Azerbajdzsánban szétcsalták a népszavazást – de érdekel ez még bárkit is?

Azoknak a gyerekeknek, akik a függetlenség kikiáltása utáni Azerbajdzsánban nőnek fel, kötelező tananyag az olajban gazdag ország örökösen változó alkotmánya. A dokumentummal foglalkozó tanórák javarészt a dokumentumszöveg felmondását jelentik, annak értelmezése és a róla folytatott vita nem ajánlott.

Talán ennek is köszönhető, hogy szeptember 26-án a választópolgárok legalább 70 százaléka majdhogynem egyöntetűen támogatta, hogy 29 módosítás kerüljön Azerbajdzsán alkotmányába, amely így még több hatalommal ruházza fel Ilham Alijev elnököt – például az eddigi 5 év helyett 7 éves lesz az elnöki ciklus.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

De az is lehet, hogy más, rejtett okai is vannak az egyöntetű támogatásnak, amellyel a korrupt elnöki család a saját hatalmi érdekeihez igazítja az ország politikai rendszerét, 2002 óta immár harmadszor.

Csalás, csalás és megint csak csalás

A link mögött a választólap egy példánya. Amit a szavazók ezen láthattak: az alkotmánymódosítási javaslatok szövege – se a módosítani kívánt cikkely címe, se maga az eredeti cikkely nem szerepelt a papíron.

Egyik változtatást sem indokolták meg a nyilvánosság előtt. A Szabad Európa Rádió (SZER) azerbajdzsáni szekciója által megkérdezett interjúalanyok többsége elismerte, fogalma sincs, mit is jelentenek ezek a módosítások valójában.

A SZER és Meydan TV-hez hasonló független médiumok és civil újságírók helyszíni megfigyelései alapján a választási csalásokat teljesen nyíltan és eddig példátlan mennyiségben követték el.

A SZER videóján két olyan nő látható például, akik kétszer is szavaztak, két különböző választókerületben.

Az alábbi videón, amelyet a Meydan TV YouTube csatornájára töltöttek fel, a szavazatszámláló bizottság egy tagja marokszám tömköd szavazólapokat az urnába.

Itt egy szavazólapokkal teli urnát pakolnak ki az asztalra.

Mindeközben a közösségi média tele volt vándorszavazásról szóló különös beszámolókkal az #AzReferendum hashtag alatt.

Vándorszavazók munka közben #AzReferendum

— Islam Shikhali (@mikrobloqqer) 2016. szeptember 26.

Az egy dolog, ha valaki egyéni szinten etikátlanul jár el, de amikor állampolgárként tesz ilyesmit, az megint más. Mint azok, akik szavazólapokat tömködtek tegnap #AzReferendum

— Gunel (@gunelbudagova) 2016. szeptember 27.

Hebib Muntezir, a népszerű blogger ismeretterjesztő jelleggel útmutatót készített az azeri népszavazás elcsalásához:

Bu referendumda yapokratların seçki texnologiyaları #Topabulleten #AzReferendum pic.twitter.com/cS8nrIGO2n

— Həbib Müntəzir (@muntezir) September 26, 2016

A hatalmon lévő párt tagjainak választási fogásai a mostani népszavazáson #szavazólaptömködés #AzReferendum

1. Vándorszavazók: amikor egy csoportnyi ember egyik választókerülettől a másikig vándorol (hogy többször is szavazzon) – néha át is öltöznek az észrevétlenség reményében;
2. #szavazólaptömködés: miután teletömik az urnát hamis választólapokkal, a választási bizottság egyik tagja megragadja és jól összerázza a választóurnát, hogy elkeverje a csalás nyomait;
3. A választók a távolmaradó szüleik helyett szavaznak (hivatalos felhatalmazó okirat nélkül);
4. A választók a betegségük miatt távolmaradó szüleik helyett szavaznak (ugyancsak hivatalos felhatalmazó okirat nélkül);
5. A kormányzati alkalmazottak előre kitöltött és aláírt szavazólapokat kaptak, hogy „Igen”-nel szavazzanak;
6. Az üres választóurnákat a hátsó szobába rejtett, megtöltött urnákkal cserélik ki;
7. Az előző évektől eltérően nem törekedtek a titkosságra – nyílt színen, a kamerák előtt folyt a csalás;
8. A 69 százalékos részvételi aránnyal Európának üzentek: így kell ezt csinálni, lehet tőlünk választósdit tanulni.

Dühöngés a rendszer ellen

Még egy ilyen napon is, amikor a rendszer számára minden olajozottan működött, elszigetelt esetekben voltak példák a nyílt ellenállásra, ami azt jelzi, hogy az azeri társadalmat még nem törték meg teljesen.
Néhányan lefotózták a szlogennekkel ékesített szavazólapjaikat:

Le a monarchiával!

#bojkott Ne gyalázzák meg az alkotmányt! Le a monarchiával!

A fiatalok menekülnének ebből az országból. De eljön majd az ideje, kicsi Hejdar (utalás Ilham Alijev fiára), amikor nem tudsz majd hova elbújni.

Alijevnek – aki 2003-ban elhunyt apját, Hejdar Alijevet követte az elnöki székben – az elfogadott módosításoknak köszönhetően 2018 helyett csak 2020-ban kell majd választásokon indulnia.

Minden bizonnyal azt reméli, hogy addigra az ország (az olajár világpiaci árának bedőlése miatt) zsugorodó gazdasága valamennyire magához tér.

Egy másik említésre érdemes módosítás csökkentette a törvényhozásba választható képviselők minimum életkorát, valamint az elnöki tisztségbe választható jelöltek minimum életkorát, 25-ről 18 évre.

Ezek a változtatások feltételezhetően Ilham 19 éves fiának, a nagyapjáról elnevezett Hejdarnak kedveznek, aki sajtóértesülések szerint kilenc vízparti villa tulajdonosa Dubajban, ami azt is bizonyítja, a hatalmon lévő klán igen nagy lábon él.

A kritikus hangok egyre inkább partvonalra szorulnak – úgy tűnik, a civilek nem tehetnek túl sokat az egykori Szovjetunió utolsó dinasztikus diktatúrája ellen.

Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Arzu Gejbullajeva. Fordító: Somodi Dániel. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.