E.On-per: tíz évig titkos az Orbán-Teyssen szándéknyilatkozat?

Az E.On gáznagykereskedő- és gáztároló és szolgáltató cégének több százmilliárdos államosításával kapcsolatban több adatigénylésünket is visszautasították az állami szervek, így ezekben perre mentünk. A több százmilliárdos vásárlást megelőző miniszterelnöki szándéknyilatkozatról a május 29-i következő tárgyalásig az alperesnek okirattal kellene bizonyítania, hogy egy titkosított dokumentumcsomag része.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen a Magyar Villamos Művek január 31-i közgyűlési szavazására adott felhatalmazás és az ahhoz tartozó előterjesztés, valamint a cég értékbecslésének megismerésére indított perünket kedden tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, míg az Orbán Viktor és Johannes Teyssen elnök-vezérigazgató által aláírt szándéknyilatkozat ügyében zajló perünk második tárgyalása szerdán zajlott ugyanitt. Sajnos az állami szervek az utóbbi ügyben is fordulatosan akadályozzák a sokak szerint túlzott áron (mintegy 265 milliárd forintért) felvásárolt E.On Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. és az E.On Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt. és a magyar állam közti egyezség részleteinek megismerését.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az E.On cégek márciusi végi, nagyjából 265 milliárd forintos felvásárlását megalapozó november 30-i miniszterelnöki szándéknyilatkozat ügyében két hete lezajlott első tárgyaláson a Miniszterelnökséget képviselő jogtanácsos vitatta, hogy hivatala a miniszterelnök munkaszervezeteként kezelné a miniszterelnök által aláírt szándéknyilatkozatot. Helyette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumot jelölte meg adatkezelőnek. Mi ezzel szemben úgy látjuk, hogy az adatot a megfelelő szervtől kértük, már csak azért is, mert a szándéknyilatkozat aláírásáról a Miniszterelnökség közleménye számolt be. Bár az alperes szerint a Miniszterelnökség csak egy protokollesemény szervezésében vett részt, szerintünk az a tény, hogy Orbán Viktor volt az aláíró, egyértelműen megalapozza az adatkezelői minőséget. A hivatkozást tovább árnyalja, hogy az NFM ugyanezen adat tekintetében éppen arra hivatkozva tagadta meg az adatigénylés teljesítését, hogy nem minősül adatkezelőnek. Dr. Szabó Csilla bíró az első tárgyalást lezárva arra hívta fel az alperest, hogy az aláíráskor még megvolt adatkezelői minőség megszűnését bizonyítsa.

A per eheti tárgyalásán a Miniszterelnökség jogi képviselője ezzel szemben új érvvel készült az adatigénylésünk megtagadására. Bár fenntartotta az NFM adatkezelői minőségéről szóló állítását, de nyilatkozata szerint akkor sem adhatnák ki a szándéknyilatkozatot, ha ők lennének az adatkezelők, mivel az azt a magában foglaló, egy kormányhatározat elfogadására irányuló előterjesztést 2022. december 10. napjáig „Korlátozott terjesztésű!” minősített adattá minősítették. A titkosítás az alperes közlése szerint Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára nevéhez fűződik. Az atlatszo.hu már azt is furcsának tartja, hogy a Miniszterelnökségnek a per második tárgyalásán jut eszébe, hogy a kért adatot még tavaly decemberben tíz évre titkosították. Ennél is meglepőbb fordulat, hogy a saját állítása szerint nem adatkezelő NFM valahogy mégis be is tudta azt minősíteni. Végül az is furcsa a történet új fordulatában, hogy ezek szerint az E.On, illetve maga az aláíró Teyssen úr is csak titoktartási nyilatkozattal ismerhetné meg az általa aláírt nyilatkozatot, ha pedig annak tartalmáról bármit elárulna, akkor bűncselekményt követne el.

A több százmilliárdos vásárlást megelőző miniszterelnöki szándéknyilatkozatról a május 29-i következő tárgyalásig az alperesnek okirattal kellene bizonyítania, hogy a titkosított dokumentumcsomag része.

Fotó: innen.