Cikkek

20 millió forint pártpénz, 290 millió forint magánadomány a kormány civiljeinek

De ezt nem úgy kell érteni, hogy a Fidesz kiszervezte a kampány mocskosabb részét. A Békemenet-szervezők közleménye éppen arról szól, hogy tavaly mindössze 20 millióval szállt be a Fidesz pártalapítványa a Civil összefogás Fórum kampányába. Ami csak fele a tavalyelőtti negyvennek. Azon felül pedig kaptak 290 millió adományt. Nem, nem a NAV-on keresztül, egy százalékból. Hanem csak úgy, közvetlenül, mintegy kézből kézbe.

Hogyan is írta Lázár János Vidar Helgesennek, a támogatási ügyekért felelős norvég miniszternek? (Tekintsük most autentikus változatnak a levél magyar nyelvű verzióját.)

„Közel fél évszázadot töltve a kommunista rezsim elnyomása alatt, mi magyarok, pontosan tudjuk, milyen jelentősége van annak, hogy teret adjunk, sőt kormányzati oldalról minden eszközzel lehetőséget teremtsünk egy pezsgő, alulról szerveződő közélet megteremtéséhez, amelyben elemi szerepet játszanak a civil szervezetek.”

Úgy tűnik, ebben a kormányzópárt is élen akar járni, hiszen az elmúlt két évben a párt alapítványán keresztül 60 millió forinttal közvetlenül is támogatta a Civil Összefogás Fórum nevű civil szervezetet. Erről már csak azért is lehet tudni, hogy civil szervezet, mert a vezetője egyben a magyarországi állami főcivil, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnöke, Csizmadia László. (A NER és a NEA főciviljét a 2011-ben elfogadott ún. civil törvény alapján az igazságügy-miniszter választja ki egy, a mindenkori parlamenti többség akaratát tükröző listából.)

A CÖKA- és NEA-elnök által vezetett, nehezen definiálható civil izé – miközben a NEA bőkezűen támogatja a kormányközeli civileket – jól láthatóan leginkább a Békemenetek, illetve a kormánypárt politikai ellenfeleiről szóló százmilliós költségű lejárató kampányok szervezésével foglalatoskodik.

Csakhogy, mivel a CÖF nem jogi személyiség, sem támogatásokat nem fogadhat, sem vevőként nem léphet fel például közterületi médiafelület vásárlásakor. Erre, a mocskos anyagiak intézésére van a CÖKA, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány: a pénzek hozzá érkeznek, és ha fizetni kell, például a közterületi médiumok urának a BKV járművein, a cytilightokon, óriásplakátokon és hirdetőoszlopokon elhelyezett sok ezer négyzetméternyi „civil tájékoztató kampány”-ért, akkor a CÖF nevében a CÖKA állja a számlát.

Csakhogy van itt még egy probléma: a civil törvény egyértelműen tiltja a közhasznú szervezetek számára a politikai tevékenységet:

„[közhasznú szervezet] közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt”

Márpedig hiába ez szellemes feladatmegosztás, ha egyszer a CÖKA által összeszedett pénzekből a CÖF kampányait finanszírozzák. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy erre a nehéz jogi/definíciós problémára is van megoldás: a CÖKA/CÖF által szervezett kampányok  – a főszervezők határozott álláspontja szerint–  nem politikai kampányok, a két szervezet által végzett tevékenység pedig nem politikai tevékenység.

A Fidesz pártalapítványától érkezett tízmilliókat pedig tavaly is, és feltehetőleg az idei országgyűlési kampányban is „egy pezsgő, alulról szerveződő közélet megteremtéséhez” használták fel. Bár a tendenciák alapján a kormányt közvetve és közvetlenül támogató akciók finanszírozását idén talán már sikerült szofisztikáltabb módon megoldani, és nem volt szükség a direkt pártpénzek bevonására.

Precízen elszámolt húszmillió

Tévedett, aki azt hitte eddig, hogy a NEA-elnök nyelvészeti/szemantikai teljesítményét – a CÖF nem politizál; a gazdálkodás dokumentumai nyilvánosak, de nem publikusak sat. – nem lehet fokozni. Néhány nappal ezelőtti közleménye ugyanis még messzebbre merészkedik azon a senki földjén, ami a szavak Csizmadia-féle jelentése és a „józan ész” között tátong.

(…) precíz, mindenre kiterjedő nyilvántartásuk, könyvelésük csattanós választ ad azokra az ellenzéki rágalmakra, amelyek szerint a Fidesz kampányát kormányzati pénzek visszaosztásával támogatták volna. (…) A CÖF-öt érő szocialista vádak viszont minden alapot nélkülöznek. Mindösszesen húszmillió forintot kaptak a Polgári Magyarországért Alapítványtól (…) Ők akkurátus pontossággal valamennyi tevékenységükről beszámoltak, a könyvelésükben mindent feltüntettek. Összegszerűen 310 millió forint felett rendelkeztek, ebből csupán húszmillió forint volt a Polgári Magyarországért Alapítványtól származó említett támogatás, míg a többi sok ezer kisvállalkozótól, magánembertőlkerült hozzájuk.” – összegzi a CÖF szócsöve az elnök Magyar Nemzetnek adott minapi interjúját.

Annak a kijelentésnek a valóságtartalmát pedig, miszerint a Fidesztől kapott pénzt nem (tiltott) politikai kampányra, hanem „kizárólag a megjelölt közösségszervező feladatokra használhatták fel”, nyilván vizsgálni fogja a civil szervezetek törvényes működése felett őrködő ügyészség.

Ennél érdekesebb kérdés, hogy ha ilyen intenzív volt év tavaly a magánadományozás, hogy a Fidesztől mindössze 20 millió, magánadományozóktól meg a tizenötszöröse érkezett, akkor mi a magyarázata annak, hogy tavaly mindössze 58 állampolgár (civil) ajánlotta fel az adója 1 százalékát a CÖF/CÖKÁ-nak, összegszerűen 288 ezer forintot? Ez a beszámolóban szereplő 290 milliónyi adománynak mindössze egy ezreléke – vagyis a CÖKA forrásainak egy ezreléke érkezett teljesen ellenőrzött, átlátható forrásból: a többi adomány, amelynek a forrása sokkal bizonytalanabb: ad absurdum ténylegesen akár egyetlen Fidesz-közeli nemzeti nagytőkéstől is érkezhetett.

Az adományokról ugyanis semmit nem tudhat a nyilvánosság, még azt sem, hogy egy-egy donortól mekkora adomány érkezett – de ettől persze Csizmadia elnök szerint „akkurátus pontossággal valamennyi tevékenységükről beszámoltak, a könyvelésükben mindent feltüntettek.”

De ha el is fogadjuk a CÖKA elnökének közlését a több ezer magánadományozóról, és azt mondjuk, hogy minden egyes 1 százalékot felajánló adózóra jut száz évközi adományozó, tehát 5800 kisvállalkozó és magánszemély dobta össze a 290 milliót, akkor is fejenként átlag ötvenezer forintot adtak ezek a különös mentalitású adakozók.

Érthetetlen ugyanis, hogy a CÖKA – feltételezett – adományozóinak 99 százaléka miért nem rendelkezett az adója egy százalékáról kedvenc civil szervezete javára. Hiszen aki képes egy általa preferált ügyre 50 ezer forintot áldozni, az vélhetőleg rendelkezik annyi jövedelemmel, hogy fizetnie kelljen személyi jövedelemadót. De a CÖKA adományozóinak többsége valamiért ezt az „ingyen pénzt” nem adta a szervezetnek.

Persze lehet, hogy a magányszemélyek többsége nem áldozott ennyit, csak pár ezer forintot, és a 290 milliós bevétel nagyobb része cégektől származik. Ez a megoszlás azonban még súlyosabb kérdéseket vet fel. Hiszen ha akár cégek vállalkozások százai adományoztak, akkor is cégenként milliós nagyságrendről van szó. Mely cégek ezek? Szerepel-e köztük például a MOL? Vagy az MVM, a Szerencsejáték Zrt., az MFB, vagy bármelyik vállalat, amelyben tulajdonos a magyar állam? A Közgép? A Publimont? Hány cég adományozott egy millió felett?

Ezekre a kérdésekre joggal vár választ minden magyar állampolgár, még akkor is, ha a CÖKA tavaszi bohócos kampánya nem volt politikai tevékenység.

 A kampánynak nincs vége

„Három a magyar igazság, most jön a második” – mondta a Fidesz elnöke közvetlenül az EP-választás előtt. „Nem kettő, hanem három a magyar igazság” – mondta Csizmadia elnök minapi közleményében, és ki is fejtette, mire gondol.

Most a globalizáció és a pénztőke kiszolgálói utolsó rohamot indítanak, amelynek célja Budapest bevétele. A két oligarcha Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezetésével el akarják feledtetni velünk, hogy bábái voltak a várost lezüllesztő Demszky korszaknak. Trójának egy faló is elég volt, Budapestre most kettőt szeretnének betolni, benne a DK és az Együtt PM partizánjaival.” (A közleményt Csizmadia László Szellemi Honvédő jegyzi.)

Mindeközben Lázár János államtitkár – a Heti Válasz listája alapján – súlyos aggályainak adott hangot a Norvég Civil Alap döntéseinek ellenzéki pártok általi befolyásoltsága miatt. A botrányt kirobbantó levél vonatkozó részlete így nevesíti a gyorsan eszkalálódó konfliktus legfőbb okát: „[a norvég civilpénzeket elosztó Ökotárs] több szállal, nyíltan is kötődik egy politikai párthoz.”

Becker András

Megosztás