Cikkek

Lopott autók is átmennek az eredetiségvizsgálaton, kártérítést kiharcolni reménytelen

Több bírósági döntés szerint, ha az eredetiségvizsgálók mulasztása miatt helyeznek forgalomba egy lopott járművet, amelyről később ez kiderül, és a tulajdonos elbukja az autót, a szakemberek megúszhatják a kártérítési felelősséget. Az autó gazdájának ugyanis – az Átlátszó birtokában lévő verdiktek alapján – nem az eredetiségvizsgálók mulasztása miatt keletkezett kára, hanem azért, mert olyan gépkocsit vett meg, ami már az eladó tulajdonában sem lehetett volna.

 

banner2_mozgo_2

 

Tíz évvel ezelőtt elloptak egy Volkswagen Borát egy debreceni lakostól. Az autó nem a bontóban végezte, hanem még 2006 végén új tulajdonost kapott. Az eladó kért egy előzetes eredetiségvizsgálatot a KEKKH-tól. Azt egy erre szakosodott vállalkozás, a Trans Holding Group Kft. munkatársa végezte el. A szaki az autón mindent rendben talált, így a KEKKH a járműre kiadott egy forgalmi rendszámot. A vevő, egy hölgy kifizette az eljárás díját és lerótta a 2,3 millió forintos vételárat, amit egy lízingcégtől kapott kölcsönből egyenlített ki.

Két év múlva, 2008. július 28-án az asszony eladta az autót Barkóczy Istvánnak, aki átvállalta a lízingcég felé fennálló tartozást. Az adásvétel véglegesítése előtt a férfi kérte a KEKKH-nál az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzését. A gépkocsi egyedi azonosító adatait valódinak találták, illetve megállapították, hogy azok és a műszaki adatok vonatkozásában „a jármű és a járműokmány-adatok között nincs eltérés.”

Egy év múlva az autó megvásárlásához kölcsönt biztosító lízingcég mégis felmondta a szerződést, mondván, az autóval kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merült fel.

A nyomozás 2009. augusztus 4-én indult egyedi azonosító jel meghamisítása miatt, mert kiderült, hogy a VW Bora alvázszáma és évjárata nem egyezik. A lefoglalt autót néhány hónap múlva kiadták annak a debreceni lakosnak, akitől három évvel korábban ellopták.

Barkóczy István a rossz munkát végző eredetiségvizsgálóktól, valamint az őket alkalmazó cégtől, a Trans Holding Group (THG) Kft-től kártérítést szeretett volna kapni, mondván, ha a vállalkozás alkalmazottai alaposan dolgoznak és észreveszik, hogy nem stimmelnek a VW Bora egyedi azonosítói, akkor a KEKKH sem állítja ki a jármű forgalmi engedélyét, neki pedig eszébe sem jut megvásárolni az autót.

Első fokon a bíróság úgy találta, hogy a szakemberek nem megfelelően végezték el az államilag előírt, kötelező eljárást.

Nagyon nem is tudott mást tenni, mert az eredetiségvizsgálókat közokirat-hamisítás vétségében bűnösnek találták. „Több gépjármű-értékesítéssel foglalkozó vállalkozás számára különösebb vizsgálat nélkül, szemrevételezés alapján nyilvánvaló volt az eredetiség körüli anomália” – szerepel az ítéletben. Az anomália pedig abban állt, hogy az autó eredeti alvázszámát kivágták és egy másik Volkswagen Bora alvázszámát hegesztették be.

Az alkalmazottak hibáját egyébként maga a THG Kft. is elismerte.

A bíróság viszont úgy látta, nem azért keletkezett kára a miskolci lakosnak, mert az eredetiségvizsgálók trehányak voltak, hanem azért, mert Barkóczy István már eleve egy olyan autót vett meg, amelyen nem szerezhetett tulajdonjogot, hiszen már az eladóé sem lehetett volna. Ezt mondta ki a Miskolci Törvényszék jogerős ítélete is.

Ez ellen már nem tudott a férfi és ügyvédje lépni, mert időközben változott a polgári perrendtartás, és 3 millió forint alatti pertárgyértlű ügyekben nem lehet felülvizgsálatot kezdeményezni a Kúriánál, az ő káruk pedig „csak” 1,8 millió volt.

Nem egyedi eset

Ugyancsak a THG Kft-t citálta a bíróság elé egy galgamácsai orvos, Kovács Sándor, akinek a története – a bíróság első fokú döntése után – már nyilvánosságot kapott. A férfi 2010-ben le akarta cserélni használt Audiját, ezért az interneten kinézett magának egy Chryslert, amelyet egy üllői autókereskedés, az Auto House Kft. hirdetett.

A papíron Olaszországból behozott gépkocsi bizományban volt a cég telephelyén, éppen forgalomba helyezésre várt. Kovács Sándor az autókereskedésben megkapta a Chrysler műszaki állapotfelméréséről készített dokumentumot, amelyet a Lombard Pénzügyi és Lízing Kft. megrendelésére készítettek el, mivel már más is érdeklődött a jármű iránt és azt hitelre akarta megvenni.

A Verde Kft. munkatársa által kiállított papírok szerint az autóval minden rendben volt. A KEKKH azonban megtagadta az előzetes eredetiség vizsgálatról szóló hatósági bizonyítvány kiadását, mert a Chrysler külföldi okmányai nem feleltek meg a rendeletben meghatározott követelményeknek.

Csakhogy ez nem jutott Kovács Sándor tudomására, ugyanis a KEKKH-nál a Chrysler eladója indította el az eljárást, így ő kapta meg a hivatal elutasító válaszát, amiről a vevőt nem értesítette. A háziorvos a használt Audit beleszámítva 6,5 millió forintot fizetett a gépkocsiért, amelynek forgalmi engedélyét a debreceni okmányiroda kiállította.

Az orvos egy évig furikázhatott a Chryslerrel, mert 2011. május 3-án a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói lefoglalták tőle, ugyanis hamis alvázszáma volt a járműnek.

Kovács Sándor arra alapozta kártérítési igényét, hogy szerinte a THG Kft. jogellenesen igazolta, hogy az autó adatai és az okmányai valódiak. Az alperesek pedig egymásra mutogattak. Az autókereskedés azzal jött elő, hogy csak az autó telephelyén való kiállítását vállalta, a műszaki állapotfelmérést elvégző cég meg arra hivatkozott, hogy az eredetiségvizsgálat nem szerepelt a műszaki felmérésben.

A motor- és az alvázszám egyezését viszont tartalmazta a dokumentum, és az okmányirodában a forgalomba helyezésnél sem adódtak problémák.

A háziorvos erre azt hozta fel, hogy nem vette volna meg a Chryslert, ha tudja, hogy a papírjai nincsenek rendben, és szerinte igenis felelős a THG, hiszen nyilatkozata alapján készítették el a műszaki dokumentációt, amelyet aztán az autókereskedés mutatott be neki.

Az első fokon eljáró bíróság álláspontja az ügyben az volt, hogy a műszaki állapotfelmérésben szerepelt, hogy nincs eredetiségvizsgálat. Ezt az elsőrendű alperes, THG Kft. végzi, abban, mint hatóság felé közreműködő jár el, azzal együtt, hogy a cég adatot csak a KEKKH felé ad. Emiatt nem találta a bíróság alaposnak Kovács Sándor keresetét, és elutasította azt.

Az első fokú bírói verdikttel megegyező jogerős ítélet eloszlatta a férfi minden további reményét arra vonatkozóan, hogy valaha is igaza lesz. Az Átlátszónak elmondta, hogy összesen tízmillió forintot bukott a történtek miatt.

„Szerettem volna, ha az eredetiségvizsgáló felelősségbiztosítására rendezték volna a káromat, de nem engedte a bíró ebbe az irányba elvinni az ügyet. Megjegyzem, a cég ügyvédjének nagy volt a mellénye és biztos volt abban, hogy megnyeri a pert. Miután ez így lett még volt egy halvány próbálkozásom arra, hogy behajtsam a káromat, de a kereskedő és a tulajdonos ellen tett feljelentésemet a Gödöllői Rendőrkapitányságon elévülés miatt elutasították.”

Kovács Sándor megemlítette még azt is, hogy miután története nyilvánosságot kapott, több hasonlóan járt sorstársa megkereste őt.

Ezek a bírósági ítéletek abból a szempontból is érdekesek, hogy a Barkóczy Istvánnak írt levélben a KEKKH azt a tájékoztatást adta, hogy a tanúsító szervezet, vagyis a közreműködő által kibocsátott tanúsítványt a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, és azokra vonatkozóan nem végez további eljárási cselekményeket.

 

 

Barkóczy István szerint a saját és Kovács Sándor története is azt mutatja, hogy bár a lopott autók kiszűrésére tették kötelezővé az eredetiségvizsgálatot, a törvényben előírt kötelező közszolgáltatás sem nyújt teljes garanciát.

„A bíróságon az eredetvizsgáló kft. képviselője azzal érvelt, hogy a károsultnak vizsgálatot nem végzett, mivel ezt csak a KEKKH teheti meg, és az erről szóló határozatot – mint azt egy kormányrendelet előírja – is a hivatal állítja ki. Így a károsult nem áll szerződéses jogviszonyban a THG Kft-vel. Az én ügyemben döntést hozó bíró szerint a felelősségük csak arra terjed ki, ha a vizsgálat során a gépkocsiban kár keletkezik.”

A jogi kiskapu a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata szerint is 2006. január 1-je óta áll fenn – tette hozzá a férfi –, ugyanis addig az eredetvizsgáló cégek fővállalkozóként voltak jelen, de az informatikai alkalmazás bevezetésével csupán technikai közreműködőkké váltak.

