Fordulat egy furcsa EU-pályázat történetében – pert nyertünk az NFÜ ellen

Tavaly júniusban írtunk először arról, hogy szabálytalansági eljárás folyik egy több mint 200 millió forintos uniós pályázat ügyében, amelyben számos furcsaság fedezhető fel: az önerőt egy offshore cég biztosította, tízmilliókat számoltak el olyan gépekre, amelyek sokkal olcsóbban is beszerezhetők lettek volna, a klinika pedig doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmaz. Most fontos pert nyertünk és megkaptuk a Body-Map-ügyben folytatott szabálytalansági eljárások iratait.

A Body-Map Kft. 2009-ben nyert 215 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást egy hátrányos helyzetű térségekben induló vállalkozások számára kiírt program keretében (Gazdaságfejlesztési Operatív Program – GOP – 2.1.1/D). A pályázat egyik feltétele volt, hogy a vállalkozásnak 274 millió forintos egyéb forrást kell felmutatnia, ezért a nem sokkal korábban, 2008-ban alakult cég tulajdonosai egy offshore cég közbeiktatásával oldották meg. Ezt a szabályzatban semmi sem tiltotta. Az atlatszo.hu birtokába került dokumentumok szerint a Seychelles-szigeteken bejegyzett Test Body Ltd. egy egy oldalas szerződés keretében 1,2 millió eurós kölcsönt adott a Body Map Kft.-nek nulla százalékos kamatra, határozatlan időre 2009 júniusában, vagyis pont akkor, amikor szükség volt az önrész felmutatására.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Uniós testtérkép kérdőjelekkel – egy furcsa EU-pályázat története I-III.

Szabálytalansági eljárás folyik egy, az atlatszo.hu által megvizsgált, több mint 200 millió forintos uniós pályázat ügyében, amelyben számos furcsaság fedezhető fel: az önerőt egy offshore cég biztosította, tízmilliókat számoltak el olyan gépekre, amelyek sokkal olcsóbban is beszerezhetők lettek volna, a klinika pedig doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmaz. Tavalyi cikksorozatunk első része, második része, harmadik része.

Az ügyben folytatott szabálytalansági eljárások teljes iratanyagát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől kértük, majd amikor azt a kért adatok döntés-előkészítő jellege miatt megtagadták, bírósághoz fordultunk. Az immár alperes NFÜ a perben az összes keletkezett irat becsatolásával bizonyított, és korábbi álláspontját felülvizsgálva az adatok többségét még az ítélet előtt kiadta nekünk (részteljesítés, PDF).

Az átadott iratokból kiderül, hogy a Body-Mappal szemben két szabálytalansági eljárást folytatott le a GOP Irányító Hatósága (azaz a MAG Zrt.): az első a pályázott eszközök esetleges túlárazását, míg a második az elnyert támogatás felhasználását vizsgálta. Az NFÜ azonban – elsősorban arra hivatkozva, hogy az érintett adatok megismerése a jövőbeli szabálytalansági eljárások hatékonyságát veszélyeztetné – az átadott iratokban mindkét eljárásban kitakarta a vizsgálati anyagban rögzített tények és jogi következtetések egy részét. Azt, hogy ezek a hivatkozások mennyiben helytállóak, azt a bíróságnak átadott, zártan kezelt (azaz általunk nem, a bíró által azonban megismerhető) teljes iratok alapján lehetett megítélni, ezért azt kértük a bíróságtól, hogy hozzon ítéletet a kitakart adatok tekintetében is.

A Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett, nem jogerős elsőfokú ítéletében (ítélet, PDF) – az atlatszo.hu-t 90 százalékban pernyertessé nyilvánítva – a  kitakart iratok közül a második szabálytalansági eljárás megállapításainak teljes terjedelmű kiadására kötelezte az NFÜ-t, jogszerűnek tartotta  viszont az első vizsgálat során a túlárazás megállapítására alkalmazott módszertan, illetve a Body-Map ahhoz kapcsolódó észrevételeinek kitakarását. Ezzel a bíró lényegében az NFÜ azon érvelését fogadta el, hogy ha a pályázók ismernék azt az eltérési mértéket, ami miatt már megindul a szabálytalansági eljárás túlárazás gyanújával, akkor mindenki annyival magasabb áron számolna el, ami még ennek kockáztatása nélkül éppen lehetséges.

Az ítéletet egyrészt azért tartjuk fontosnak, mert a hatóságok egyébként csak a megállapított szabálytalanságokról tesznek közzé adatokat, így az, hogy a szabálytalanság kivizsgálása a közpénzek védelmében valóban megtörtént-e, csak hasonló adatkérések alapján biztosítható, hiszen a kedvezményezett az eredménytelenül zárult szabálytalansági eljárások eredményét maga aligha teszi ki az ablakba, és persze ebben az esetben bíróságig se jut el az ügy. Legalább ennyire fontos az is, hogy az ügyben az információszabadági pereknek is a legszebb arcát láthattuk:a bíróság az adatok ismeretében, az adatkezelő megtagadási indokait ehhez képest mérlegelve tudott dönteni az adatok nyilvánosságáról.

A hatóságok szerint nem volt megállapítható a túlárazás

A Body-Map működésében mi legérdekesebbnek az elszámolt eszközök árazását találtuk. A cég a pályázathoz csatolt költségtáblázata (PDF) alapján 21 darab úgynevezett AMP noninvazív vérkép és metabolit analizátort vásárolt, darabját 14,8 millió forintért 2009-ben, tehát összesen 310 millió forintért, amely első látásra túlzónak tűnt. Az atlatszo.hu újságírói személyesen nézték meg a csepeli klinikán, hogy milyen eszközökről van szó: ezek lényegében laptopok voltak vagy azokra hasonlítottak, néhány feltelepített speciális szoftverrel és a testre helyezendő érzékelőkkel. Inkább tűntek természetgyógyászati eszközöknek, mint hagyományos orvosi műszereknek. Éppen ezért megpróbáltunk utána járni, hogy annak idején mennyibe kerülhettek a megvásárolt eszközök, a cikksorozat megjelenését követően pedig kikértük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a Body-Map Kft. ellen indított szabálytalansági eljárással kapcsolatos iratokat, hogy kiderüljön, ők mire jutottak a túlárazással kapcsolatban.

Az atlatszo.hu-hoz került dokumentumok szerint a GOP Irányító Hatósága 2012 szeptemberében lezárta azt a vizsgálatot, amely az atlatszo.hu cikkei alapján indult és amely során azt vizsgálták meg, hogy valóban történt-e jelentős mértékű túlárazás. Mivel „a gyanút ugyanazon projektben, ugyanazon tényállás alapján korábban megvizsgálták és azóta új körülmény nem merült fel”, nem látták indokoltnak a szabálytalansági vizsgálat megismétlését, ezért a gyanút elutasították. Az első vizsgálatot azután folytatták le, hogy 2010 áprilisában a projektet felügyelő biztonsági referens bejelentést tett, vagyis a felügyeleti szervnél is felmerült a gyanú, hogy valami nem stimmel. Az atlatszo.hu most hozzájutott az ehhez kapcsolódó vizsgálati jelentéshez. Ebben azonban pont azokat az információkat takarták ki, amelyek alapján megállapítható lett volna, hogy a vizsgálat pontos volt-e vagy sem. A jelentésben olvasható, hogy a Szabálytalansági Bizottság felkért egy árszakértőt és helyszíni szemlét tartott. A jegyzőkönyv szerint „a túlárazás gyanújával érintett berendezések az ellenőrzés időpontjában [kitakart szöveg] darabáron beszerezhetőek, szemben a Kedvezményezett árajánlatában szereplő [kitakart szöveg] darabárral, azonban [az árszakértő] megjegyezte, hogy a beszerzés mintegy 1 évvel korábbi időpontjára nézve nem tud állást foglalni”.

Tehát: az árszakértő ugyan megállapította, hogy a berendezések ára a vizsgálat időpontjában eltértek a Body-Map által az árajánlatban feltüntetett ártól, de mivel a beszerzés 1 évvel korábban történt, nem tudja megítélni, hogy túlárazás történt-e vagy sem. A vizsgálat 2010 áprilisában zajlott. Ehhez képest az atlatszo.hu két évvel később, még 2012 nyarán is talált olyan adatokat, amelyek alapján felmerülhetett a túlárazás gyanúja, ezért érdemes újra átnézni, melyek azok az információk, amelyek elkerülték a szabálytalansági eljárás szakértőinek figyelmét.

Korábbi cikkünk írásának idején a Medical Devices Kft., amely értesüléseink szerint annak idején a szállítója volt a Body-Map gépeinek, ugyanazokra az eszközökre nagyságrendileg alacsonyabb árakat adott meg. Az AMP-t és a ProAdjustert 5,4, illetve 5,9 millió forintért, szemben a Body-Map által feltüntetett 7,8 millió forinttal; a HeartVUE-t 7,8 helyett 2,16 millió forintért, míg a legdrágább tételt, a MEIK-et 20,5 helyett 7,5 millió forintért tudták volna szállítani. Az atlatszo.hu felhívta akkor a honlapon megadott telefonszámot és ott azt az információt kaptuk, hogy a Body-Map beszerzése idején sem lehetett drágább a készülék, mert az árak az évek során lényegében nem változtak.

Egy másik honlapon olvasható infók alapján az AMP 3,5 millióért elvihető volt 2011-ben és a MEIK is csak 6,2 millió forintba került. A megadott telefonszámon érdeklődve azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a gépek ára nem nagyon változott az évek során, a 2012-es árak tehát nem térhettek el lényegesen a 2009-2010-es szinttől. Az általunk talált árakat figyelembe véve lényegesen kedvezőbb konstrukciókat tudtunk összehozni, mint a Body-Mapé volt: a Medical Devices-nél a 26 darab műszer összesen 133,4 millió forintba került volna, míg a Dinamikánál mindössze 90,5 millió forintba, miközben a Body-Map 371,7 millió forintot költött ugyanerre. (Az euróban megadott áraknál a 2009-es középértéket, azaz 270 forintot vettük figyelembe).

A diagnosztikai központ beindulásakor nem csak orvosi műszereket vásároltak, hanem három darab Acer AS6920G típusú laptopot is, darabját 549 900 forintért. A Center.hu 2008 októberében érvényes árlistája alapján – amely a mai napig, vagyis 2013 áprilisában is elérhető – ennek a laptopnak az ára 175 900 és 288 ezer forint között mozgott. Az átlátszó.hu által korábban megkérdezett notebook-forgalmazó szerint a készülék induló ára 293 ezer forint volt 2008-ban, de elég gyorsan lejjebb ment. Az persze elképzelhető, hogy ugyanolyan jelzés alatt más felépítésű gépeket adnak el, és ez feljebb nyomja az árat, de a leggyengébb és legerősebb konstrukció között is legfeljebb 100-150 ezer forint különbség lehet. A leltárban találtunk egy Acer P5370W típusú projektort is, amelyet 481 ezerért vettek, miközben a Center.hu annak idején 164 ezerért kínálta. Az is furcsa volt, hogy míg a Body-Map 2008-ban 1,2 millió forintot fizetett a HP XW8600-as web- és adatbázis szerverért, addig 2009. január 1-jétől már 605 ezer forintért is meg lehetett kapni ugyanezt a gépet

Ami viszont a hatóságok szerint is szabálytalan volt

2012. január 12-én újabb bejelentést történt, szabálytalanság miatt, ezért újabb vizsgálatot rendeltek el. A szabálytalanságra utaló első információ forrása az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) egyik jelentése volt és nemzeti közigazgatási, vagy pénzügyi ellenőrzés során szereztek róla tudomást az illetékesek. Az atlatszo.hu-hoz eljutott dokumentumokban elvileg benne van a szabálytalansági gyanú összefoglalása, gyakorlatilag azonban több sort kitakartak belőle. Annyi azonban kiolvasható, hogy a “Kedvezményezett az üzemeltetési, fenntartási kötelezettségének az eszköz kapcsán” nem tett eleget, hiába írták elő a feltételeket a támogatási szerződésben és a pályázati útmutatóban. E szerint a kedvezményezettnek a támogatott beruházásokkal létrehozott szolgáltatásokat “a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő 3. naptári év végéig az adott régióban, illetve a TSz-ben meghatározott projekt megvalósítási helyszínen” kell fenntartani és üzemeltetni. A kedvezményezett (Body-Map) ehhez a megállapításhoz hozzáfűzött valamit az egyeztető megbeszélésen, de hogy mit, az nem derül ki, mert ezt is kitakarták. A vizsgálat során, 2012. március 22-én, szabálytalanságot állapítottak meg és javasolták az elszámolható költségek csökkentését, valamint a kamatok visszakövetelését a kedvezményezettől.

Különös figyelmet érdemel az, hogy az adatkezelő egy megállapítást azért takart ki, mert az bűnügyi személyes adatnak minősül “egy közhiteles nyilvántartások alapján azonosítható” személy által esetleg elkövetett bűncselekményre vonatkozik.  Ezt az érvelést a bíróság azért nem fogadta el, mert ha van ilyen – minthogy a hatóságnak feljelentési kötelezettsége van,  feljelentés viszont  nem történt, ezek szerint  a büntetőeljárás megindításához elégtelen szintű – gyanú, akkor az arra vonatkozó adat egyrészt nem számít bűnügyi személyes adatnak, másrészt az – még mindig közpénzek felhasználásáról lévén szó – személyes adatként is közérdekből nyilvánossá válik. Az ítélet végrehajtása esetén mindenesetre megtudjuk, hogy kinek milyen lehetséges bűncselekményére vonatkozó megállapítás áll a szokatlan hivatkozás hátterében.

D. Kovács Ildikó – Sepsi Tibor

(Illusztráció: Kovács Gergely)