A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.
Hallottak már önök a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programról (HURO)? Ha nem, ne keseredjenek el, nincsenek egyedül, sőt. Van olyan település, ahol bár a HURO-ból megnyert százmilliókból (eurómilliókból) rakták rendbe az utakat, a helyiek mégsem tudtak semmit a programról. Mivel ezek a projektek a híradásokba se nagyon kerültek be, így joggal hihette azt bárki, hogy problémák se voltak körülöttük. Pedig voltak, elég nagyok.
2004-es csatlakozása óta Magyarország összesen 7 ezer milliárd forint (nettó 23 milliárd euró) támogatást kapott az Európai Uniótól. Ez hatalmas összeg, fel lehetne építeni belőle például 1842 darab felcsúti stadiont. Romániával hasonló a helyzet, 2007-es csatlakozása óta az ország sereghajtó, 60 százalék alatti abszorpciós (felhasználási) rátával is összesen mintegy 6 ezer milliárd forint (20 milliárd euró) uniós támogatást hívott le. A pénzt mindkét országban különböző alprogramok keretében osztották szét. Ezeket a kezdetektől kiemelt figyelem kísérte, ami nem meglepő: több milliárd euró cserélt gazdát, csak a magyar Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) 4,3 milliárd euróról (300-as árfolyammal számolva 1300 milliárd forintról) volt szó.
Míg a reflektorfény ezekre a nagy költségvetésű alprogramokra irányult, addig a nyilvánosságtól szinte teljesen elzártan működtek a kisebb büdzséjű uniós programok, így a HURO is, amely egy régebbi uniós program folytatásaként, 2007-ben indult, és hét évig tartott. A programban magyar és román partnerek vehettek részt, a fő cél a határmenti térségek közös fejlesztése volt. A megvalósításra 64,5 milliárd forintot (215 millió eurót) kapott a két ország az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF).
Az Átlátszó a HURO-ból finanszírozott pályázatok közül elsősorban a kivitelezésre és a kommunikációs feladatokra kiírt tendereket vizsgálta meg, korábbi tapasztalataink alapján ugyanis ezek azok a területek, ahol a leggyakrabban fordulnak elő korrupciógyanús esetek.
Több mint 300 közbeszerzést néztünk át, és mintegy 40 állami, önkormányzati szervhez nyújtottunk be közérdekű adatigényléseket. Emellett Magyarországon és Romániában egyaránt háttérbeszélgetéseket folytattunk az érintett megyék politikai-gazdasági életének szereplőivel, és a programot belülről ismerő szakemberekkel.
Segítőink, forrásaink kivétel nélkül nevük elhallgatását kérték.
A HURO első felhívását 2008 októberében, egy igen viharos időszakban hirdették meg. A világgazdasági válság éppen elérte Magyarországot, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megszorításokat jelentett be, és azt, hogy a kormány az IMF-hez fordul. Románia ekkor szintén a világgazdasági válsággal küszködött, és a súlyos pénzügyi helyzet miatt az Emil Boc vezette akkori román kormány ugyancsak drasztikus megszorításokat készített elő.
Míg első körben 85 nyertes projekt összesen 3,9 milliárd forint (13 milló euró) uniós támogatást kapott, addig a másodikban már jóval nagyobb volt a tét: ennek az összegnek majdnem a tízszeresét osztották szét, 30 milliárd forintot (101 millió eurót). A harmadik-negyedik programban visszatért a szerényebb költségvetés, előbbiben 4,8 milliárd forint (16 millió euró), utóbbiban 5,4 milliárd forint (18 millió euró) uniós támogatás talált gazdára. Az ötödik, egyben utolsó felhívásban aztán a büdzsé újra megnőtt, a pályázók 20,1 milliárd forintot (67 milló eurót) kaptak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.
A projektekbe a magyar és a román partnereknek is be kellett szállni, a magyarországi partnerekre 5 százalékos, a romániai partnerekre pedig 2 százalékos önerő hárult. A támogatott projekteket sokszor nem a nyertes intézmények valósították meg, a partnerek a részfeladatok elvégzésére magáncégeket kerestek. Ez a közbeszerzési piacon is meglátszott, 2010-től százával jelentek meg a HURO-ból finanszírozott pályázatok.
A két országi irányító hatósága a projektek vezető partnerével áll szerződéses viszonyban. Az irányító hatóságoknak nincsen közük ahhoz, hogy a partnerek aztán hogyan pályáztatják meg közbeszerzéseken a projekt különféle szakaszainak a kivitelezését, tudtuk meg a neve elhallgatását kérő, korábban a programban dolgozó tisztségviselőtől.
A projektek ezen részét az első szintű ellenőrzési egységek ellenőrzik, melyek a nemzeti hatóságok alá tartoznak. Amennyiben mindent rendben találnak, kiállítják a költségek hitelesítéséről szóló nyilatkozatot (declaration on validation of expenditure). Ezen nyilatkozatok alapján készíti el a vezető partner a kifizetési kérelmét. Az irányító hatóság, illetve a szakmai titkárság fele csak ez az egységes, projektszintű kifizetési kérelem megy.
Az irányító hatóság nem ellenőriz alsóbb szintű dokumentumokat, számukra az első szintű ellenőrzés által kiálltott hitelesítési dokumentumok a mérvadóak. A projekteknél tapasztalt problémákról, beleértve az ilyen-olyan szabálytalanságokat, készülnek jelentések, ezeket az audit hatóság is ellenőrzi, ezen kívül azokat lejelentik az Európai Bizottságnak.
A romániai partnereknél összesen 15 olyan projektről tud a Területfejlesztési Minisztérium (MDRAP), melyeknél felmerült a szabálytalanság gyanúja. Ezek közül háromnál nem keletkezett kár, mivel a problémákra még kifizetés előtt fény derült. Kilenc esetben közbeszerzésekkal kapcsolatos szabálytalanságokról van szó, egy esetben gyanús elszámolás, egy további esetben pedig csalás és hamis nyilatkozat gyanúja áll fenn. Egy további projekttel kapcsolatban plágium gyanúja merült fel.
Magyarországon összesen 45 szabálytalansági eljárás indult a 2007-2013-as időszak vonatkozásában, közölte a Miniszterelnökség. Az eljárások mindegyike lezárult. A szabálytalanságok között gyakran szerepel a közbeszerzési törvény, a társfinanszírozási támogatási szerződés összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései, valamint a kettős finanszírozás tilalmára vonatkozó előírások megsértése.
A programon belül az útépítésekkel lehetett magasabb összegű megbízásokhoz jutni, a legtöbb uniós támogatást nyerő projektek közül kettő is útépítés volt: 5,95 millió uniós támogatást kapott a Nagyvárad-Biharkeresztes, 5,1 millió eurót pedig a Dombegyház-Kisvarjas közötti út. Előbbi teljes költségvetése 13 millió euró, utóbbié 6,2 millió euró volt.
Utak a semmibe
Az útépítéses projektek egy részét a helyszínen néztük meg, és megdöbbentő állapotokat találtunk. Első megállónk egy pocsaji út volt, amely a helyi romatelep lepusztult házaitól indult. Látogatásunk hamar véget ért: pár perce haladtunk csak az úton, amikor az egyszer csak elfogyott alattunk, megszűnt, pontosabban egy járhatatlan pusztában “folytatódott”. Mivel nem akartunk térdig gázolni a gazban, így más lehetőség híján visszafordultunk.
A projekt 2011 elején indult, az út átadását a HURO-program honlapja szerint 2013. december 31-re tervezték és az ott található információk szerint be is fejeződött a projekt. A valóságban kicsit másképp alakultak a dátumok: a magyar oldalon csak 2014. áprilisban zajlott le az alapkőletétel, jóllehet Biharfélegyházán akkorra már elkészült , pontosabban 2012 februárjára elkészült az új út.
A kivitelező a nagyváradi SC DRUMURI BIHOR SA volt. Az ő nevük azért érdekes, mert a cég a romániai Bihar megyei tanács, valamint a Selina SRL tulajdonában áll (utóbbi a többségi részvényes). A Selina SRL körül a román Korrupcióellenes Ügyészség nyomoz egy, az útépítéshez nem kapcsolódó ügyben. Az a gyanú, hogy a Selina SRL összesen 700 ezer eurót fizetett a Bihar megyei tanács alelnökének, az RMDSZ-es Kiss Sándornak egy sor közbeszerzés megnyeréséért. Az ügyészek szerint a Selina SRL csúszópénzek tisztára mosásában is részt vett.
A pocsaji út átadását sajtóinformációk szerint 2014. augusztus 15-re tervezték. Ehhez képest eddig jóformán csak az útvonalat jelölték ki, aszfaltozás alig van. A kivitelező az Ér-főcsatornán átvezető új híd egyik elemét már lerakta, de azt még nem lehet használni. Megkeresésünkre, hogy milyen munkálatok zajlottak az útszakaszon 2014. április óta, Pocsaj polgármestere azt mondta, hogy útépítési munkák, teljes körű hídépítési munkák, lebontották és marták a régi aszfaltburkolatot, továbbá kiépítették a vízelvezető árkokat, lealapozták az új utat, illetve geodéziai munkákat végeztek.
A pocsajihoz hasonlóan zsákutca Dénesmajoron is az az út, amit a HURO keretében a Duna Aszfalt Kft. épített meg. Itt az út végén nem a puszta következett, hanem egy, az út lezárását jelző, betonból készült sorompó-féleség.
Eleken még abszurdabban végződött a látogatásunk. A településen a Duna Aszfalt és a Swietelsky közösen épített utakat, melyek közül az egyik szintén zsákutca – a végében a betomtömb mellett két rendőrrel, akik arra kaptak utasítást, hogy ellenőrizzenek mindenkit, aki arra jár. Mi se voltunk kivételek, stábunk valamennyi tagját igazoltattak a rendőrök.
Amikor azt gondoltuk, ennél már nem lehet furcsább, két idős hölgy jelent meg kerékpárral, akik arról beszéltek, hogy ők bizony nagyon örülnek, hogy megépült az út. Mivel alig van rajta forgalom, így biciklizésre és sétálásra egyaránt kiválóan használható, és ők jönnek is, heti háromszor.
A határ másik oldalán, a román partnereknél – a rendőröket leszámítva – ugyanezt találtuk. Pocsaj partnere Romániában Biharfélegyháza volt, Dénesmajoré Nagyzerénd, Eleké pedig Ottlaka. Ezeken a településeken pedig szintén a lezárt, semmibe vezető utakat építettek az elnyert uniós támogatásból.
Ez a három projekt összesen 3,7 milliárd forint (12,6 millió euró) uniós támogatásban részesült, teljes költségvetésük 4,4 milliárd forint (14,7 millió euró) volt. Ezért cserébe tehát megépült hat, teljesen használhatatlan út.
Pocsaj: teljes projekt 1,8 milliárd forint (6 millió euró)
Dénesmajor: teljes projekt 900 millió forint (3 millió euró)
Elek: teljes projekt 1,7 milliárd forint (5,7 millió euró)
Ráadásul ez csak jéghegy csúcsa, bőven voltak még hasonló beruházások: 720 millió forintból (2,4 millió euróból) készült el a felek a Körösnagyharsányt és Körösszeget összekötő út, 360 millió forintból a Garbolc és Bercu közötti út, 1,7 milliárd forintból a Sanislau (Szaniszló) és Ömböly közötti út. Ez a három projekt tehát újabb 2,8 milliárd forintot (9,3 millió eurót vitt el). Ugyancsak értelmetlenül, hiszen ezek az utak is használhatatlanok. Mindez összesen 7,2 milliárd forintot jelentett.
Az ok mindenhol ugyanaz: Románia még nem csatlakozott a schengeni övezethez, tehát, hiába építenek utakat Magyarország és Románia között, azok határátkelők nélkül nem hasznosíthatják, határsértést követ el, akik átkel rajtuk. Ezért voltak lezárva azok az szakaszok is, amelyeket mi meglátogattunk, és Eleken is ezért voltak ott a rendőrök.
Beszéltünk olyan polgármesterrel, aki már évekkel ezelőtt jelezte, hogy kellenének határátkelők. A település szűkös anyagi forrásai miatt pénzük nem volt ilyesmire, máshonnan meg hiába kértek, nem kaptak. Pedig számításai szerint az egész kijött volna 100-150 ezer euróból, és ami még fontosabb: értelmet nyert volna a jelenleg lezárva tartott több millió eurós út.
Kecskés Gyula, Pocsaj polgármestere a településen elkészült, de nem használt úttal kapcsolatban kérdésünkre azt mondta, hogy a projekt kezdetekor “a politikai helyzet arra engedett következtetni, hogy Románia is ki fog bővülni a schengeni határokkal”. Az út hasznossága is akkor fog megmutatkozni, ha ez a helyzet megváltozik. A határátkelőhely ideiglenes megnyitásáról született államközi egyezmény, de még nem rendelkeztek a végrehajtásról.
Gyulán egy kicsit derűsebben látják a jelenlegi helyzetet, már ami az út kihasználtságát illeti. Megkeresésünkre azt mondták, hogy a Dénesmajortól Nagyzeréndig vezető út magyar és romániai szakaszát rendszeresen használják, nem csak mezőgazdasági gépek, de vadászok, határőrök és kirándulók is. Az út építésekor úgy jósolták, hogy mire elkészül, Románia is csatlakozni fog a schengeni országokhoz, és a cél az volt, hogy “addigra legyenek visszaépítve az elszakított szálak”.
A határ ideiglenes megnyitására volt már példa, továbbá erőteljesen szorgalmazzák határátlépési pont (az államhatár a két ország állampolgárai számára érvényes okmánnyal, meghatározott napszakban átléphető) kijelölését és létrehozását. A gyulai önkormányzat szerint ez semmilyen anyagi és technikai feltételt nem igényel, de Románia jelenlegi kormánya nem támogatja.
Az Európai Bizottság is problémának tartja azt, hogy Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül épített 8, illetve a további két épülőfélben levő út használhatatlan, tudtuk meg bizottsági forrásokból. Az okozza a gondot, hogy Románia Schengen-csatlakozása csúszik, tehát ezeken az utakon – legalábbis ideig-óráig – határátkelőket kellene létesíteni.
2014 júliusában a két ország egyezményben rendezte a közös határon keresztül vezető utak építésével kapcsolatos kérdéseket, azonban a határátkelők kérdése továbbra is függőben van. Bizottsági forrásokból úgy tudjuk, a magyar fél elküldte Bukarestnek a határátkelők létesítésére vonatkozó technikai és jogi feltételeket. Azokat azonban a román fél elutasította, és nem javasolt más megoldást. A tavalyi év végén Brüsszel is megsürgette a román kormányt, találjon módot a kérdés rendezésére, illetve a Bizottság felajánlotta a közvetítést.
A Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program szempontjából a kérdés azért fontos, mert ugyan a határ két oldalán az utak nagyrészt elkészültek (a Bizottság úgy tudja, hogy már csak a határon közvetlenül átvezető pár méternyi utat kell befejezni), a határforgalommal kapcsolatos célokat nem tudják teljesíteni. A pályázatok által kitűzött cél ugyanis 1 millió lakos számára megkönnyíteni a határátkelést, ez pedig nem valószínű, hogy a közeljövőben teljesül – tudtuk meg.
Félő, hogy az összesen 16 milliárd forintnyi (55 millió eurónyi) közpénzből épült, azonban használhatatlan utak rosszat tesznek majd úgy az Unió, mind a partnerországok megítélésének. A következő programozási időszakban nem finanszíroznak újabb utakat addig, amíg a határátkelő-vitát nem rendezik – állította a Bizottságban dolgozó forrásunk.
A kivitelezőknek így is jó volt
Az egyelőre használhatatlan utakkal egy valaki biztos jól járt: az, aki megépítette őket. A kivitelezőknek nem volt veszíteni valójuk, felvehették a megbízási díjat akkor is, ha az utakat ezután nem használta senki. Az Index tavaly gyűjtötte össze a magyar közbeszerzések sztárjait. A 20-as lista négy szereplője, a Duna Aszfalt Kft.,a Swietelsky Kft., a Colas Zrt. és a Magyar Aszfalt Kft a HURO-ban is nagyot kaszált, ők kapták meg a magyar partnerek által kivitelezésre kiosztott pénz harmadát, 5,9 milliárd forintot. A fennmaradó 10,8 milliárd forinton 80 (!) cég osztozott.
A Közbeszerzési Értesítő adatai alapán a magyar építőipari cégek közül a Duna Aszfalt nyerte a legtöbb pénzt, egyedül 2,5 milliárd forintot (3 millió eurót), a Swietelsky Kft.-vel konzorciumban további 540 millió forintot (1,8 millió eurót). A cég az általunk megtekintett projektek közül kettőben vett részt: Eleken a Swietelsky-vel együtt dolgoztak, Dénesmajoron egyedül. A programon belül építettek még utat Dombegyházán, Körösharsányban és Csanádpalotán is. Ezeket a közbeszerzéseket már mind a Fidesz-kormány alatt nyerték meg.
| 4444. j. út Dombegyház átkelési szakasz és a Dombegyház-országhatár közötti összekötő út építése | Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt | Duna-Aszfalt Kft. | 3 349 894 |
| 42156. j. Körösnagyharsány – országhatár közötti (2+265,3- 4+867,98 km sz.) út építése HURO/0802/004 | Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. | Duna Aszfalt Kft. | 1 319 998 |
| Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (HURO/0802/005) keretében útépítés Dénesmajor és az országhatár között. | Gyula Város Önkormányzata | Duna Aszfalt Kft. | 383 989 |
| Vállalkozási szerződés a 44129. jelű út Csanádpalota-országhatár közötti összekötő út építése tárgyában | Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt | Duna Aszfalt Kft. | 3 336 003 |
| 4444. j. út Elek átkelési szakasz 10+276,98-12+605,51 szelvény között és Elek országhatár 0+000-1+394,64 km szelvény közötti útszakasz átépítése | Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt | DS KONZORCIUM (SWIETELSKY Magyarország Kft.,Duna Aszfalt Kft.) | 1 780 151 |
A Duna Aszfalt Kft. a kormányváltás után kezdett szárnyalni, 2010 óta megháromszorozta bevételét (18 milliárd forintról 54 milliárd forintra), nyereségét pedig majdnem megtízszerezte (adózott eredménye az Opten cégadatbázisa szerint 2010-ben 408 millió forint forint, 2013-ban 3,85 milliárd forint).
A cég versenytársak nélkül nyerhette el a miniszterelnök által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által „einstandolt” alcsúti arborétum felújítási munkáinak egy részét, ez a cég kapta továbbá a Közgép Zrt. után a második legnagyobb, (5 milliárd forintos) hitelkeretet az állami Magyar Fejlesztési Banktól. A cégcsoportban dolgozik egyébként a magyar miniszterelnök közeli bizalmasaként számon tartott felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc lányának a barátja is, Pálffy Balázs, aki a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt.-nél vezérigazgató.
A berettyóújfalui rejtély
Nem csak a nagy útépítésekkel voltak gondok, tragikomikus volt a helyzet Berettyóújfalun is, ahol csak néhány utcát újítottak fel. A Hajdú-Bihar megyei településre a romániai Fugyivásárhellyel (Osorhei) közösen 2,8 millió eurót költhetett 4-4 olyan utca felújítására, amely a határon átvezető E60-as útra visz (az uniós támogatás 2,4 millió euró volt).
Miközben Fugyivásárhely a terveknek megfelelően rendbe rakta a maga utcáit, Berettyóújfalu máig ismeretlen okból úgy döntött, 4 olyan szakaszt újít fel, amely nem csatlakozik az E60-as úthoz. Hogy ezeket milyen logika alapján jelölték ki, arra hosszas gondolkodás után sem jöttünk rá. Az utak a településen belül össze-vissza helyezkedtek el, esetenként egymástól távol, olyan volt, mintha teljesen véletlenszerűen jelölték volna ki őket, bármiféle koncepció nélkül.
Nem segített a megértésben Berettyóújfalu önkormányzata sem. Ugyan megkerestük őket kérdéseinkkel, amelyre kaptunk is részleges válaszokat, ám azok közléséhez csak abban az esetben járultak volna hozzá, ha megjelenés előtt a teljes cikk szövegét átküldjük nekik ellenőrzésre.
D. Kovács Ildikó – Oroszi Babett – Sipos Zoltán
Cikksorozatunk következő, második részében a HURO-program kommunikációs pályázatait fogjuk részletesen bemutatni. A cikkek a Journalismfund cross-border pályázatának keretében készültek. This article was developed with the support by Journalismfund.eu. Tableau-grafikák: Bátorfy Attila
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
Az Európai Bizottságnak több kifogása is volt: közbeszerzési szabályok megsértése, el nem számolható kiadások, meg nem valósított tevékenységek.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!