„Az eredetvizsgáló cégek és a KEKKH közötti együttműködési szerződés valószínűleg tartalmazza felelősségvállalásukat és esetleges kártérítési kötelezettségüket, de mivel ez titkos, így ez harmadik személynek nem adható ki. Így marad az ördögi kör, és a károsult nem tehet semmit.”

A THG érintettje volt annak a kartellezési ügynek is, amelyben 2002-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított, és amelyben 27,3 millió forintos bírságot szabott ki. A versenyhivatal szerint a vállalkozások az eredetiségvizsgálatra egységes díjakat alkalmaztak, amely a versenytörvénybe ütközött. Újabb eljárás azóta nem érintette ezt a piacot – közölte a GVH az Átlátszó megkeresésére.

Az 1999 óta fő tevékenységi körként műszaki vizsgálatot, elemzést jegyző Trans Holding Group országszerte rendelkezik telephelyekkel. A társaságra – a cégnyilvántartás alapján – nem járnak jó idők, mert amíg 2010-ben 426 millió forint volt az értékesítés nettó árbevétele, azt követően folyamatosan csökkent: 2012 – 42,4 millió, 2013 – 5,3 millió, 2014 – 3,2 millió lett. A társaság adózott eredménye folyamatosan negatív összegű volt 2010 és 2014 között, az utóbbi esztendőben 12,7 millió forint veszteséget könyvelhettek el.

Az eredetiségvizsgálattal kapcsolatos hasonló problémákkal foglalkozott nemrég a Totalcar cikke is.

A versenyhivatal is rámutatott

A hivatal honlapján megtalálható anyagok alapján a GVH vizsgálatai során arra jutott, hogy a kötelező eredetvizsgálati rendszer túlságosan sok anomáliával terhelt. Emiatt a célját, a lopott autók kiszűrését, s így az autólopások megelőzését egyrészt korlátozottan szolgálja, másrészt túlságosan magas költséggel teszi mindezt.

Az Országos Rendőr-főkapitányság interneten is elérhető 2015-ös évértékelője szerint míg 2010-ben 4 778, 2012-ben 5 637 volt az autólopások száma, addig a tavalyi esztendőben ez a szám lecsökkent 2 414-re. A statisztikával kapcsolatban annyit azért érdemes megjegyezni, hogy előfordul, hogy nem gépjárműlopásként iktatják egy elvitt járgány ügyét, hanem jármű önkényes elvételének minősítik.

A GVH már 2008-ban kezdeményezte az országgyűlési beszámolójában az eredetiségvizsgálat felülvizsgálatát, annak szabályozásáról elemzést is készített. Abban rámutatott arra, hogy

– a gépjármű eredetvizsgálat rendszere a bevezetése óta vitatható körülmények között, a verseny szempontjából és a fogyasztók számára nem kielégítően működik,

– a területet érintő jogalkotás a magánpiaci szereplők érdekei mentén alakult,

– az elért társadalmi hasznot jóval meghaladják a rendszer működtetéséhez szükséges ráfordítások, az eredetvizsgálat csupán korlátozottan alkalmas eredeti célja megvalósítására,

– a piaci szereplők pozíciója is jogszabály által védett, köre nem versenyben alakult.

Mindezeken felül az állam az eredetvizsgával párhuzamos, közlekedésbiztonsági szempontból fontos műszaki jellegű ellenőrző rendszereket is kiépített, fenntart és működtet.

A GVH ezért az eredetiség ellenőrzési kötelezettségének eltörlését vagy a szolgáltatás piaci alapokra helyezését is megfontolandónak tartotta volna. Azóta azonban csak annyi változás történt a területen, hogy az eredetiségvizsgálat 2009-ben a belügy alá tartozó KEKKH-hoz került.

Az ilyen és ehhez hasonló ügyekben járatos Hadnagy József ügyvéd egyetért a versenyhivatallal abban, hogy a jogi szabályozás nem túl jó az eredetiségvizsgálat terén. „Nagyon nehéz ezekben az ügyekben kártérítéseket kiharcolni” – mondta az Átlátszónak, megjegyezve, hogy jelenleg is küzd az egyik ügyfeléért a KEKKH-val szemben, és nem biztos abban, hogy számukra sikeresen zárul a per.

„Amikor valaki kártérítési pert indít azért, mert tudtán kívül olyan autót vett meg, ami lopott volt, de a megfelelt az eredetiségvizsgálaton, nagyon alaposan át kell gondolnia, hogy kiken próbálja behajtani a veszteségét. Szerintem a KEKKH-nak – amely kimondja, hogy a gépjármű paraméterei azonosak a gyári típuséval – is felelnie kell államigazgatási eljárásban okozott kárért, hiszen semmilyen módon nem tudom a határozatát elhárítani. Számomra a KEKKH jogalanyisága nem kérdéses.”

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás