Ukrajna civil energiahálózatát és saját gazdaságát pusztítja Putyin háborúja – heti összefoglalónk az ukrajnai háboróról

Egyre súlyosabb energiaválság alakul ki az ukrán városokban az orosz terrorbombázások miatt, a héten több nagyvárosban, köztük Kijevben is napokig elment az áram. A támadások kizárólag a civil lakosság szenvedésének fokozását szolgálják, ami újabb menekülthullámot indíthat el. Oroszország megduplázná katonai költségvetését a háború miatt, ami súlyosabb gazdasági következményekkel járhat számára, mint a hidegháború végnapjaiban folytatott szovjet fegyverkezés.

• A héten nem történt jelentős elmozdulás a frontokon. Az ukrán csapatok egy ponton átkeltek a Dnipró folyón. A Kinburn-félszigeti hadművelet célja a Fekete-tenger partvidékének ellenőrzése lehet.
• Az orosz fegyveres erők továbbra is az ukrán civil energia-infrastruktúrát az oroszok, Kijevben is elhúzódó áramkimaradások voltak.
• Részben az ilyen támadások miatt az Európai Parlament a terrorizmust támogató államok közé sorolta Oroszországot. A fideszes EP-képviselő ezt nem szavazták meg.
• A visszafoglalt Herszonban az ukrán ügyészség közlése szerint kínzókamrákat és tömegsírokat találtak. A Japan Times tudósítójának helyiek beszéltek civilek kínzásáról az orosz megszállás alatt.
• Felvételek tanúsága szerint 10 orosz katonát lelőttek, miközben megadták magukat az ukránoknak. Moszkva kivégzésekről beszél, az incidensről készült felvételen az is látszik, hogy egy megadást színlelő katona tüzet nyit az ukránokra, ami szintén háborús bűn.
• Oroszország a hidegháború végét idéző fegyverkezési versenybe kezd, költségvetése egyharmadát költené a hadseregre, iskolák, kórházak, utak kárára.

Az elmúlt héten főleg az ukrán civil célpontok elleni orosz támadásokról érkeztek hírek, miközben a frontvonalak nagyrészt mozdulatlanok voltak. A leghevesebb harcok továbbra is Donyeck megyében folynak, Bahmut, Avdijivka és Vuhledar városai körüli, ahol az orosz jól kiépített ukrán védelmi vonalak ellen próbálnak támadásokat indítani. A brit hírszerzés jelentése szerint a hadműveletekben nagy számban vesznek részt mozgósított katonák, akik rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Súlyos veszteségeket szenvednek a tartalékosok

Északon, Harkiv megyében az ukrán csapatok Kremmina és Szvatove-vonalán indítottak korlátozott támadásokat, de áttörést ők sem értek el. Orosz és ukrán források szerint minimálisan változnak a frontvonalak, tartósan egyik fél sem tudott új településeket ellenőrzése alá vonni. A hadműveleteket a sáros időjárás is nehezíti, megfigyelők szerint az ukránok télen készülhetnek egy nagyobb offenzívára, amikor a keményre fagyott talajon könnyebbé válik a közlekedés.

A déli Herszon megyéből már egy héttel korábban is ellentmondásos hírek érkeztek a Dnipró déli partján folyó hadműveletekről. Herszon visszafoglalása óta a frontvonal a folyó mentén húzódik, azonban a médiában többször is felröppentek olyan pletykák, hogy az ukránok átkeltek a Dinprón. Ezek nagyrészt hamisnak bizonyultak, azonban a héten az ukrán honvédelmi minisztérium is elismerte, hogy hadműveletet indítottak a Kinburn félszigeten.

A félsziget a Dnipro fekete-tengeri torkolatában található szűk földsáv. A térképre nézve látható, hogy a félszigetet az ukránok csak vízi úton tudják megközelíteni, ugyanakkor a folyó északi partjáról az ukrán tüzérség tűz alatt tarthatják. Egyelőre nem tudni biztosan, melyik fél ellenőrzi a félszigetet. Az ukrán hadművelet célja a félsziget biztosításával kettős lehet: egyrészt így helyreállíthatják a biztonságos hajós közlekedést Herszon kikötőjébe, másrészt az ide telepített tüzérségi eszközökkel további célpontokat támadhatnak a Fekete-tenger partvidékén, például az orosz flotta és légierő bázisait.

A héten helyiek több robbanást érzékeltek a megszállt Dél-Herszonban és a Krím-félszigeten is. Utóbbi arra utal, hogy az ukránok rendelkeznek 150 kilométeresnél is nagyobb hatótávú fegyverrel – hivatalosan a nyugati országok ilyen hatótávú eszközt nem szállítottak.

Egyre hosszabbak az áramkimaradások az ukrán városokban

Az orosz légierő továbbra is az ukrán energia-infrastruktúra rombolására törekszik, ami miatt egyre gyakoribbak az áramkimaradások az ukrán városokban. Az ukrán állami áramszolgáltató Ukrenergo közlése szerint egy időszakban az ország lakosságának több mint fele áram nélkül maradt. Kijev nagy részére csütörtökre állt vissza az áramszolgáltatás, de a helyi hatóságok közlése szerint a lakások mintegy 25 százalékában továbbra sincs áram. Az egyik privát energiaszolgáltató pénteken bejelentette, hogy amíg nem sikerül kijavítani a hálózatban keletkezett károkat, addig napi 2-3 óráig tudnak csak áramot szolgáltatni.

Ukrajna elsötétedése a háború előtt és után a NASA műholdfelvételein

A civil energia-hálózat rombolása nem szolgál katonai célokat, a támadásokkal Putyin célja láthatóan a humanitárius válság fokozása Ukrajnában a növekvő téli hidegben és sötétben.

Az ukrán légierő állítása szerint a héten Oroszország mintegy 70 cirkálórakétát lőtt ki, ebből 51-et elhárított a légvédelem. A napokban az oroszok főleg cirkálórakétákat vetettek be, ami arra utal, hogy fogytán vannak a korábban tömegesen bevetett iráni drónok. November 19-én amerikai hírszerzés azt közölte, az Iszlám Köztársaság megállapodott Oroszországgal arról, hogy a jövőben Oroszország gyárthasson Sahed kamikaze-drónokat. Ezzel a megoldással Irán a további szankciókat igyekszik elkerülni azzal, hogy a jövőben nem szállít fegyvert Oroszországnak.

Kérdés ugyanakkor, hogy Oroszország képes-e a drónok tömeggyártására a szankciós exporttilalmak miatt: amennyiben igen, az arra utalna, hogy kerülőúton eljutnak Oroszországba nyugati és távol-keleti cégek által gyártott mikrochipek. Még Októberben a brit Royal United Services Institute (RUSI) azt jelentette, hogy több nyugati cég elektronikai alkatrészeit Honkongon keresztül kínai kereskedők tovább értékesítik az orosz hadiiparnak. Szintén októberben az orosz Kommerzant gazdasági lap arra panaszkodott, hogy a háború óta a kínai exportőrök a legrosszabb minőségű chipjeiket sózzák Oroszországra, tavalyhoz képest 2-ről 40 százalékra nőtt a Kínából behozott félvezetők selejt-aránya.

EP: Oroszország terrorista állam

Szerdán az Európai Parlament határozatban terrorista állammá nyilvánította Oroszországot. A képviselők közel 83 százaléka támogatta a határozatot a Fidesz képviselői nem szavaztak, bár ott voltak a teremben.

Az uniós jogban a „terrorista állam” nem jogi kategória, így jogi következménye nincs, a határozat egyfajta politikai nyilatkozatként értelmezhető. Érdekesség, hogy ezt a minősítést eddig az EU nem alkalmazta, ez inkább amerikai gyakorlat. Az Egyesült Államokban a terrorizmust szponzoráló államok ellen kötelező szankciók vannak érvényben, ez alapján a mostani nyilatkozat a mostaninál keményebb szankcióknak ágyazhat meg.

Hadifoglyok megölése, színlelt megadás

Több magyar médium is szemlézte azokat a felvételeket, amelyen 12 fogságba esett, majd megölt orosz katona láthatók. Orosz állami források szerint a videók azt bizonyítják, hogy az ukrán katonák háborús bűnt követtek el – a hadifoglyok kivégzését valóban bűncselekményként tartják számon a Hágai Egyezmények.

Az eset pontos körülményei még tisztázatlanok. Egy felvételen az látszik, hogy az orosz katonák kijönnek egy épületből, hogy megadják maguknak az ukránoknak, azonban hirtelen egy orosz katona fegyverrel lép ki, és tüzet nyit az ukránokra. A színlelt megadás szintén háborús bűn a Genfi Egyezmény alapján. Külföldi megfigyelők szerint volt példa a háborúban orosz hadifoglyok kivégzésére és színlelt megadásra is. A Kiszo.net szerint egy ilyen incidens okozta egy kárpátaljai magyar katona, Varga Sándor halálát is: „A halála napján a Herszon megyei Novokamjanát foglalták vissza és szorították ki onnan az orosz erőket – mondta az asszony. – Öt orosz katona a megadás jeleként fehér zászlót lengetett előttük, Sanyi és bajtársai megközelítették az ellenséges katonákat, hogy lefegyverezzék őket, ám ekkor hatodik társuk, aki megbújt a magas fűben, orvul tüzet nyitott rájuk” – írta októberben a kárpátaljai lap.

This is the person who caused it all. Was it a Russian plan? Did he decide to die like a hero in the last moment? We can only speculate, but Ukrainians in the field had to assume the worst – its a trap, the surrender is fake. pic.twitter.com/526juWFHId

— Oleksii Raiu (@AlexeiRaiu) November 19, 2022

A videók alapján az lehetséges, hogy az ukrán katonák a színlelt megadás miatt bosszúból kivégezték a többi foglyot, vagy az ezután kitörő tűzharcban lőtték le őket, attól tartva, hogy náluk is fegyver lehet.

Beth Van Schaack, az Egyesült Államok globális büntető igazságszolgáltatásért felelős nagykövete az incidens kapcsán azt mondta, „Természetesen nagyon szorosan nyomon követjük ezt. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a háború törvényei minden félre egyformán vonatkoznak, az agresszor államra és a védekező államra is, mégpedig egyenlő mértékben.” Hozzátette, „óriási különbséget látunk az ilyen vádakra adott reakciók terén – tette hozzá. – Oroszország propagandával, tagadással, félretájékoztatással és hamis információkkal válaszol, míg az ukrán hatóságok rendszerint elismerik a visszaéléseket, elítélik azokat, és ígérik, hogy kivizsgálják őket.”

A nagykövet felszólította Ukrajnát, hogy továbbra is tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, ugyanakkor hozzátette, hogy az orosz erők Ukrajnában elkövetett háborús bűneiről szóló vádak mértéke és száma „óriási az ukrán erőkkel szembeni vádakhoz képest”.

ENSZ-megfigyelők és az ukrán ügyészség állítása szerint háborús bűnökre utaló bizonyítékok kerültek elő a felszabadult Herszon városában is. Kedden az ENSZ emberi jogi hivatala közölte, hogy bizonyítékot talált arra, hogy orosz és ukrán katonák is kínoztak hadifoglyokat. Az orosz jogsértések „meglehetősen szisztematikusak” voltak – idézte a japán Japan Times lap tudósítása az ENSZ egy tisztviselőjét. A japán hírportál tudósítójának helyiek megerősítették, hogy az oroszok a megszállás alatt civileket kínoztak meg. A leghírhedtebb kínzókamrát egy megszállt rendőrörsön rendezték be, és rendszeresen vittek be civileket, akiket ellenállónak tartottak, vagy az ukrán hadsereg segítésével vádoltak. Egy 65 éves helyi lakos elmondta, őt az oroszok megverték és a heréjére erősített elektródákkal kínozták, hogy kihúzzák belőle, hol van a fia, aki az ukrán hadsereg katonája volt.

