Kovács Miklós: Árucikk lett a magyar állampolgárság Kárpát-Ukrajnában

Miért rettegnek a kárpátaljai magyarok az ukrán hatóságoktól, és miért csak annak a vízumkérelmét támogatja a nyilatkozat kiadására jogosult magyar szervezet, akinek a gyermeke magyar iskolába jár? Hogyan juthattak magyar állampolgársághoz olyanok is, akik magyarul egy szót sem beszélnek? Miért húznak szét a határon túli magyar szervezetek? A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 24. közgyűlése után beszélgettünk Kovács Miklós elnökkel.

Hogy változott a kárpátaljai magyarok élete az utóbbi időben, különös tekintettel a nyelvtörvényre?

A helyzet annyira súlyos, hogy ennek különösebb jelentősége nincs. A nemrég megszületett ukrajnai nyelvtörvény lényege, hogy az ukránon kívül más nyelvek számára is lehetővé tette volna, hogy Ukrajna egyes közigazgatási egységeiben kvázi hivatalos nyelvként funkcionáljanak. A Régiók Pártja a választási kampányában azért vetette be a témát, mert elmaradásban volt a saját orosz bázisszavazói vonatkozásában. Ennek megfelelően az orosz többségű megyék nagy csinnadrattával, tanácsi határozatokkal léptették érvénybe az oroszt, mint regionális nyelvet egész kelet-Ukrajnában. Azonban ami a más nyelveket illeti, a régiós vezetők gyakorlatilag azonnal jelezték, hogy ezt a törvényt az oroszoknak szánták, így más nyelvek vonatkozásában nem óhajtják komolyan venni. Mi ezt a saját gyakorlatunk alapján meg tudjuk erősíteni: megpróbáltuk regionális nyelvvé nyilváníttatni a magyart Kárpátalján, de a megyei tanács rögtön lesöpörte ezt a kezdeményezésünket.

Miért kell tanácsi határozat egy eleve magasabb szintű jogszabály végrehajtásához?

Amennyiben jogállamról van szó, ez valóban értelmezhetetlen. A törvény azért törvény, hogy automatikusan érvényesüljön. De Ukrajna nem jogállam. Vannak a hivatalos törvények, amelyek azért vannak, hogy legyenek, és van a valóságos világ, amiben szokásjogi szabályok uralkodnak, vagyis az uralkodó elit által kimunkált gyakorlat-konszenzus-hagyomány, hogy milyen törvényt hogy kell értelmezni. Ha az a kérdés, milyen szabályok érvényesülnek Ukrajnában, akkor a válasz, az ukrán uralkodó elit által kifejlesztett szokásjog. Az írott törvények gyakorlati jelentősége zéró. Amikor a hivatalos jog és a tényleges gyakorlat egybeesik, az a véletlen műve.

A közgyűlésén mondott beszédében említette, hogy az ötvenezer friss kárpátaljai magyar állampolgár közül legalább tízezren egy szót sem beszélnek magyarul. Ez miként lehetséges?

Ukrajnában árulják a jövedelmezőbb pozíciókat. Itt az lesz a rendőrkapitány, akinek több pénze van. A közlekedési rendőr sem csak zsebre bírságol, mert a jövedelem egy részét továbbadja a feletteseinek. Az állampolgárság megvásárlása ugyanígy működik, csak magyar vonatkozásban, azaz a megvesztegetett fél nem az ukrán közlekedési rendőr, hanem a magyarországi önkormányzati dolgozó.

Mit gondol, mi a tarifa, mennyiért lehetett megvenni magyar állampolgárságot?

Ahogy én hallottam, 500-1000 euró.

Az RMDSZ küldötte felszólalásában arról panaszkodott, hogy az erdélyi friss állampolgárok üdvözlő levelet kaptak a magyar miniszterelnöktől, ami nekik nem feltétlenül jó, hiszen a legtöbben félnek, hogy ha kiderül, hogy kettős állampolgárok, a román hatóságok bosszút állhatnak rajtuk. A kárpátaljaiak is kaptak hasonló üdvözletet?

Velünk kivételt tettek, és a felvidékiek sem kaptak, ami abszolút pozitív. Ez azt jelenti, hogy a kormány felé tett jelzésünk, miszerint az itteni népek nem szeretnék, ha az ukrán hatóságok tudomást szereznének a magyar állampolgárokról, célba ért. A mi helyzetünkben azt, hogy küldünk valamiféle jelzést, és azt figyelembe is veszik, sikerélményként éljük meg. Fontos, hogy a választási folyamat későbbi stádiumában se kapjanak az érintettek az ukrán postán keresztül se levelet, se értesítést.

Ezek szerint az erdélyiek nem küldtek jelzést?

Ezt nem tudom, az RMDSZ-es képviselő úr szerint ott sem lelkesedtek. Ezt azonban az ottani politikai kontextusban kell értelmezni. Mivel  a Fidesz ezeket az ügyeket a demokrácia-központokon, illetve a nemzeti tanácson keresztül intézi, ami az RMDSZ-nek konkurencia, így érthető részükről az ellenszenv. A mi vonatkozásunkban az a lényeg, hogy az itteni magyar állampolgárságot felvett emberek túlnyomó többsége fázik, reszket, parázik attól a gondolattól, hogy az ukrán állam kézzelfogható bizonyítékot kap a másik állampolgárságáról.

Milyen következményekkel jár, ha valakiről kiderül az ukrán hatóságok számára, hogy magyar állampolgár?

Bármilyen következménnyel járhat, mivel — itt megint az alapmotívumokhoz térek vissza — Ukrajna nem jogállam. Ha az lenne, akkor azt mondanám, hogy semmivel, lévén a kettős állampolgárság az ukrán büntető törvénykönyvben nem szerepel bűncselekményként. A legtöbben mégis úgy értelmezik az ukrán alkotmány vonatkozó passzusát az egységes állampolgárságról, hogy az tiltja a kettős állampolgárságot. Azonban ez vita kérdése. A dolog akkor lenne teljesen egyértelmű, ha az ukrán parlament módosítaná az ukrán büntető törvénykönyvet olyan módon, hogy megjelenne benne a lopás, rablás, nemi erőszak stb. mellett a másik állampolgárság felvétele, mint kriminalizált cselekmény. Ezt a lépést az ukrán parlament vélhetőleg nem fogja meglépni, mivel az orosz identitású vagy az orosz-szovjet identitású polgárok ezt rossz néven vennék az uralkodó párttól. A probléma csak az, hogy mivel Ukrajna nem jogállam, ezért az ukrán államapparátusnak ahhoz, hogy üldözze a polgárait, nincs szüksége jogi felhatalmazásra.

Konkrét példát tudna említeni?

Az egyetlen vaskos konkrét példa az, amikor az első állampolgári eskütételkor fényképeztek a konzulátus környékén, és akit sikerült lencsevégre venniük, azok közül néhányat beidéztek a titkosszolgálatra. Nehézségeik akkor támadtak, amikor nyilvánossá tettük az ügyet, és magyarázniuk kellett az eljárásukat. Az ukrán titkosszolgálat egy nyomozati szerv, amely nyilván bűncselekmények ügyében nyomoz. De hogy nyomoz egy olyan ügyben, ami nincs bűncselekménnyé nyilvánítva? Az ő olvasatukban „elbeszélgetésre” hívták be az embereket, de „elbeszélgetés” a bűnügyi eljárási kódexben nem szerepel, mint nyomozati cselekmény. Hogy lehet elbeszélgetnie a titkosszolgálatnak, amikor a titkosszolgálat az nyomoz, kihallgat, stb? Itt két párhuzamos világ létezik egymás mellett. Őszintén nem értették, értik, hogy mi a problémánk azzal, hogy elbeszélgetésre behívták az embereket.

Azt megmondták, hogy ez elbeszélgetés miről szólt, mi volt a témája?

A kettős állampolgárság. Az érintettek, mint itt szocializált emberek tisztában voltak az alaphelyzettel. Ha az államapparátus rájuk száll, különösen ha a szovjet KGB utódszervezete, akkor nincsenek esélyeik, a hivatalos jog nem fogja megvédeni őket.

Március 16-án Ungváron volt egy incidens, amikor magyar iskolásokról letépték a kokárdát. 

Volt több is. Elvileg ezt az ügyet elítélték az ukrán hivatalosságok, ami logikus is, hiszen mégiscsak államközi ügyről van szó. Ez valószínűleg félig-meddig őszinte is, mármint az, hogy a hatalmi szervek nem utasították a fizetett bérenceiket, hogy pont azt a provokációt elkövessék. Az más kérdés, hogy ki irányítja az ukrán szélsőségeseket a háttérből ki és milyen motívumokkal. A lényeg, hogy egyelőre még nincsenek előállítva az elkövetők. Az ukrán állam magyarellenes provokációt kézzelfogható módon még nem szankcionált.

A provokációkat többnyire szélsőjobboldaliak követik el. Milyen szerepe van most az ukrán szélsőjobbnak?

Bonyolult kérdés, mert szintenként más és más a helyzet. Ukrajnát is a nemzeti-nemzetellenes törésvonal vágja ketté. Galíciában a Svoboda a domináns politikai erő, ők a legnagyobb frakció a három galíciai megye megyei tanácsában. Viszont Kárpátalján a 3%-os küszöböt sem tudták átlépni, igaz 2012-ben a parlamenti választásokon már elérték a 8%-ot. Értelemszerűen ez még mindig töredéke a galíciai támogatottságuknak, összukrán viszonylatban megint más a helyzet, amit befolyásol az ukrán nagypolitikai örök kérdése, hogy ki kit hogyan manipulál. De minden elképzelhető, mindenféle politikai eszköz bevetése benne van a pakliban, többek közt akár a nemzetiségellenes pogromok is. A kárpátaljai magyarság veszélyeztetett, mert mi kézenfekvő potenciális áldozatai vagyunk ezeknek a lehetséges szcenárióknak.

Orbán Viktor és az ukrán miniszterelnök találkozójának milyen visszhangja volt?

Az itteni újságok címlapon hozták, de aligha hozta lázba az esemény a magyar közösséget. A mi ügyeink általában nem szoktak előremozdulni az ilyen típusú alkalmakkor, lévén, hogy itt a hangsúly a szomszédsági viszonyon van, minket pedig az ukránok elnyomnak. Tehát hogyha Magyarország, mint állam, jószomszédi viszonyt óhajt ápolni Ukrajnával, akkor ilyen körben a mi ügyeink hangsúlyosan nem szerepelhetnek, mert akkor anyázni kellene. Ezzel nekem tisztában kell lenni, különben folyton nagyon csalódott lennék, amiért a sokadik legfelsőbb szintű találkozó után sincs például kétnyelvű bizonyítvány.

Magyar állami vállalatok százmilliós adományai segítik az erdélyi Fidesz-projektet

A könnyített honosítás bevezetésével, illetve a szavazati jog megadásával a magyarországi politikai mező kiterjedt az ország határain túlra. Az utóbbi két évben Erdélyben megkezdődött a kiépítése azon politikai struktúráknak, melyek révén elképzelhető, hogy a magyarországi politikum az eddigieknél is nagyobb hatásfokkal tudja megszólítani, mozgósítani az erdélyi magyarokat. Közel 1 millió euró támogatást kaptak EMNP- és EMNT-politikusok által frissen bejegyzett civil szervezetek állami tulajdonban lévő magyar cégektől, további közel 2 millió eurót pedig egy az erdélyi magyar nyelvű sajtót finanszírozó, Fidesz-közeli alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-től. Tovább a teljes cikkre.

Ahhoz, hogy valaki három éves vízumot kaphasson Magyarországra, szüksége van egy támogatói nyilatkozat becsatolására is. A magyar szervezetek közül jelenleg egyedül a KMKSZ jogosult ennek a kiadására, a másik szervezet, az UMDSZ nem. Mi ennek az oka?

Ez annak a következménye, hogy amikor a magyar igazolványok kiadását ők bonyolították, tömegesen kaptak magyar igazolványt magyarul egy árva kukkot nem beszélő emberek. Akik majd ezekkel az igazolványokkal mennek vízumdíjat visszaigényelni. Az anyagokat, amelyekre a kormányzat a fenti álláspontját alapozza, titkosították. Egyébként az UMDSZ fő problémája a jelenlegi kormányzattal az, hogy véleményük szerint az megalapozatlanul állítja, hogy ők tömegesen adtak magyar igazolványt nem magyaroknak. A jelenlegi magyar kormányzat viszont erre való hivatkozással az UMDSZ-től minden ilyen típusú jogosítványt megvont, elvették tőlük a vízumajánlási jogot is.

Az önök támogató nyilatkozatokkal kapcsolatos gyakorlatát viszont sokan bírálják.

Igen, sok ellenséget szereztünk azzal, hogy próbálunk elvszerűek lenni. Nem adunk például olyannak, aki nem tud egy szót sem magyarul, hiába van magyar igazolványa. Aki ilyen helyzetbe kerül, az elkezd minket zsigerileg gyűlölni és afféle mobilpropaganda egységgé változik. A másik dolog, hogy nem adunk vízumajánlást olyannak, akinek a gyereke nem magyar iskolába jár. Na ez az élesebb.

Ha egy magyarnak hosszú távon Ukrajnában kell boldogulnia, miért kizáró ok, ha nem magyar iskolába jár a gyerek?

Mi egy elnyomott kisebbség vagyunk, aminek a gerincintézménye az oktatási hálózat – hogyan maradjon fenn a magyar iskola, ha a magyar szülők nem íratják be a gyerekeiket? Egy magyar érdekvédelmi szervezet ennek megfelelően hogy kvalifikálja azt, aki nem magyar iskolába íratja a gyerekét? Mondjuk azt neki, hogy jól csináltad? Itt az egyéni boldogulás vélt szempontjainak a kollektívum érdekeivel való nyilvánvaló ütközéséről van szó. Én is fel tudnám magamtól sorolni a másik oldalon felvetődő érveket, de komoly érvet senki nem tudott felhozni amellett, hogy nem magyar kollektív érdek a magyar iskolahálózat fenntartása. Akkor hogyan lehet elvárni egy erre szakosodott szervezettől, hogy ennek az ellentettjét jelentő viselkedést jutalmazza?

Miért jutalom egy támogatói nyilatkozat kiadása?

Azért, mert minden ukrán állampolgár kaphat vízumot az általános vízumrendnek megfelelően, amiben egyébként egy sor kedvezményezett kategória van: diákok, újságírók stb. Amit a magyar állam így nyújt, az kedvezmény a megmaradásért küzdő kárpátaljai magyarságnak.

Ha valaki elutasító döntést kap, van bármilyen jogorvoslati lehetősége?

Nincs. Ez egy kedvezmény, és nem egy alapjog. Annak van-e fellebbezési joga, akit a római katolikus egyház kiközösített? Attól, hogy valaki nem kap támogató nyilatkozatot, vízumot még kaphat.

Mit szól ahhoz, hogy a magyarországi pártok ide, a határon túlra is jönnek kampányolni? Milyen hatásuk van az itt élőkre?

A mostani helyzet az itteni magyar állampolgárok szavazati joga miatt különleges. A kontúrok még nem alakultak ki, általános értékelést nem lehet adni. A szavazati jog megadása előtti helyzet lényegét viszont meg lehet fogalmazni. A magyarországi belpolitika fő törésvonala nem a gazdasági alapú bal-jobb, hanem a nemzeti-nemzetietlen vonal, mi pedig a nemzeti elkötelezettség egyik attribútuma voltunk-vagyunk. A jó viszony ápolása az elszakított területek magyar testvéreivel a nemzeti elkötelezettségnek kikerülhetetlen ismertetőjele. A hozzánk való viszonyulás demonstratív felmutatása az egyik leggyakrabban használt, legegyszerűbb módja annak, hogy valaki a magyar politikai mezőben elhelyezze magát. Hogy ezt mennyire őszintén teszi, azt személye válogatja. Találkoztam olyannal, aki büszkén vállalta nemzetellenességét, olyannal, akinek nem üres frázisok a nemzeti elkötelezettségről elmondott mondatok, és még inkább olyanokkal, akik ezeket ledarálták, mint kötelező szónoki gyakorlatokat.

Szávuly Aranka