarországi. Az erdélyi HVIM elnöke leplezetlen büszkeséggel mesélt az akcióról, mely azt mutatja, hogy „a tettek mezejére léptek”.

A tüntetés után néhány nappal a Terrorizmus és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyosztály (DIICOT) vizsgálatot indított a Jobbik több aktivistája ellen „alkotmányos rend felforgatása” gyanújával. A Belügyminisztérium akkor kiadott közleménye szerint nemzetbiztonság és közrend veszélyeztetése miatt kitiltottak az országból több, Magyar Gárdához, Betyársereghez, Jobbikhoz és HVIM-hez köthető magyar állampolgárt.

Azóta a kitiltottak neveit is ismerjük: ők Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője (a HVIM volt vezetője), Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke, valamint Mikola Béla, az Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakaszának vezetője, aki egyébként évek óta Marosvásárhelyen él.

Nem ez az első eset, amikor magyarországi radikálist tiltanak ki az országból: például 2013 otóberbében a román hatóságok a határról visszafordították Toroczkai László HVIM-elnököt.

Egyre több a névtelen támogató

A HVIM egyébként nem utolsósorban azért vállalja a konfrontációt, mert ettől remélik, hogy Székelyföld autonómiája napirenden marad. „Ha nem lettünk volna, a román médiában egy 10-15 másodperc tudósítással elintézték volna. Így egész Románia erről beszélt” – ecsetelte.

A HVIM-nek Erdélyben nincsen jogi személyisége, ellenben Szőcs Zoltán az elnöke a Szent László Serege Egyesületnek. Ez az egyesület gyűjti például a 2%-os felajánlásokat, hogy aztán ebből a pénzből a HVIM-el közös rendezvényeket szervezzen. Ez az egyesület békésebb rendezvényeket, például gyermektáborokat is szervez.

A HVIM-nek egyébként egyre több támogatója van – állítja Szőcs. Ők helyi vállalkozók, magánszemélyek, akik politikai okok miatt nem vállalják fel az identitásukat.

A Szent László Serege Egyesület támogatási felhívása

A Szent László Serege Egyesület támogatási felhívása

Székely Szigetből családi nap

A HVIM a Magyar Sziget mintájára 2009 óta szervez saját nyári tábort, a Székely Szigetet. A rendezvény néhány évig a Kézdivásárhely és Nyergestető között található Katrosában, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ ügykezelésébe tartozó, katrosai Erdős Vidéki Iskola (EVITA) táborban lett megszervezve. Az oktatási központ igazgatója azonban 2013-ban közölte, az országos botrány miatt nem tudja felvállalni a tábort.

Tavaly így a Székely Sziget – Családi Nap 2013 néven a kézdivásárhelyi sportcsarnokban lett megszervezve az éves rendezvény, ahol többek között Zagyva György Gyula tartott előadást „Nemzeti ellenállás” címmel.

Szőcs egyébként tömegrendezvény helyett nyugodtabb, családiasabb táborként képzeli el a Székely Szigetet ezúttal Erdővidéken, Baróton. Nem lesznek koncertek, ehelyett tábortűz, gitár várja a látogatókat.

A korábbi kiadásokon ugyanis sokan voltak, akik kizárólag a buli kedvéért látogattak el a táborba. „Sokan csak a zenekarok miatt jöttek, leitták magukat, nem tanultak semmit” – így Szőcs.

A Székely Félsziget plakátja

A Székely Félsziget plakátja

Egy elszámolási vita után egyébként 2010-ben kivált a Székely Sziget egyik szervezője, és megalapította a Székely Félszigetet. A Székely Pajzs Egyesület által szervezett rendezvénynek nem lett folytatása.

A belépés nem egyszerű

A HVIM iránt érdeklődő fiatalok mintegy 60 százaléka bírja ki az egyéves próbaidőt. Szőcs szerint a jelentkezőket a helyi sejt elnökéhez irányítják, aki egy évig figyeli a jelöltet. Mindenkinek kell valamilyen sportot űzni, ugyanakkor megvizsgálják, ki miben jó, milyen szerepben lehet használni a mozgalomban.

„Van aki fizikailag erős, viszont nem tud beszélni. Mások inkább írni tudnak. Mindenki számára megtaláljuk a megfelelő szerepet, azonban a legfontosabb az, hogy ennek belülről kell jönnie. Enélkül nem lehet” – így az elnök.

Sipos Zoltán (Transindex)

(Folytatjuk. A cikksorozat következő részében a a Jobbik erdélyi tagszervezete mellett bemutatjuk a Székely Gárdát is.)

Korábbi cikkeink a szélsőjobboldalról

Kisgyermekes családok és karlendítés: magyar nemzeti radikálisok Erdélyben I.

Pax Hungarica: adója 1 százalékával támogathat nyilaskereszteseket is

Vecsési hagyományőrző egyesület mögött szervezkedik a Betyársereg

„Példát statuálunk rajtuk” – Egy Szálasi-hívő polgármester ámokfutása

Bemutatjuk a kuruc.info tulajdonosát

>>> még több cikk a szélsőjobboldalról

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom