Ingyenes szoftverrel, barkácsmegoldásokkal mértek dróncsapást az orosz légierőre

Elsősorban az orosz hírszerzés kudarca az ukrán Pókháló-hadművelet, hiszen az eddigi információk alapján az akcióhoz használt eszközöket Oroszországon belül szerelték össze, és a drónokat az orosz mobilinternet-hálózaton keresztül irányították. A támadás ugyanakkor Oroszországon kívül is nyugtalaníthatja a stratégákat, hiszen megmutatta, hogy nagyrészt civilek számára is elérhető technológiákat használva is mekkora kárt tud okozni egy ellenség.

Az orosz stratégiai bombázóflotta elleni ukrán dróntámadások, bár pótolhatatlan veszteséget okoztak az orosz légierőnek, valószínűleg nem befolyásolják jelentősen a háború menetét. A nyilvánosságra került videók és műholdfelvételek alapján bizonyíthatóan megsemmisült vagy megsérült 24 repülőgép, köztük 8 Tu-95 és 12 Tu-22M stratégiai bombázók, valamint két A-50 légtérmegfigyelő gép is.

Ukrán hivatalos források szerint az orosz légierő vesztesége ennél is nagyobb, 41 repülőgép, de már a bizonyítható 20 repülő is az aktív orosz stratégiai bombázok mintegy harmadát jelentik. Olyanokat, amiket ma nem is tud újragyártani Oroszország, így pótlásuk sok évbe – ma még nem működő új gyárak elindításába – és több milliárd dollárnak megfelelő összegbe kerülne.

Ezeket a gépeket eddig elsősorban úgy használták, hogy az orosz határon belülről indítottak nagy hatótávú rakétákat ukrajnai célpontok ellen – az ukrán légvédelem magukat a repülőket nem tudta célba venni, legfeljebb a rakétákat tudta kilőni.

Az orosz titkosszolgálat kudarca

Ezeknek a támadásoknak a közvetlen harctéri hatása csekély. A stratégiai bombázók nem az ukrán állásokat, csapatösszevonásokat támadják, ehhez az orosz légtérből kilőtt rakéták (ballisztikus- és cirkálórakéták) nem elég precízek. Célpontjaik ehelyett az ukrán infrastruktúra egyes helyszínei voltak.

A háborúban eddig az orosz stratégiai bombázás egyet jelentett a terrorbombázással,

mivel rendszeresen pusztította a civil energia-infrastruktúrát is, a lakóházakat is.

A stratégiai bombázók emellett az orosz nukleáris triád egyik elemét jelentik (a földről és tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták mellett), vagyis a dróntámadások az orosz nukleáris csapásmérési képességet is gyengítik. Nem világos ugyanakkor, hogy a célba vett gépek közül mennyi volt aktív állományban, és hány parkolt felújításra várva vagy cserealkatrész-donorként. A két A-50-est például a videó alapján valószínűleg már kivonták a szolgálatból, rozsdásan, hajtómű nélkül álltak a kifutón.

A légierőt ért veszteségeknél azonban súlyosabb kérdéseket vet fel az orosz hírszerzés, elhárítás kudarca. Az eddig tudható információk alapján az ukrán titkosszolgálatok (GUR és/vagy SZBU) Oroszországon belül szerelték össze, és több ezer kilométeren keresztül észrevétlenül szállították azokat az eszközöket – robbanóanyaggal felszerelt drónokat és az azokat rejtő konténereket –, amelyekkel milliárdos kárt okoztak az orosz légiflottának.

Hogy csinálták?

Az akció után az ukrán titkosszolgálatok nyilvánosságra hoztak fotókat a drónokról és az azokat célba juttató eszközökről. Ezek alapján a drónokat teherautón vitt konténerekben és konténerlakásokban szállították a katonai repülőterek közelébe. A konténereket álmennyezettel szerelték fel, ebbe rejtették el a drónokat.

A konténerek tetejét valamilyen távolból irányítható eszközzel felnyitották, és a drónok kirepültek a légibázisok felé.

Az orosz közösségi médiában megjelent felvételek alátámasztják az ukrán beszámolót: több felvételen látható a konténerből kirepülő drón. Egy másik videón az látszik, hogy civilek próbálják megakadályozni a drónok kiszállását az aktivált konténerből.

A támadások napján többen fotóztak le útközben felrobbant teherautókat is: elképzelhető, hogy ezek rakománya valamilyen technikai hiba folytán idő előtt felrobbant, mások szerint valamilyen önmegsemmisítő mechanizmus lépett működésbe.

Az egyik ukrán fotón látható egy raktár is, ahol az akció előtt a drónokat tárolták. Pár nappal a támadás után orosz Telegram-felhasználók felismerték a képen látható épületet: ez egy magánkézben levő civil raktár a kazah határhoz közeli Cseljabinszkben, aminek korábban nyilvánosan keresett bérlőt az interneten egy cég. Az ukrán fotót és a hirdetésben használt fényképet összevetve a helyiség szerkezete, festése, berendezése alapján felismerhető a havi 350 ezer rubelért bérelhető épület.

Az SZBU fotója és az interneten hirdetett raktár képének összehasolítása. Forrás: Telegram/Mash

Trójai falovak

A svájci Neue Zürcher Zeitung szerint a drónokat és a konténereket nemcsak itt tárolták, hanem itt is állították össze, azaz az ukrán titkosszolgálatoknak az ukrán határtól 1500 kilométerre is voltak ügynökei. Orosz források arról számoltak be, hogy a helyszínen drón-alkatrészeket és robbanóanyagot találtak. A raktár tulajdonosát letartóztatták, ő ugyanakkor valószínűleg nem tudta, mi készül az épületben.

Hasonlóan járhattak a teherautókat vezető fuvarosok is: orosz források szerint őket fedőcégeken keresztül kérték fel a konténerek szállítására, vagyis nem tudták, mit visznek.

A közösségi médiában megjelent beszámolók rávilágítottak arra, hogyan toborozták a teherautó-vezetőket, kik voltak ők, és miért nem volt fogalmuk arról, hogy mi folyik itt. A Telegramon megjelent, a sofőröknek tulajdonított beszámolókban az alábbiak olvashatók:

Az 55 éves „Alexander” elmondása szerint egy „Artyom” néven bemutatkozó állítólagos cseljabinszki lakos fizetett neki, hogy négy moduláris házat szállítson Cseljabinszkból a Murmanszki terület Kola körzetébe. Elvitte a rakományt, nem ismerve annak valódi tartalmát. Menet közben egy ismeretlen személy felhívta telefonon, és azt kérte, hogy álljon meg a Rosneft egyik benzinkútjánál, ami közel van a murmanszki Olenya katonai repülőtérhez. Innen indították a drónokat. A 61 éves „Andrejtől” szintén „Artyom” rendelt fuvart, majd útközben megkérték, hogy parkoljon le egy kávézó közelében, 10 kilométerre a Belaja katonai repülőtértől. Ekkor levált a konténer teteje, és elindultak a drónok. A 46 éves Szergej elmondása szerint a teherautó teteje menet közben vált le. Egy sofőr, aki az Amur-vidékén szállított tudtán kívül drónokat, meghalt, amikor a konténer kigyulladt, és az elrejtett drónok felrobbantak.

Rejtélyesebb egy másik teherautó-sofőr sorsa, akit egy videó szerint holtan találtak a helyszínen, a jelek szerint egy gyorskötözővel fojthatták meg – lehetséges, hogy a sofőr a drónok működésbe lépése után lincselés áldozata lett, de az is, hogy az akcióban résztvevő ukrán ügynök ölte meg.

Hobbidrónok, ingyenes szoftver

A hivatalos ukrán források azt állították, hogy a drónokat egyenként, a közelből irányították az ukrán hírszerzők, ennek azonban ellentmondanak az általuk közzétett felvételek, amelyeken látható, hogy a drónokat az Ardupilot nevű, a drónok interneten keresztül való irányítását lehetővé tevő rendszerrel irányították. Az Ardupilot a hackerkultúrával foglalkozó 404media cikke szerint „Hobbidrónok által használt nyílt forráskódú szoftver”.

A magazin idézi Az ArduPilot eredeti fejlesztőjét, Chris Andersont, aki a LinkedIn-en azt írta,

„ez az ArduPilot, amelyet 18 évvel ezelőtt indítottam el a pincémből. Őrület!”

