Orbán Viktor pártja mentálisan, érzelmileg és tevékenysége alapján már régóta nem tartozik az Európai Parlament antikommunista, jobbközép és kereszténydemokrata pártokat tömörítő csoportjába. A Fidesz kizárását nemcsak a nyugat-európai, de a szlovák, cseh és lengyel kereszténydemokrata pártok is támogatták. De milyen közvetlen okok vezettek a kizáráshoz, melyek voltak a legfőbb ellentmondások a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában, és merre vezethet tovább a Fidesz útja Európában?
Az Európai Unió elhagyása nem jött össze, Kondor Katalin, Fidesz-közeli véleményvezér, a Magyar Rádió volt elnöke mégis örül, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból (EPP). „Végre, most egy kicsit elégedettek lehetünk” – fejezte be Bayer Zsolt a Szabad levegőn című publicisztikáját a párt kilépésének másnapján a kormány szócsöveként működő Magyar Nemzetben. Szent-Iványi István, az SZDSZ volt külügyi államtitkára szerint viszont a Fidesz eltaktikázta magát.
A magyarországi vélemények azonban meg sem közelítik azt a megkönnyebbülést, amit az EPP frakciójában éreztek. A Fidesz volt európai frakciótársai – a magyarországi ellenzéki pártokhoz hasonlóan – győzelemről beszélnek. A megfogalmazás egyáltalán nem túlzás. A Fidesz távozása nagy visszhangot váltott ki a magyar kormánypárt propagandájában szoros szövetségesként ábrázolt visegrádi országokban is. A Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban elhangzott reakciók azt jelzik, hogy a képviselők szinte kivétel nélkül örülnek a távozásnak.
„Isten veled Fidesz, nem fogsz hiányozni” – írta Róża Thun, a néppárti Polgári Platform (PO) EP-képviselője a Twitteren.
„A Fidesz és Orbán távozása a Néppártból valószínűleg annak köszönhető, hogy minden az eltávolításuk mellett szólt. De az európai politikai elit kudarca miatt mindez nagyon sokáig tartott” – írta a PO korábbi képviselője, egykori lengyel belügyminiszter, Bartłomiej Sienkiewicz.
„Orbán munkatársai mentálisan, érzelmileg és cselekedeteikben már régóta nem tartoztak csoportunkhoz” – sommázta Aleksandra Dutkiewicz, Gdansk polgármestere.
„Belülről akarták megváltoztatni a Néppártot, szerencsére nem sikerült nekik. Már régóta mondjuk, hogy a fideszesek közelebb állnak a PiS-hez” – kommentálta a hírt Jan Olbrycht, a PO képviselője.
„Végre! Kidobták őket, a Néppárt szekere megkönnyebbült” – hangsúlyozta az ellenzéki Lengyelország 2050 párt vezető-helyettese, Michał Kobosko.
„Orbán azt feltételezi, hogy ezzel a lépéssel lezárhatja az elmúlt években megfogalmazott és az EU-s alapok magyarországi felhasználásának minőségét célzó kritikákat? Arra gondol, hogy a Néppárton kívül majd nagyobb megértést fognak iránta mutatni?” – idézte meg az EU-s pénzek magyarországi felhasználása körüli gyanús eseteket Janusz Piechociński a lengyel Parasztpárt (PSL) tagja, volt lengyel miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter.
Lengyel baloldali politikusok a Fidesz távozását a Szájer József volt fideszes EP-képviselő emlékezetes brüsszeli szexorgia-botrányához hasonlították.
„A Fidesz elhagyja az EPP csoportot. Érdekes… Az ajtón át távoznak vagy az ereszcsatornán?” – csodálkozott a híren Robert Biedroń, a baloldali Tavasz párt elnöke.
„Orbán kormányfő úgy döntött, hogy nem várja meg az Európai Néppártból való kizárását. Győzött az ereszcsatorna, amely tövében vélhetően a PiS EP-küldöttsége várja” – írta a Twitteren Marek Belka egykori lengyel miniszterelnök.
A Fidesz március 3-i kilépését nem lehet csak egy okkal indokolni, de az utolsó néhány mozzanat jól rekonstruálható. Mi vezetett a párt és a frakció szétválásához? A tavaly őszi európai költségvetési vitákig kell visszautazni az időben. Emlékezetes: a 2021–2027-es időszakra betervezett büdzsé elfogadásával összekötötték a koronavírus-világjárvány által okozott károk enyhítésére összeállított felújítási mentőcsomagot.
A 25 európai ország által elfogadott tervezetet két ország, Lengyelország és Magyarország is blokkolta. Mindkét államnak hosszabb ideje jogállamisági és demokrácia-értelmezési vitái vannak az EU-ban.
„Amennyiben nincs mit rejtegetni, akkor nem kell aggódni sem” – próbálta győzködni Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője a két blokkoló, renitens államot. Deutsch Tamás a náci múltjával következetesen szembenéző ország kereszténydemokrata politikusát reakciójában lenácizta, tavaly november 23-án az ATV „Csatt” című műsorában a náci és kommunista titkosrendőrség, a Gestapo és az ÁVH állítólagos jelszavához hasonlította Manfred Weber üzenetét. Az elhangzott mondatokat itt vissza lehet hallgatni.
Az EPP-frakció alapszabályának módosítása Deutsch gestapozós nyilatkozatát követően indult el. Ez valójában azt jelenti, hogy a Fidesz eltávolításának régóta lebegtetett folyamatát Orbán régi harcostársának meggondolatlan kijelentése indította el. Ne feledjük, mindössze két hét telt el azóta, hogy Szájer József néppárti EP-képviselő kijárási tilalom idején, maszk nélkül, egy brüsszeli ház ereszcsatornáján, droggal teli hátizsákban, csaknem teljesen meztelenül távozott egy 24 fős szexpartiról.
Deutsch visszavonta szavait és kétszer is elnézést kért Webertől. Hiába.
Az eset után sokan úgy nyilatkoztak, hogy a magyar kormánypárt egyébként sem stabil helyzete megpecsételődött. Tavaly december közepén, Deutsch EPP-tagságának felfüggesztése után, Othmar Karas osztrák néppárti képviselő úgy nyilatkozott, hogy akárcsak ő, a Néppárt is levonta a megfelelő következtetéseket. Hozzátette: pártjának végre dönteni kéne a Fidesz kizárásáról. Deutsch kijelentése mellett a Fidesz EU-s költségvetési blokkolásának kísérlete is alapot adott erre. Január közepén a Politico arról írt, hogy a Fidesz-frakció kizárásának jogi lehetőségét keresi az Európai Néppárt. Ennek érdekében egy munkacsoportot hoztak létre.
Február 12-én Novák Katalin bejelentette az ATV csatornáján, hogy „az Európai Néppártot rossz irányba viszi a jelenlegi vezetés”. Hozzátette: „Armin Laschet nem akarja a Fidesz kizárását.” Nováknak igaza volt, az idén januárban megválasztott új CDU-elnök őszre szerette volna halasztani a Fidesz kizárásáról vagy felfüggesztéséről szóló vita folytatását.
De a lengyel sajtó szerint Manfred Weber közbelépett és közölte a frakció tagjaival, hogy a kérdésben nem tud tovább várni, és márciusban mindenképp szavazni fognak a témában.
Február 28-án Novák Katalin a Facebookon fokozta a nyomást, és Orbán Viktor Manfred Webernek írt levelére hivatkozva jelezte, hogy a Fidesz kilép a Néppárt frakciójából, ha elfogadják az alapszabály-módosítást. Orbán azt remélte, hogy különböző szövetségesei veszik a jelzést és ők is belengetik távozásukat, amivel zsarolható pozícióba helyezik Webert és a Néppárt vezetését.
Csakhogy ezúttal Orbán elszámolta magát. A Fidesz kritikusai elutasították a magyar miniszterelnök nyomásgyakorlását. „Nem hagyjuk magunkat megzsarolni” – mondta még múlt héten vasárnap Othmar Karas osztrák néppárti EP-képviselő, aki állítása szerint továbbra is mindent megtesz a jövőben azért, hogy a Néppárt az értékek és a jogállam védelmezője legyen.
„Orbán Viktor fenyegetése ellenére az Európai Néppárt csoportja megváltoztatta alapszabályát” – írta március 3-án Jan Olbrycht (PO) a Twitteren.
Az új szabályozás elfogadásával a Néppárt képviselőcsoportja 2013 októbere óta hatályos működési rendjét frissítette. A módosítást 84,1 százalékkal fogadták el.
A Fidesz kilépési szándékáról március 3-án, egy levélből értesülhettünk. Az írást Orbán Viktor magyar miniszterelnök Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjének címezte.
A Fidesz néppárti búcsúját közvetlenül kiváltó Deutsch-nyilatkozat szerepének hangsúlyozása mellett létezik olyan értelmezés is, amely szerint a Fidesz távozása egy hosszabb, több évtizedre tehető folyamat betetőzése. Minderről az OKO.press baloldali magazinnak mesélt Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő, aki szerint legalább két fontos szempont miatt csúszott a Fidesz kizárása.
Az EP-képviselő szerint az egyik Magyarország geopolitikai elhelyezkedése Európa közepén, közel Németországhoz, Ausztriához és Csehországhoz. A másik tényezőnek a Fidesz dicső örökségét tartja. A fideszes politikusok a mai napig a harminc évvel ezelőtti szabadságharcosokként rögzültek a nyugati országok köztudatában.
Még 1996 körül csatlakoztak a páneurópai Néppárthoz, és egy ideig nem is volt velük semmilyen probléma, jelezte a finn politikus.
De aztán történt valami a magyar belpolitikában: Orbán elvesztett egy választást. Akkor kezdett megváltozni, tekintélyelvű vezetővé vált. Amikor másodjára is sikerült hatalomra jutnia, nyilvánvalóan úgy döntött, hogy azt soha többé nem adja át, emlékezett a finn néppárti képviselő.
A Fidesz 2011-től kezdett nyugtalanító törvényhozási gyakorlatba. De 2011 és 2017 között, különösen Németországban, úgy gondolták, hogy ha Orbánt a Néppárton belül tartják, többet nyerhetnek, mintha kidobnák. Ez a megközelítés politikailag természetes és érthető volt. A finn néppárti képviselő szerint 2017-2018 magasságában már mindenki számára egyértelmű volt, hogy a magyarországi helyzet végzetessé vált. „Orbán egy olyan útra lépett, amely a jogállamiság és a szabad demokratikus választások végét jelentik.” Különösen Nyugat-Európában, a Benelux államokban veszítettek el Orbánnal kapcsolatban minden illúziót.
Az innen érkező nyomás a legutolsó EP-választás idején már nagyon erős volt. Az EPP 2019 márciusában felfüggesztette a Fideszt. Az a tény, hogy további két évet kellett várnunk a Fidesz kizárására az EPP frakciójából, egy téves politikai helyzetértékelés eredménye volt. Merkel kancellár továbbra is úgy vélte, hogy a németeknek jobban megéri, ha a magyarokat körön belül tudják.
„De nem lehet úgy hidakat építeni, ha a másik oldal már egy másik bolygóra költözött” – jelezte Sarvamaa.
A néppárti alapszabály-módosítást az öttagú cseh küldöttségből négyen támogatták.
„Öt éve mondom ugyanazt, hogy ez az állapot a Fidesszel a Néppárt számára már fenntarthatatlan” – nyilatkozta az Andrej Babiš tulajdonában álló Lidové noviny napilapnak Luděk Niedermayer, a TOP 09 EP-képviselője. A cseh politikus régóta követelte, hogy a Néppárt találjon ki végre valamilyen hatékony eszközt, hogy képesek legyenek reagálni a Fidesz jelentős ideológiai eltávolodására.
A szlovén és a bolgár néppárti képviselőkkel együtt szavazott az alapszabály módosítása ellen a cseh Tomáš Zdechovský is. Véleménye szerint a Fidesz politikája nem különbözik olyan jelentős mértékben a Néppárt fősodrától, mint azt néhány kritikusa bemutatja. Zdechovský szerint a Fidesz távozása esetén más pártok is kiléphetnek a Néppártból. Példaként a szlovén kormánypártot említette.
Andrzej Halicki a lengyel sajtóban cáfolta cseh képviselőtársa értesülését. Úgy tudja, hogy a Fideszen kívül senki nem mondott le hivatalosan a frakciótagságról. „Orbán Viktor küldött egy levelet, amelyben tájékoztatott minket, hogy képviselői távoznak a frakcióból. Valószínűleg korábban erről nem tájékoztatta ezeket a képviselőket, akiket egyesével kell értesíteni a következő napokban. Egyik tagjuk, a KDNP-s Hölvényi György, aki nem a Fidesz tagja, közölte velünk, hogy marad.”
A lengyel EP-képviselő azonban megerősítette: korábban valóban volt arról hír, hogy Janez Janša szlovén miniszterelnök követheti a Fidesz példáját. De továbbra sem kapott ilyen tartalmú információt, hogy valaki tőlük követné Orbánt.
„Természetesen vannak most olyanok, akik szerint a Fidesz távozásával a Néppárt meggyengült. Szerintem tévednek. Minél tovább maradt volna még velünk a Fidesz, annál gyengébbek lennénk, mivel családunkat belülről osztotta meg” – mutatott rá a finn Petri Sarvamaa néppárti képviselő.
Az öttagú szlovák néppárti delegáció egyhangúan támogatta a frakció alapszabály-módosítását.
Ivan Štefanec (KDH), a szlovák delegáció vezetője a szlovák sajtót úgy tájékoztatta, hogy a szavazás egyhangú volt. „Felfüggesztésük óta folyamatosan távolodtak tőlünk. Logikus eredménye ez a magyar kormánynak az akadémia szabadsága és a független média ellen tett lépéseinek. A Fidesz most már szabadon csatlakozhat oda, ahová tartozik.”
Vladimír Bilčík és Michal Wiezik (Együtt) is a változás mellett tette le voksát. Bilčík a szlovák sajtónak elismerte, hogy a Fidesz preventív távozása „nagy megkönnyebbülést” jelentett számukra.
Bilčík külön Facebook-posztban is beszámolt a Fidesz kizárásának híréről: „borzasztóan nehéz volt egy olyan párttal, mint a Fidesz együttműködni, mely csorbítja az emberi jogok, a jogállamiság, a szólásszabadság és az egyetemek függetlenségének kérdését. Bár a döntés nehezebben született meg, mint ahogy azt szerettem volna, de a 84 százalékos szavazati arány egyértelmű és világos üzenet.”
„Ez most egy jó hír számunkra. Világosan kifejtettük: a Néppárt vagy kiáll közös értékei mentén, vagy megszűnik családként működni. Az alapszabályt nagy többséggel fogadtuk el, egységesek maradtunk. Üzenetünk mindenki számára világos: erős vezetéssel és eszközökkel rendelkezünk, hogy fellépjünk azokkal szemben, akik a populizmus és az Európa-ellenesség kártyájával játszanak. Ez a vakcinánk az Európa-ellenes vírus ellen” – magyarázta a döntés hátterét Andrzej Halicki, a PO néppárti EP-képviselője.
„A Fidesz távozása a Néppártból megtisztította a politikai színteret. A politikában az az elképzelhető legnehezebb helyzet, ha valaki álruhát ölt. Egy olyan helyzetről beszélek, amikor politikusok vagy egy teljes párt álcázzák magukat valami egészen másnak, mint amilyenek valójában. Ha Európa-ellenes és antidemokratikus vagy, ha szereted a karaktergyilkosságokat és politikád fő célja a nepotizmus, a korrupció, akkor ne viselkedj úgy, mintha éppen ennek ellenkezője lennél” – hangsúlyozta Magdalena Adamowicz, az Európai Koalíció (EK) lengyel ellenzéki képviselője, a 2019-ben meggyilkolt Paweł Adamowicz, gdański polgármester özvegye.
Futballrajongó, menekültbarát lengyel polgármester az elorbánosodott Lengyelország első halálos áldozata
Stadiont épített, a multikulturalizmus híve volt és kiállt a menekültek befogadása mellett a vasárnap meggyilkolt gdański polgármester, aki évek óta a lengyel kormány kezében lévő lengyel közmédia és a szélsőjobboldal állandó verbális támadása alatt állt. Ismerjék meg a merénylet szereplőit, hátterét és visszhangját.
A Fidesz a valóság átértelmezésével próbálja elrejteni a párt és az európai tömörülés közötti valódi kapcsolatot.
A fideszes mítosz szerint ők nem ebbe a Néppártba léptek be, amelyik ráadásul még a „keresztény” jelzőt is elhagyta, mert szégyelli. Sőt, a Fidesznek egyenesen kínos olyan baloldali politikusokkal egy szervezetben ülni, akik a Néppárt egészét át akarják baloldalra tolni, amihez szükséges volt a Fidesz elüldözése. „Weber a sértett, nem politikai, hanem személyes alapon érez engesztelhetetlen gyűlöletet Magyarországgal szemben, hogy a magyar-francia összefogás miatt nem lett az Európai Bizottság elnöke” – állította Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke a Bayer-show március 7-i adásában.
A mai Európai Néppárt alapját azok a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok tették le, akik levonták a második világháború tanulságait. Helmut Kohl kancellár a kilencvenes évek elején felismerte a változtatás szükségességét a fokozatosan bővülő Európai Gazdasági Közösség (EGK), majd az Európai Unió mentén. Kohl nyomására az eredetileg kizárólag kereszténydemokrata pártokból létrejövő, nemzetek felett álló pártközösséget – hagyományos kereszténydemokrata pártok hiányában – az újonnan csatlakozott tagállamok konzervatív, nemzeti-liberális, jobbközép pártjaival bővítették.
Valójában Kohl – Orbán és a Fidesz mentora – volt az, aki „letért” az addig hagyományosnak tekintett kereszténydemokrata útról. és lehetőséget adott nem kereszténydemokrata gyökerű vagy változó identitástudatú pártoknak is. Ne feledjük, a Fidesz is a Kohl-féle bővítés sokadik hullámainak egyikében, 2000-ben érkezett a Liberális Internacionáléból.
Wilfried Martens, a Néppárt akkori vezetője, a fokozatosan bővülő néppárti frakció mellett figyelt a hagyományos kereszténydemokrata alapokra is, ami – Gulyás Gergely állításával ellentétben – már a 70-es években is az európai föderalizmus létrehozását jelentette. Martens emlékirataiból tudjuk, hogyan hozta be a Néppártba Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök populista-jobboldali Forza Italia pártját.
Kezdetben ő és Kohl is körültekintő volt, azonban később megjegyezte, „nem hagyhatták figyelmen kívül, hogy Berlusconi koalícióra lépett egy posztfasiszta párttal”. Amikor Berlusconi a neo-gaullistákkal egy új, önálló EP-frakció létrehozásán gondolkodott, Martens jelezte, hogy egy ilyen alakulat komoly veszélyt jelentene a Néppártra.
Martens szerint nem azért építették fel együtt Európát, hogy visszaadják a szocialistáknak, de végül óvatosságán túllépett az idő és a történelem. Érdekes, hogy Manfred Weber két évtizeddel később, a Fidesz kilépését kommentálva azt mondta, hogy a jobboldali populisták azok, akik megnyitják a kaput egy baloldali Európa előtt.
Végül a Néppárt a nem hagyományos értelemben vett kereszténydemokrata pártokat is befogadta, ami részben történelmi lépésnek számított. A fokozatos EU-s bővülés idején így került a Néppártba a görög Új Demokrácia, a spanyol Néppárt, a brit Konzervatív Párt, a dán Konzervatív Párt, Silvio Berlusconi pártja, a gaullisták, a skandináv és az egykori keleti blokk jobboldali pártjai is.
Beleértve az akkor liberális múlttal rendelkező, új magyar jobbközépnek tartott pártot, a Fideszt is.
A kereszténydemokrata alap Európa-párti, jobboldali, azaz nem balos pártokkal való bővítése azt eredményezte, hogy 1999-ben az Európai Parlament legnagyobb frakcióját tudták megalakítani. A Néppárt fölényét az EU keleti bővítése tovább erősítette.
A Fideszhez való ragaszkodás az Európai Néppárt hosszú évek óta tartó identitásválságát is jelezte. Az újonnan felvett tagok közül sokan a kilencvenes évek elejétől szervezetileg is elkülönültek egy saját csoportban – Európai Demokraták (ED) –, de szövetségben maradtak a kereszténydemokrata maggal. A 2009-es EP-választás után a Néppárt fősodrával elégedetlen nemzeti pártok egy része, a cseh és a brit konzervatívok kiváltak, és Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) néven alakítottak új frakciót. Később ide csatlakozott a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) is.
A Néppárton belül maradó Fidesszel és alkalmi szövetségeseivel – a romániai RMDSZ, a szlovén SDS és a bolgár GERB – egyre több lett a konfliktus. A frakción belüli törés elsősorban a menekültek, az LMBT-emberek jogai és a jogállamiság kérdése mentén jelentkezett.
Az Európai Néppárt 2011-es finnországi találkozójának csoportfényképe, Helsinkiben március 4-én. Forrás: Wikipédia
A Fidesz annyira koalícióképtelen más európai pártokkal és pártcsoportokkal, hogy jelenleg nem látható rövid távon olyan lehetőség, ahová csatlakozhatna. Orbán Viktort Európa-szerte kiismerték. A Fidesz kilépésének következményeit értékelő írásában a Mathias Corvinus Collegiumnál működő Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az egyik kormányzati propagandafelületen elismerte, hogy jelenleg nincs elképzelésük, merre tovább.
A Hír Tv Háttérkép című műsorában elhangzott, hogy jelenleg nincs Európában olyan frakció, ahová a Fidesz csatlakozhatna. A Bayer Zsolt által moderált műsor vendégei szerint a Fidesznek a két, potenciálisan szóba jöhető frakcióval „laza együttműködésben” vagy „alkalmi együttszavazásokban” lehetne megállapodni. A Fidesz hivatalos álláspontja most az, hogy „felépítse újra azt a hagyományos, keresztény, konzervatív értékekben bízó pártszövetséget, ami valaha az Európai Néppárt volt” – legalábbis Gulyás Gergely ezt nyilatkozta a Bayer-showban.
De még ez sem lefutott meccs, mert a Fidesz még nem döntött: üljön-e át egy másik frakcióba, vagy kezdjen új projektbe.
Ellentétben a hivatalos kommunikációval, miszerint „van idejük eldönteni, merre induljanak tovább”, a helyzet az, hogy a Fidesz számára nincs kedvező forgatókönyv. Egyrészt a 2019-es EP-választáson Orbánék már megpróbáltak valami hasonlót létrehozni, amerikai segítséggel. A populista jobboldal Európában végül nem tört át. Morawiecki lengyel miniszterelnök 2019-ben kijelentette: „nem terveznek szövetségre lépni Európa-ellenes pártokkal”. Két évvel később Trump elnök megbukott.
Másrészt a magyarországi és a külföldi előrejelzések legtöbbje a Fidesz csoportját már az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) EP-frakciójában látja. Itt található a Kaczynski-féle ultrakonzervatív lengyel kormánypárt, a szélsőjobboldali Olaszország Fivérei – Nemzeti Szövetség (Fratelli d’Italia), a jobboldali-liberális, bevándorlásellenes, szlovák Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a cseh, jobbközép-konzervatív Polgári Demokrata Párt (ODS) is. De a Fidesz ilyen irányú mozgásának több tényező is ellentmond.
A Rzeczpospolita lengyel jobboldali napilap külpolitikai rovatvezetője a Fidesz kilépése után két nappal értékelte a lengyel-magyar kapcsolatot. Az írás szerint Lengyelország és Magyarország érdekei fokozatosan távolodnak egymástól. Budapest most már nem európai szövetségesekre épít, hanem Moszkva politikájának hű támogatója. Orbán pártja ma közelebb áll Matteo Salvini vagy Marine Le Pen oroszbarát pártjaihoz, mint Jarosław Kaczyński pártjához.
„A lengyel-magyar szövetség taktikai. Lengyelország és Magyarország stratégiai szempontból ellentétes oldalon állnak” – írja a Rzeczpospolita jobboldali napilap kommentátora.
Egy csavarral azonban itt is érdemes számolni: a hagyományos lengyel nacionalizmusra építő oroszellenesség mellett a lengyel kormánypárt fősodrát jelentő Kaczyński-Morawiecki tengely kihívójaként megjelent Ziobro-Gowin tengely sokkal pragmatikusabban képzeli el az orosz viszonyt, és a PiS politikáját tovább radikalizálná az orbáni úton való haladásában: az igazságszolgáltatás és a független média megtámadása után, fideszes mintára, a PiS az eddigiekhez képest erőteljesebben támadná a kulturális intézményeket és az egyetemi autonómiát is.
Egy ilyen orbánista fordulat a PiS-ben növelhetné a Fidesz ECR-tagságának esélyét is.
Witold Waszczykowski Lengyelország volt külügyminisztere, jelenleg PiS-es EP-képviselő szerint mindenesetre meg kellene engedni Orbán Viktorék csatlakozását frakciójukhoz. „Most kinyílt egy lehetőség számára. A Fidesz távozása a Néppártból indokolt volt, mert az a társaság már régen nem kereszténydemokrata, hanem egy baloldali-liberális társaság. Amennyiben Orbán osztja az ECR álláspontját, lenne helye nálunk. De hogy ezt akarja-e a magyar miniszterelnök? Nem tudom, nem hallottam semmit arról, hogy felvették volna velünk a kapcsolatot” – nyilatkozta az Onet hírportálnak a kilépés napján Waszczykowski EP-képviselő.
A cseh Polgári Demokraták egy része szimpatizál az orbáni politika antiliberális és euroszkeptikus részével, és a Fidesz elnökéről kialakult kép a cseh konzervatívok egy részében nagyjából a kilencvenes évek végén megrekedt. A párton belüli arányuk azonban egyharmadnál is kevesebb, a párt elnökét és politikája fő irányát sem ez az orbánista szárny adja, jelen pillanatban az Andrej Babiš vezette illiberális koalíció ellenzékét képezik. A szlovákiai, már csak nevében liberális párt pedig a migráció elutasításában találhatna közös hangot a Fidesszel, de a magyar kormánypárt melegellenes gyűlöletkeltésében nem lenne partner.
A Fidesz jövőjével kapcsolatban egyértelmű szimpátiát még az ECR-ben található olasz szélsőjobb párt elnöke mutatott. Giorgia Meloni nyílt, barátságos levélben üdvözölte a Fideszt.
A Fidesz európai vesszőfutásának természetesen még nincs vége. A frakcióból történt kizárás után a magyar kormánypártot most az a veszély fenyegeti, hogy kizárják tágabb politikai családjából, az Európa Tanácsban működő Európai Néppártból is. A párt főnöke egyébként az a lengyel Donald Tusk, akinek egykori pártja, a PO hazai, lengyel földön éppen a PiS kormány ellenzéke.
Az Európai Néppárt weboldalán közzétett nyilatkozatban a párt vezetése közölte, hogy egy ilyen kizárásról a Politikai Közgyűlés dönt. Novák Katalin a Fidesz egyik alelnöke szerint a Fidesz
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Elfogyott a türelem Orbán Viktorral szemben, de Manfred Weber mindent megpróbál és az utolsó pillanatig igyekszik meggyőzni Orbán Viktort, hogy...
Közép-Európa kereszténydemokrata, jobboldali-liberális pártjainak többsége besokallt Orbán Viktor politikájától. A magyar miniszterelnök olyanokat is magára haragított a régióban, akik eddig...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!