Az USA-nak „fillérekbe kerül”, az orosz gazdaság belerokkan a háborúba

Oroszország a jövő évi költségvetése harmadát költeni hadi célokra. A Reuters elemzése szerint az oktatástól, egészségügytől és az infrastruktúráktól vonnának el pénzeket a fegyveres erőkhöz, amelyek büdzséje 50 százalékkal emelkedne.

A lépés a hidegháború utolsó éveinek fegyverkezési versenyét idézi, sőt, túl is szárnyalja azt.

A ’80-as években, Ronald Reagan amerikai elnök fegyverkezési programjára válaszul a szovjet kormányok jelentősen növelték a hadi költségvetést, utoljára ekkor, az évtized második felére közelítette meg a büdzsé egyharmadát az orosz fegyverkezés költsége. Ugyanakkor ebben az időszakban sem volt rá példa, hogy egy év alatt megduplázzák a katonai kiadásokat: évente 5-6 százalékkal nőtt a szovjet katonai büdzsé.

Akkor a fegyverkezési verseny rövid időn belül a szovjet gazdaság összeomlásához vezetett, annak ellenére, hogy a Szovjetunió gazdasága (a világgazdasághoz viszonyítva) jóval nagyobb volt Oroszországnál, és a szovjet GDP még ebben az időszakban is növekedni tudott.

NATO, Russia military spending.#AFPgraphics chart showing military spending, in billion US dollars and as a percent of GDP, by NATO countries, Russia and Belarus pic.twitter.com/ty4jPDvqJm

— AFP News Agency (@AFP) February 9, 2022

Egyes országok katonai költségvetései az AP infografikáján: az amerikai védelmi büdzsé sokszorosa az orosznak

A putyini Oroszország ezzel szemben már idén recesszióba zuhant, a hivatalos orosz statisztikai hivatal szerint az idei harmadik negyedévben, az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva 4 százalékot romlott az ország GDP-je. Az orosz gazdaság helyzete várhatóan tovább romlik a következő hónapokban, miután december közepén életbe lép az európai embargó az orosz olajra.

A Reuters cikke mellé érdemes odatenni a Center for European Policy Analysis szintén a héten megjelent elemzését az amerikai katonai kiadásokról. Mint írják, az Egyesült Államoknak „fillérekbe került Oroszország legyőzése” Ukrajnában. Az ukránoknak nyújtott teljes amerikai katonai támogatás eddig 715 milliárd dollárt tett ki, ami az amerikai honvédelmi költségvetésnek csupán 5,6 százaléka. Az Egyesült Államok éves hadi költségvetése egyébként több mint tízszer akkora, mint Oroszországé, úgy, a GDP-je mintegy 3,5, büdzséje mintegy 14 százalékát fordítja védelmi célokra.

„Hogyan remélheti Oroszország, hogy megnyeri a fegyverkezési versenyt, amikor a Nyugat összesített GDP-je 40 billió dollár, és a GDP 2 százalékát kitevő védelmi kiadásai jóval meghaladják az 1 billió dollárt, ha figyelembe vesszük az USA aránytalan védelmi hozzájárulását? Oroszország teljes GDP-je mindössze 1,8 billió dollár. Vlagyimir Putyinnak a fogyasztásról a hadseregre kell átcsoportosítania a kiadásokat, ami középtávon társadalmi és politikai zavargásokat, valamint a rezsimjét fenyegető valós és hamarosan bekövetkező veszélyt jelent. Képzeljük csak el, hogy mennyivel kedvezőbb lesz a nyugati katonai segély, ha az végül pozitív rendszerváltást eredményez Oroszországban” – írja a CEPA elemzése.

Zubor Zalán