Egyre gyűlnek a sötét fellegek a Huawei fölött: a kínai techóriást régóta gyanúsítják kémkedéssel, az Egyesült Államokban nemrég vádemelésig jutott az ügy. Csakhogy egyelőre a spekulációkat nem sikerült bizonyítékkal alátámasztani.
Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom
Január 28-án az Egyesült Államok ügyvezető szövetségi igazságügyi minisztere, Matthew Whitaker bejelentette, hogy vádat emeltek a kínai Huawei vállalat ellen. Az egyik vád lényegében ipari kémkedés: a Huawei mérnökei a T-Mobile telefonszolgáltató egyik, mobiltelefonok tesztelésére használt robotját megpróbálták lemásolni, illetve annak egy darabját el is lopták.
A másik vádpont ennél bonyolultabb: eszerint a Huawei megsértette az Irán ellen életbeléptetett amerikai szankciókat azzal, hogy 2007 óta azt állította, eladta iráni érdekeltségét, a Skycom nevű céget. Az ügyészek szerint a cégbeli érdekeltségét a Huawei csak látszólag adta el, valóban továbbra is a tulajdonosa maradt a Skycom-nak.
A hamis információ birtokában amerikai bankok továbbra is üzleti kapcsolatban álltak a Skycom-mal, és így akaratlanul embargót sértettek; a vád szerint az egyik bank 100 millió dollár értékű tranzakciót bonyolított négy év alatt ezzel az iráni céggel.
A januári vádemelés a legutolsó stációja a Huawei és más kínai telekommunikációs vállalatok ellen évek óta tartó amerikai hadjáratnak, melynek során lényegében azzal gyanúsítják a Huawei-t, hogy mobiltelefonjai valamint hálózati eszközei lehetővé teszik, hogy a Kínai Kommunista Párt adatokat gyűjtsön a készülékek felhasználóiról.
Bár számos körülmény látszik alátámasztani ezt a feltételezést – ezeket alább részletezzük –, eddig senkinek nem sikerült bizonyítani azt, hogy a Huawei szándékosan épített volna biztonsági réseket a készülékeibe, illetve hogy a biztonsági réseket a Kínai Kommunista Párt adatgyűjtésre használná.
Ugyanakkor viszont tény, hogy az amerikai gyártók, köztük a Cisco vagy akár az Apple rendkívül idegesek a kedvező árú és elfogadható minőségű kínai mobiltelefonok, valamint routerek látványos térhódítása miatt, így a lépten-nyomon felbukkanó, rendszerint közvetett bizonyítékokon alapuló gyanúsítgatások kísértetiesen emlékeztetnek egy lejáratókampányra.
Továbbá van annak egy kettős mérce-szaga, hogy miközben az amerikai kormány az NSA révén bizonyíthatóan gyűjti a felhasználók információit az Egyesült Államokban és világszerte is, felháborodik azon, hogy egy másik ország kormánya állítólag ugyanezt teszi.
A vád ismertetése során Christopher Wray FBI-igazgató hangsúlyozta, hogy nem gyanúsítják a Kínai Kommunista Pártot azzal, hogy törvényt sértett. Azonban köztudott, hogy a kínai kiberbiztonsági törvény alapján a Huawei és más kínai techvállalatok arra kötelezhetőek, hogy az általuk kezelt adatokat a kínai kormány rendelkezésére bocsássák, ez pedig az Egyesült Államok nemzetbiztonságát veszélyezteti.
„Nyugati kormányok nem kell azt gondolják, hogy a kínai cégek a kommunista párt ügynökei, mivel ezek a cégek végső soron saját hatáskörben hoznak üzleti jellegű döntéseket. Azonban a határ elmosódott: a kínai törvények, az adminisztratív előírások, a cégeken belüli pártbizottságok miatt nehéz különbséget tenni állami és közszféra között” – kommentált a Foreign Policy.
A kínai nemzetbiztonsági, illetve kiberbiztonsági törvény 2015-ben és 2016-ban lépett életbe. A nemzetbiztonsági törvény előírja, hogy mindenki – beleértve az állampolgárokat, hatóságokat, közintézményeket, civil szervezeteket és magáncégeket – „biztosítsa a nemzet biztonságát”.
A kiberbiztonsági törvény 28-as cikkelye erre ráerősít, kimondva, hogy minden mobilszolgáltatónak és telekomcégnek „technikai segítséget” kell nyújtania a nemzetbiztonság terén tevékenykedő állami szerveknek. Ezt az FBI úgy értelmezi, hogy minden kínai cég – így a Huawei is – a kínai kormány alárendeltségébe tartozik végső soron.
A kínai techcégek állammal való viszonya távolról sem egyszerű: sok cég – köztük a Huawei – nyilvánosan is egyértelművé tették, hogy a kormány politikájának bizonyos aspektusaival nem értenek egyet. A cég alapítója, Ren Zhengfei például egy interjúban finoman kritizálta is a kínai kormány „hazai innováció” politikáját.
Egy másik kínai techcég, a videojátékokat gyártó Tencent már-már háborúban áll a párttal, melynek hivatalos álláspontja szerint a videojátékok tönkreteszik a kínai fiatalok életét. A párt a hivatalos médiaorgánumain keresztül „méregnek” nyilvánította a Tencent eddigi legnépszerűbb játékát, az Arena of Valor-t.
A feszültségek ellenére egyértelmű, hogy a privát szféra és a kormányzat közeledik egymáshoz: a Foreign Policy szerint a Baidu, Alibaba és Tencent irodaházaiban már vannak olyan szobák, ahol az alkalmazottak mindenféle formaság nélkül átadnak szenzitív információkat a rendőrségnek. Egyre nagyobb a nyomás azokon a kínai cégeken, melyeknek külföldi részvényesei vannak, hogy az üzleti döntésekbe a párt is beleszóljon.
A hivatalos kínai pártlap nemrég megírta, hogy Jack Ma, az Alibaba alapítója párttag volt. Ezt a nyugatiak jelzésként értékelték: a párt és az internetes bolt közti kapcsolat nem is olyan távoli, mint amennyire azt korábban feltételezték.
A Huawei alapítójáról, Ren Zhengfeiről sokan azt gondolják, hogy kapcsolatban van a kínai hadsereggel. Lánya, Meng Wanzhou, aki a cég pénzügyi igazgatója, korábban ugyanis olyan útlevéllel rendelkezett, melyet általában csak a kormányhoz közel álló személyek kaphatnak meg.
Wanzhou-t egyébként Kanadában tartóztatták le 2018 decemberében – és bár hamarosan kiadják az Egyesült Államoknak, azt nem tudni, hogy miért tartóztatták le.
Nem újkeletű az a spekuláció, miszerint a Huawei készülékei révén törvénytelenül gyűjt adatokat, majd azokat a Kínai Kommunista Párt rendelkezésére bocsátja. 2012-ben a Fehér Ház kért egy elemzést a külföldi telekom-vállalatok, így a Huawei és a ZTE nemzetbiztonsági kockázatairól.
Másfél év vizsgálódással annyit sikerült kideríteni, hogy a Huawei eszközei számos biztonsági rést tartalmaznak – jóval többet, mint az amerikai tervezésű konkurensek. Azonban arra nem találtak bizonyítékot, hogy ezeket a biztonsági réseket szándékosan hagyták meg a szoftverekben, vagy hogy a réseket törvénytelen adatgyűjtésre használta a Kínai Kommunista Párt.
„Ötször könnyebb biztonsági rést találni egy Huawei router-ben, mint egy Cisco által gyártottban” – mondta a Reutersnek Felix Lindner hálózati szakértő, aki hónapokig vizsgálta a Huawei-eszközök szoftverét. Hozzátette azonban, ezek a rések sokkal inkább hanyag programozói munkának tűnnek, mint előre eltervelt kémkedési kísérletnek.
Szkeptikusok szerint azért is értelmetlenek a Huawei ellen felhozott vádak, mert a biztonságosnak hitt amerikai hálózati eszközöket ugyanazokat az alkatrészeket tartalmazzák mint a Huawei termékei – ezeket az eszközöket ugyanazokon a gyártósorokon, ugyanazok a munkások szerelik össze Kínában, érvel a Techdirt.
Nem kizárt, hogy a vádak mögött leginkább csak protekcionizmus áll: az amerikai piacot próbálják védeni az olcsó, és emiatt egyre népszerűbb Huawei-termékektől.
Bármi is legyen a háttérben, az Egyesült Államokban egyre nő a politikai ellenállás a kínai techcégekkel szemben: a második legnagyobb telekommunikációs cégtől, az AT&T-től azt kérték, bontsa fel a Huawei-jel a kereskedelmi kapcsolatokat, és ne árusítson ilyen márkájú mobiltelefonokat.
Az amerikai kormány továbbá nemzetbiztonsági megfontolásokból meghíusított egy sor kínai akvizíciót az Egyesült Államokban. Emellett a telekomcégek értésére adták, hogy a Huawei-jel vagy a China Mobile-lal való együttműködés kizárja őket a közintézmények beszállítói közül.
Sipos Zoltán
Címlapfotó: South China Morning Post
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Hétfőn, életének 94. évében, elhunyt Kornai János, aki vitán felül a magyar közgazdaságtani gondolkodás történetének legnagyobb alakja volt. Munkássága megtermékenyítette...
Nyugati kereskedőcégek olyan védőfelszereléseket árulnak Európában, amelyeket a Kínában elnyomott ujgur kisebbség gyárakban dolgoztatott tagjai állítottak elő; a maszkokból több...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!