Egy másik fejlesztő, Jason Short azt írta, „soha nem gondoltam volna, hogy ez lesz a vége. Én csak repülő robotokat akartam készíteni. Az Ardupilot meghajtású drónok épp most semmisítették meg a fél orosz stratégiai bombázóflottát”.

Nyílt forráskódú szoftverként az Ardupilot szabadon módosítható, de eredeti formájában is lehetővé teszi például azt, hogy a drónokat előreprogramozott útvonalon indítsák el, amit már emberi segítség nélkül tesznek meg, és akár autonóm módon képesek változtatni a mozgásukon. De az Ardupiloton keresztül közvetlenül is irányíthatók a drónok, ehhez stabil internet-kapcsolatra van szükség.

Orosz haditudósítók szerint a drónokat távolról (akár Ukrajnából) irányították: ezt a drónra szerelt webkamera biztosítja, és a kapott kép alapján a kezelő az interneten keresztül küldhet utasításokat. Ehhez az orosz mobilinternet-hálózatot használták fel. A ZarodinuVmesteZOV Telegram-csatorna szerint „mindez elkerülhető lett volna, ha időben kikapcsolják a mobilinternetet.” Mint írta, az Ardupilot rendszere hasonlít a harctéren is használt ukrán drónok kezelőszoftverére, csak az nem a civil mobilinternet-hálózathoz, hanem a Starlink műhold-internethez kapcsolódik.

A támadásokhoz a mesterséges intelligenciát is felhasználhatták, feltehetően a nyílt forráskódú Ardupilotba integrálva. Ukrán források szerint az AI-t az ukrajnai repülési múzeumokban álló szovjet repülőgépeken tréningelték, hogy élesben azonosítani tudja a célpontot, pontosabban a repülők gyenge pontjait, például az üzemanyagtartályt.

Nemcsak a hadviselést változtatja meg

A Pókháló hadművelet technikai megoldásainak, a drónok, a mobil-internet és az AI integrációja az ukrajnai háborún túlmutató következményei is lehetnek. Az ukrán titkosszolgálat olyan eszközökkel mért súlyos csapást az orosz légierőre, amelyeket nemcsak hogy bármelyik hadsereg, de akár civilek is replikálhatnak – az akcióhoz használt drónok egyszerű, kereskedelmi forgalomban kapható kvadkopterek voltak, amik az orosz mobilnetet és nyílt forráskódú szoftvert használtak.

Az amerikai CSIS biztonságpolitikai kutatóintézet elemzése rámutat:

„az olcsó, könnyen pótolható technológiák elterjedése mind a hardverek, mind a szoftverek terén egyre gyorsul. Az egykor hobbistáknak tervezett olcsó, a polcról beszerezhető FPV drónok, nyílt forráskódú szoftverplatformok és mesterséges intelligencia modellek ma már fegyverként működnek, pusztító eredményekkel. Az ilyen rendszerek hozzáférhetősége és alkalmazkodóképessége vonzó eszközzé teszi őket az állami és nem állami szereplők számára egyaránt, ami sürgős erőfeszítéseket igényel a konfliktusövezetekben és a belföldi környezetben történő katonai célú felhasználásuk előrejelzésére, szabályozására és ellensúlyozására.”

A CSIS szerint ma a stratégiai infrastruktúra világszerte rendkívül sebezhető a drónokkal végrehajtott támadásokkal szemben. „A támadások kritikus réseket tártak fel az orosz védelmi rendszerben. Az olyan hagyományos rendszerek, mint a Pantsir és az S-300 nem voltak képesek észlelni vagy elfogni az alacsonyan repülő kis drónokat.”

Az intézet szerint a technológiával egyre kisebb befektetéssel és kockázattal lehet egyre nagyobb károkat okozni, ez pedig akár terroristák kezébe is új fegyvert adhat. A CSIS elemzése olyan biztonsági intézkedéseket vetít előre, ami a szeptember 11-i terrortámadásokra adott válaszokhoz foghatóan befolyásolhatják a mindennapokat, például a mobilhálózatok korlátozásával vagy ellenőrzésével, vagy a most virágzó civil drónipar korlátozásával.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs