Dubaji milliárdosok: kiszivárgott adatbázis buktatja le a dubaji ingatlanba fektető bűnözőket és szankcionált politikusokat

Újságírók nemzetközi együttműködése dolgozta fel azt a kiszivárgott adatbázist, amelyből kiderül: pénzügyi bűnözők, a Nyugat által szankcionált orosz politikusok és korrupt európai tisztviselők egyaránt ingatlantulajdonosok az Arab Emirátusokban, amely megengedő tartózkodási feltételekkel és a kérdezősködés hanyagolásával csalogatja a befektetőket.

Lenyűgöző felhőkarcolók, luxus életvitel és napos tengerpart – ezekről ismerszik meg Dubaj, a glóbusz gazdagjainak játszótereként ismert közel-keleti pénzügyi központ.

De a csillogás mellett az emírség másik arca is ismeretes: adóparadicsomként, tisztességtelenül szerzett összegek úticéljaként és (gyakran ingatlanokon keresztül végzett) pénzmosás népszerű színtereként is felfogható.

Most egy dubaji ingatlanokkal kapcsolatos adatbázis kiszivárgásának köszönhetően derült fény arra, hogy mennyi külföldi ömlesztette a pénzét az emírség apartmanjaiba és villáiba.

A 2020-as frissességű adatbázist eredetileg a nemzetközi bűnözést kutató, washingtoni központú nonprofit szervezet, a Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) szerezte meg. Ezután a norvég pénzügyi kiadvány, az E24 kapott hozzáférést, amely az adatbázison dolgozó újságírók nemzetközi tényfeltárását koordinálta.

Magyarországról az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) tagszervezeteként az Átlátszó vett részt az együttműködésben. Az adatbázisban található érdekesebb magyar nevekkel külön cikkekben foglalkozunk rövidesen.

A mostani adatbázis a legelső olyan adatszivárgás, amely részletes képet ad a nyilvánosságnak a közel-keleti pénzügyi központ ingatlanbirtokosairól. Az együttműködésnek ebben a fázisában az újságírók a listán található európai nevekre fókuszáltak.

Közülük sokan valóban Dubajban élnek, vagy legitim befektetők. De az újságírók sok olyan dubaji ingatlantulajdonost is találtak, akiket bűnök miatt vádoltak meg, vagy ítéltek el, illetve akik nemzetközi szankciók alatt állnak. Mások úgy viselnek köztisztségeket, hogy a vagyonnyilatkozataikban nem találhatóak meg ezek a drága ingatlanok, vagy kevéssé magyarázhatóak meg a hivatalos keresetükkel.

Az orosz elit, tisztviselők vagy Kreml-közeli üzletemberek köréből több mint százan találhatóak a listán, ahogy tucatnyi pénzmosásban vagy korrupcióban érintett európai is. Több olyan európai tisztviselő vagy törvényhozó is szerepel a tulajdonosok között, akiket a közpénzek megdézsmálásával gyanúsítottak – és közülük néhányan elfelejtették a hivatalos bevallásukban szerepeltetni a dubaji ingatlanokat.

Az érdekesebb alakok között szerepel a csecsen diktátor Ramzan Kadirovhoz közelálló Ruszlan Bajszarov és Alekszandr Borodaj, az orosz Duma nemzetközi szankciók alatt álló tagja, akit onnan lehet ismerni, hogy a szakadár Donyecki Népköztársaság „miniszterelnöke” lett, miután Oroszország 2014-ben megtámadta Ukrajnát.

A Dubajban ingatlantulajdonos oroszok között szerepel még Roman Ljabihov, az orosz Kommunista Párt amerikai szankciók alatt álló képviselője, valamint Dmitrij Ribolovljev, vitatott megítélésű oligarcha.

Az európaiak között megtalálható Daniel Kinahan, aki a feltételezések szerint egy kokainkereskedésben és más bűncselekményekben utazó ír bűnbanda vezetője. Róla tudni lehet, hogy Dubajban él. Kinahant az Egyesült Államok a múlt hónapban helyezte szankciók alá.

Továbbá a magyaros nevű cseh Tibor Bokor, aki egy olyan kriptovaluta-váltó ügyvezető igazgatója, amelyet az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma azért szankcionált 2021-ben, mert bűnözők ezen keresztül folyatták át a zsarolóvírusból származó keresményüket.

Egy újabb dubaji ingatlantulajdonos a szlovák Miroslav Výboh, akit hazájában egy korrupciós ügy miatt keresnek. Feltételezések szerint ő is az Emirátusban bujkál. Výboh ügyvédje elismerte, hogy ügyfele egy dubaji apartman tulajdonosa.

Bajszarov, Borodaj, Bokor és Ljabihov nem válaszoltak a megkeresésekre.

Hogy ezek a személyek is jelen vannak a dubaji ingatlanpiacon, az felerősíti azt a veszélyt, amelyet az Emírség laza tartózkodási feltételei és a kérdezősködést hanyagoló szabályozási gyakorlata jelentenek. Kétes alakok használják az Emirátust második otthonként, a vagyonuk parkolópályájaként vagy egy olyan helyként, ahol ingatlanon keresztül moshatják tisztára a tisztességtelenül szerzett pénzeiket.

„Pénzmosásban az ingatlan egyedülálló, ugyanis a pénzmosás más fajtáival szemben ebben élhetsz és üzletelhetsz” – mondta Jodi Vittori, a Carnegie Endowment for International Peace szakértője az OCCRP-nek.

Az igazságos adózásért küzdő Tax Justice Network (TJN) szerint Dubaj a világ egyik legalkalmasabb offshore joghatósága a rejtőzködésre, főleg a pénzügyi átláthatóság hiányának köszönhetően. A TJN a vállalati adóelkerülés és a pénzügyi rejtőzködés világszintű tízes toplistáján tartja számon az Egyesült Arab Emírségeket (EAE).

„Dubaj a kérdezősködést hanyagoló, három majmot játszó megközelítéssel áll a kereskedelmi és pénzügyi szabályozáshoz, valamint a külföldi pénzügyi bűncselekményekhez” – írta a TJN 2020-ban. – „Emiatt jelentős pénzügyi beáramlást és a világ legnotóriusabb bűnözői közül többeket is bevonzott.”

Az EAE-nek nincs kiadatási egyezménye az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Magyarországgal és számos más országgal sem. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy körözött bűnözők Dubajban kerülhetik el, hogy felelősségre vonják őket.

Az Egyesül Arab Emirátusok Külügyminisztériuma és a Dubaji Földhivatal a kézirat lezárásáig nem válaszoltak a nekik küldött kérdésekre. De az EAE oslói nagykövetsége közleményt adott át az E24, az OCCRP és a többi partnerszervezet részére.

„A dubaji ingatlantulajdonnal kapcsolatban tett állítások tényszerűen pontatlanok. Az EAE világos szabályozási keretrendszereket működtet, amelyek megfelelnek a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem céljából létrehozott nemzetközi jogi előírásoknak és standardoknak” – mondta a nagykövetség. – „A Dubaji Földhivatal tevékenysége és gyakorlata ezeknek az erőfeszítéseknek a sarokköve.”

Ingatlanügyi vakfolt

Dubaj az Egyesült Arab Emírségek egyik belső autonómiával bíró része. De gazdaságát arra építette, hogy külföldieknek ad otthont.

A kilencvenes években az Emírség olajbevételei lecsökkentek, az ország vezetése ezért külföldi befektetések után nézett. Az előrevezető utat ingatlanban: újépítésű lakóparkokban, a világ legmagasabb épületében és két, pálmafa formájú mesterséges szigetben találták meg. (Ebből az egyiket sosem fejezték be a 2008-as globális pénzügyi krízis okozta nehézségek miatt.)

Azóta az ingatlanfejlesztés az Emírségek fontos bevételi forrása, ami külföldi tőkét és gazdag embereket csábít ide. Ma Dubajnak hárommillió lakosa van, de ebből csak félmillió ottani állampolgár.

Az újságírók birtokába került adatbázis összesen 883 000 dubaji ingatlant tartalmaz, amelyet világszerte 274 000 magánszemély és cég birtokol. Ez azt mutatja, hogy egy átlagos tulajdonos Dubajban több mint három ingatlant birtokol.

