„A hatályos törvények szerint a minisztériumoknak minden hónapban a Magyar Közlöny mellékletében közzé kell tenniük, kiket neveztek ki köztisztviselőnek vagy minisztériumi vezetőnek, illetve kiket mentettek fel állásukból” – írtuk pár hónapja, miután első fokon megnyertük a külügyi dolgozók kilétét firtató adatigényléses pert. Azért fordultunk bírósághoz, mert a többi intézménytől eltérően a Külügyminisztérium csak statisztikai összesítést közölt alkalmazottairól, közérdekű adatigénylésünket pedig visszautasították. Miután azonban a minisztérium hirtelen 2041-ig titkosította alkalmazotti listáját, a Fővárosi Ítélőtábla mai másodfokú tárgyalásán elutasította keresetünket.
A minisztérium a per során folyamatosan nemzetbiztonsági és diplomáciai érvekre támaszkodva próbálta titkolni munkatársai kilétét, mely az első fokú bíróság szerint nem szolgálhatott az adatigénylés megtagadása indokául. A másodfokú bíróság az ügy érdemét tekintve nem nyilatkozott, a két tárgyalás közötti „Titkos!”-sá minősítés tényét elfogadta, és erre tekintettel keresetünket elutasította. A nyilvánvalóan rosszhiszemű és törvénysértő minősítéssel a Külügyminisztérium ugyan sikeresen kerülte meg a törvényi kötelezettségeit, de az eset komoly veszélyeket hordoz magában.
A minősítéstől kezdve törvénysértést követ-e el innentől az a titkárnő, aki egy közösségi oldalon található profilban feltünteti munkahelyét? Vajon le fogják szedni a folyosói névtáblákat, nehogy a szintén titkos alkalmazottnak minősülő takarítók államtitkokat szivárogtassanak? Titkos adatok kezelésére alkalmas széfben és számítógépes rendszerben őrzik ezentúl a KüM teljes személyi nyilvántartását? De mindezek előtt: nyomozást indít-e majd a rendőrség, mert leírjuk, hogy Magyarország külügyminiszterét Martonyi Jánosnak hívják? (Ez az adat a minősített adatállomány része, tehát maga is „Titkos!” minősítésű.)
Ha az államtitokká minősítés mindig kimenti az adatigénylés címzettjét, akkor minősítésre jogosult állami szervvel szemben a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog nem érvényesíthető. Mi ugyanis nem indíthatunk keresetet a titkosság feloldása iránt.
A döntés ellen alkotmányjogi panaszt nyújtunk be az Alkotmánybírósághoz, ugyanis szerintünk az Ítélőtábla nem fogadhatja el a nyilvánvalóan törvénysértő minősítést érvényes minősítésként.
Az adatigénylést letöltheti itt. (PDF)
A megtagadást letöltheti itt. (PDF)
A keresetlevelet letöltheti itt. (PDF)
A tárgyalási jegyzőkönyvet letöltheti itt. (PDF)
Az elsőfokú ítéletet letöltheti itt. (PDF)
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