„Mostanáig senkinek sem volt ilyen jellegű információja egy ismert adóparadicsom teljes ingatlanpiacáról” – mondja Annette Alstadsæter, az adógazdaságtan professzora és a Norvég Élettudományi Egyetem Skatteforsk adókutatási központjának vezetője.

Alstadsæter tudósok egy nemzetközi csoportját vezeti, akik most a kiszivárgott adatbázison végeznek kutatásokat, és az újságírói munka eredményével összhangban nyilvánosságra hozták az eredményeiket:

Who Owns Offshore Real Estate? Evidence from Dubai by atlatszo on Scribd

Nyilvánosan elérhető ingatlanárak alapján a kutatók úgy becslik, hogy külföldi magánszemélyek és cégek összesen 145 milliárd dollárt fektettek Dubaj ingatlanpiacába. Ez azt jelentené, hogy az itteni külföldi befektetések sokkal nagyobbak még a nemzetközi offshore-tulajdon fellegvárának számító Londonnál is, ahol a külföldi ingatlantulajdon összegét 66 milliárd dollárosra becsülték 2019-ben.

Európához vagy Oroszországhoz kötődő cégek és személyek ebből több mint 31 milliárd dollárnyit birtokolnak.

„Ez az első alkalom, hogy konkrét számunk van egy adóparadicsomban arra, hogy nettó értékben mennyi a külföldi és a helyi ingatlantulajdon” – mondja Gabriel Zucman, a San Franciscó-i Berkeley Egyetem professzora.

Zucman az adóparadicsomok egyik legnagyobb nemzetközi szaktekintélye. Ő vezeti az EU adóvisszaéléseket megfigyelő központját az École d’économie de Paris-n.

„Mostanáig ezt a rejtett vagyont nem tudtuk konkrét számokkal leírni. Ez az adatkiszivárgás változtat ezen. Ez a projekt az első lépés abban, hogy fény derüljön arra, hogy a globalizáció tágabb folyamatán belül hogyan növekedtek az ingatlanbefektetések az adóparadicsomokban. Ezt eddig nem nagyon vizsgálták, mert nem volt adat” – mondja Zucman.

Az ebben az újságcikkben szereplő ingatlanértékek a Norvég Élettudományi Egyetem kutatóinak számításain alapulnak. Az adatbázisban található minden egyes ingatlan nettó értékére készült egy, a 2020-as évre kurrens számítás nyilvánosan elérhető anonim dubaji ingatlankereskedelmi adatok alapján, amelyeket az egyes lokációkhoz és az ingatlanok méretéhez igazítottak. 2020 óta az ingatlanárak jelentős növekedésnek indultak. Az adatbázisban, valamint a cikkben szereplő apartmanok és villák jelenlegi piaci értéke valószínűleg magasabb a becsültnél.

Moszkva az Öbölben

A bebörtönzött orosz ellenzéki Alekszej Navalnij csapata tavaly figyelemreméltó bepillantást nyújtott a dubaji orosz ingatlantulajdonosok világába.

Decemberben Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa hosszú tényfeltárásban foglalkozott Alekszej Borodajjal, egy orosz képviselővel, aki egy 104 négyzetméteres apartmant vásárolt abban a Grandeur Residences-Maurya luxuskomplexumban, amely a pálmafa formájú Palm Jumeirah mesterséges szigeten fekszik.

Borodaj a 400 000 dollárt meghaladó értékű ingatlant 2015-ben vásárolta, vagyis akkor, amikor a csillaga elkezdett felívelni az orosz politikában.

2014-ben Borodaj az Ukrajna keleti részében található és nemzetközi szinten el nem ismert oroszbarát kisállam, a Donyecki Népköztársaság „miniszterelnöke” lett. A pozíciót nagyjából négy hónapig töltötte be, mielőtt átadta volna egy helyi embernek, akinek aztán a helyettesévé vált.

Ezek után visszatért Oroszországba, ahol 2021-ben az uralkodó Egyesült Oroszország képviselőjeként megválasztották a Duma, az orosz parlament alsóházának tagjává. A dubaji ingatlant nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában.

A C4DS-féle lista adatai alátámasztják Navalnij csapatának kutatásait, vagyis megerősítik, hogy tényleg – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az EU, Svájc, Kanada és Ausztrália szankciói alatt álló – Borodaj az apartman tulajdonosa.

De ennél sokkal több derül ki az adatbázisból. Az Oroszországi Föderációhoz köthető több mint 5300 ember összesen több mint 9700 ingatlantulajdonnal szerepel a listán, ezzel az oroszok a legnagyobb külföldi ingatlantulajdonosok Dubajban. A legtöbben közülük kevéssé ismert magánszemélyek. De vannak közöttük ismert politikusok, állami tisztségviselők és oligarchák.

Roman Ljabikov, egy másik Duma-képviselő szintén dubaji ingatlan tulajdonosa: egy 109 négyzetméteres, egyhálószobás apartmané, amely a Marina negyed egyik régebbi beruházásának számító Amwaj 4 épületben található. Nagyjából 430 000 dollárt ér. Kollégájához hasonlóan Ljabikov sem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában a dubaji ingatlant.

Amerikai, brit, európai uniós és kanadai szankciók alatt áll.

Dmitrij Ribolovljev orosz oligarcha egy, a Palm Jumeirah al Khisab karéján található villával szerepel a listán. Becsült értéke meghaladja a 3,5 milló dollárt.

Más oligarchákkal szemben Ribolovljev tartja a távolságot az orosz politikától. Sajtóhírek szerint Európában él 2010 óta, miután el kellett adnia az Uralkali műtrágyagyártó többségi tulajdonrészét három jó kapcsolatokkal bíró orosz üzletembernek.

A ciprusi állampolgárságú Ribolovljev az AS Monaco labdarúgóklub jelenlegi többségi tulajdonosa és elnöke. 2018-ban egy monacói bíró egy korrupciós ügyben hivatalosan gyanúsítottként nevezte meg az oligarchát mondván, hogy egy műkincskereskedővel szembeni nézeteltérésével kapcsolatban ajándékokkal és meccsjegyekkel próbálta meg befolyásolni a helyi bűnüldöző hatóságot.

Nem ez volt Ribolovljev első ellentmondásos húzása. 2008-ban 95 millió dollárért megvásárolt egy, a floridai Palm Beachen található kastélyt Donald Trumptól. Emiatt az oligarcha az amerikai közfigyelem fókuszába került, miután Trumpot elnökké választották, majd felmerült a gyanú, hogy Oroszország besegített a választási sikerbe. Ribolovljev később eladta az ingatlant.

A kiszivárgott adatbázisban felbukkanó újabb prominens orosz személy, Ruszlan Bajszarov üzletember, aki öt apartmant birtokol a Palm Jumeirah törzsén álló Tiara Residencesben, továbbá egy villát a pálmafa északi al Bumaan karéján.

Együttvéve a hat ingatlan nagyjából 8,5 millió dollárt ér.

Bajszarov a csecsen vezető Ramzan Kadirovhoz fűződő szálairól ismert, akinek a nevét súlyos emberijog-sértésekkel (például kínzásokkal) kapcsolatban emlegették, és aki katonákat és hadianyagot biztosított Oroszország idei ukrajnai inváziójához.

Bajszarov finanszírozta Kadirov síüdülőhely-beruházását a csecsen főváros, Groznij melletti Veducsiban, támogatta a csecsen vezető néha bizarr projektjeit, és együtt mutatkozott vele több nyilvános eseményen, köztük a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon is. A közeli kapcsolatnak köszönhető Bajszarov beceneve is: „Kadirov pénztárcája”.

Kadirov amerikai, brit, európai uniós, svájci, kanadai, ausztrál és japán szankciók alatt áll.

Bűnös Európa

Más dubaji ingatlantulajdonosok a nemzetközi bűnözés színteréről érkeznek, köztük Daniel Joseph Kinahan állítólagos kokainkereskedő, aki sajtóhírek szerint az Emírségben talált menedékre.

A kiszivárgott adatbázisban Kinahan egy, a tengerparttól 15 perc autóútra lévő exluzív Jumeirah Bay Towerben található 115 négyzetméteres iroda tulajdonosaként szerepel. Két olyan cég, amelynek alapításánál Kinahan is bábáskodott, ezt a címet – a 3005-ös számot – tüntette fel irodájaként cégregiszterek, valamint egy, az Irish Timesban megjelent cikk szerint.

A Kinahan útlevelével és emirátusokbeli személyijével kapcsolatos, a kiszivárgott adatokból kiolvasható egyes részletek arra utalnak, hogy az ingatlant valamikor 2017 tavasza és 2018 januárja között vásárolta. Ebben az időszakban már ismert volt a nyilvánosság előtt, hogy személye kapcsolatba hozható a kábítószer-kereskedelemmel. Egy amerikai külügyi távirat, amelyet 2009-ben küldtek Sierra Leonéből Belgiumba, és amelyet két évvel később a Wikileaks hozott nyilvánosságra, úgy nevezte meg Kinahant, mint „egy ír üzletember, aki Európa-szerte zajló kábítószer-kereskedelemben vesz részt, és jelenleg egy kiemelt nyomozás célpontja”.

A „Kinahan Szervezett Bűnözői Csoport” (KOCG) éveken át működött Írországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és az Egyesült Arab Emírségekben. Ír és brit bíróságok arra jutottak, hogy csoport a nemzetközi kábítószer- és fegyverkereskedelemben, valamint a nemzetközi pénzmosásban érdekelt.

„A KOCG továbbá Dubajt is felhasználja tisztességtelen tevékenységeinek elősegítésére”, és a tevékenység több gyilkossághoz is vezetett – közölte az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma egy közleményben múlt hónapban, amely a Kinahannel és a csoport más tagjaival szembeni szankciókat jelentette be.

A bejelentést több rendőrségi szerv együttműködésével zajló, kiemelt nyomozás előzte meg. Az Egyesült Államok írországi nagykövete azt is bejelentette, hogy 5 millió dolláros nyomravezetői díj járt Kinahan, valamint a szintén szankcionált apja vagy a testvére letartóztatásához nyújtott segítségért.

Kinahan tagadta, hogy bűnszervezet feje volna.

Egy másik színes karakter, aki előkerül az adatbázisban, Francisco Giordano milánói üzletember, aki a húsiparban aktív.

Giordano, valamint Larisa Andreea Hangiu – aki szerelemben és üzletben is társa a férfinak – együtt három dubaji apartman tulajdonosaként szerepel a listán. Emellett fejenként egy-egy apartmant külön-külön is birtokolnak. Az ingatlanjaik mindösszesen 550 000 dollárnál is többet érnek.

Giordano olaszországi húskereskedő üzlete magyarázatot kínálhat a vagyonra – de nem biztos, hogy csak ennyi az egész történet.

Az olasz maffiaellenes rendőrség 2018-ban 27 másik emberrel együtt letartóztatta Giordanót, majd adóelkerüléssel vádolta meg a férfit.

A nyomozók szerint Giordano Észak-Olaszországban cégek komplex hálózatát hozta létre, amelyeken keresztül kicselezte az üzletei profitját terhelő adóhatóságot. Ezután szülőföldjén, Apulián bejegyzett cégeken keresztül mosta tisztára a pénzt helyi maffiózók segítségével.

Névleges megbízottak hálózatának segítségével kivették a készpénzt a bankból, és különféle helyeken, például villák falaiba rejtve tárolták. Hangiut is megvádolták, miután a rendőrség a Milánó melletti villájában elrejtett készpénzt talált.

A rendőrség 27 céget, fényűző villákat és autókat foglalt le. Ekkor nem bukkantak semmilyen dubaji vagyonelem nyomára. De 2015-ben az éppen az Emírségekbe tartó Giordanónál 200 000 eurónál is többet találtak csekkekben és készpénzben a pénzügyőrök, amikor megállították egy olasz reptéren.

Két évvel később egy lehallgatott beszélgetésnek köszönhetően a bűnüldözők felfedezték, hogy egy korrupt rendőr leadta Giordanónak a drótot arról, hogy pénzmosás miatt nyomoznak utána, és hogy a rendőrség tudja, hogy római és dubaji éttermeiben mossa a profitját.

2022 februárjában az olasz ügyészség megvádolta Giordanót, Hangiut és még 73 embert 180 millió euró értékű nemzetközi adóelkerüléssel. Giordano most előzetes letartóztatásban van.

Sem az ügyvédje, sem Hangiu nem válaszolt a megkeresésekre.

A húskereskedelemből származó profiton lévő adó elcsalása régimódiként hathat. De egy másik dubaji ingatlantulajdont birtokló európai – állítólag – jóval modernebb bűnelkövetési ágazatban volt aktív.

Az adatbázis szerint Tibor Bokor cseh nagybefektető három apartmant birtokol Dubajban összesen 455 000 dollár értékben.

Bokor korábban egy Moszkvában működő, de Csehországban bejegyzett kriptovaluta-tőzsde ügyvezető igazgatójaként dolgozott. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat vetett ki a SUEX OTC névre hallgató tőzsdére tavaly, azt állítva, hogy a börze forgalmának 40 százalékát sötét ügyletek tették ki. Ez volt az első eset, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki egy kriptovaluta-tőzsdére.

Sajtóhírek szerint az Emírség szolgál rejtekhelyül egy korrupciós vádak miatt körözés alatt álló szlovák üzletembernek is. Miroslav Výboh ismert ügyvéd és lobbista, sőt, korábban a monacói tiszteletbeli konzul szerepét is betöltötte Szlovákiában.

2021 augusztusa óta áll a szlovák rendőrség körözése alatt. Ekkor tartóztatták le két társát abban, ami a vád szerint egy kormányzati ügynökség IT-szolgáltatásainak beszerzéseivel kapcsolatos korrupt ügylet volt.

Výbohot ekkor nem lehetett megtalálni. De néhány hónappal később a monacói autóversenyző Charles Leclerc rajongói közzétettek egy képet a pilótáról egy dubaji étteremből. Výboh, aki maga is kedveli az autósportot és vezetett a Ferrari Challenge-ben, az asztal köré gyűlő emberek között volt.

Dubajban Výboh a lista szerint egy majdnem 2,7 millió dollár értékű, a Palm Jumeirah-n található Alef Residences lakókomplexumban lévő apartman tulajdonosa.

Az OCCRP-nek írt emailjében Výboh ügyvédje, Ladislav Smejkal elmondta, hogy Výboh még az építkezés ideje alatt, 2017-ben vásárolta az apartmant, de sosem tervezett benne élni. Az épület végül 2021-ben készült el, az apartman pedig jelenleg egy „váz és mag” állapotban van.

Az Emirátusokban tapasztalható ingatlanár-növekedés miatt Výboh éppen vevőt keres az ingatlanra – mondta Smejkal.

Magyarok is szerepelnek a listán

A kiszivárgott listán szereplő magyar neveket tanulmányozva az Átlátszó felfedezte, hogy 104 millió forintos személyes adótartozás mellett összesen több száz millió forintos adóhiányt hátrahagyó, felszámolt cégek szegélyezik Meszlényi Tamás – Bissau-guineai útlevele szerint „Tom M. Csurgo” –magyarországi tevékenységét. Az üzletemberen nem lehet behajtani az adót, mert évekkel ezelőtt külföldre távozott, a kiszivárgott adatbázis szerint Meszlényinek és feleségének kisebb ingatlanbirodalma van Dubajban:

Dubaji ingatlanvagyont találtunk a százmilliós adóhiányt hátrahagyva emigráló magyar üzletember nevén | atlatszo.hu

A 2020-as frissességű, kiszivárgott adatbázis, amelyben Meszlényi Tamás és Meszlényi Edina neve is feltűnik, dubaji ingatlanokkal kapcsolatos. Az Egyestül Arab Emirátusok (EAE) részeként működő emírség lakosságának háromnegyede külföldi. Sokakat a befektetési potenciál, másokat azonban a laza pénzügyi szabályozás, vagy a pénzmosás lehetősége vonzanak az adóparadicsomba.

A fenti cikk angolul az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) honlapján jelent meg, szerzői Matthew Kupfer (OCCRP) és Eiliv Frich Flydal (VG). Az újságírói együttműködésben részt vettek: Pavla Holcova, Atanas Tchobanov, Ana Poenariu, Attila Biro, Cecilia Anesi, Francesca Cicculli, Edoardo Anziano, Riin Aljas, Oliver Kind, Sarkadi Nagy Márton és Zuzana Šotová. Az Átlátszó az OCCRP partnerszervezete. Magyar fordítás: Sarkadi Nagy Márton.