Köszönjünk el a biodiverzitástól Európa legöregebb tavánál?

Egy új síközpont és út építésének terve Macedónia Galičica Nemzeti Parkjában száznál is több ritka, endemikus, azaz bennszülött faj létét fenyegeti, veszélyeztetve az ökoszisztémát Európa legöregebb tavánál.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2015. augusztus végén a macedón kormány bejelentette tízéves urbanizációs tervét az Ohridi-tóra és a Galičica Nemzeti Parkra a nemzetközi tudományos közösség és sok macedón állampolgár bánatára. Az építkezést a Galičica Nemzeti Park közepén tervezik elkezdeni, ami része a Prespa-Ohrid határon átnyúló bioszféra rezervátumnak – ilyenből csak 15 maradt a világon. Az egyedi nemzeti park egy nagyobb UNESCO Világörökségnek is a része.

Galičica több mint 5330 különböző növény és állatfajnak ad otthont, melyek közül 114 endemikus, és nem létezik máshol a világon. Több mint 1500 pillangó és moly faj él Galičica rétjein, beleértve a veszélyeztetett Apolló-lepkét (Parnassius Apollo). Galičica másik érdekes faja a kis Cvijicii krókusz virág, ami az Apollóhoz hasonlóan szerepel az IUCN vörös listáján.

A macedón kormány új döntése arról, hogy síközpontot, autópályát és három turista körzetet építenek ki a bioszféra rezervátumban, sokkolta a helyi ökológusokat és a macedón lakosságot, néhányan el is döntötték, hogy tiltakozni fognak az urbanizációs tervet bemutató döntés ellen a médián és petíciókon keresztül.

A park menedzsment tervéért felelős stratégiai környezeti vizsgálat utolsó gyűlésén a vizsgálat egyik szerzője, Elizabeth Van Zyl elmagyarázta, hogy néhány terület zónabesorolását át kell szervezni. Van Zyl javasolta, hogy a területet az ún. aktív management zónából (ZAM) át kellene tenni a fenntartható használati zónába (ZSU), hogy lehetővé váljon az infrastruktúra fejlesztése. Nagyjából 604 hektárnyi terület besorolását kellene ZAM-ról ZSU-ra csökkenteni.

A javaslat ellenére Van Zyl arra is rámutat, hogy az ilyen jellegű zónaátszervezést el kellene kerülni, amikor lehetséges:

A zónák visszaminősítése a legvégső megoldás, és el kell kerülni, ahol és amikor csak lehetséges.

Hogy kompenzálják az értékes biodiverzitás elvesztéséét, ellensúlyozó intézkedéseket fognak életbe léptetni, és a parknak azon területei, amelyeket negatívan befolyásolhatnak a tervezett fejlesztési projektek, olyan területekkel lesznek lecserélve, ahol megtalálhatók ugyanazok a fajok máshol az ország területén.

Ezzel a tervvel az a baj, hogy a klímaváltozás teljesen meg fogja változtatni a tájat, és lehet, hogy egy év múlva már bükk fog nőni ott, ahol most tölgy van. Ez teljesen értelmetlenné teszi a tervet – mondta egy helyi ökológus, Lazo Naumoski.

Ez csak egyike azoknak az ügyeknek, amelyek a kérdéses UNESCO világörökséget érintik, és lehetséges, hogy Macedóniának egy nagyszabású ökológiai katasztrófát kell majd kezelnie, a Prespa-tó, a Galičica -hegy és az Ohridi-tó közötti szoros kapcsolat miatt. A Kölni Egyetem tudósainak friss kutatása szerint az Ohridi-tó 1,2 millió éves, így Európa legöregebb tava.

Az Ohridi-tó vize 40 forrásból érkezik, 17 Macedónia területéről, a többi az albán oldalról. A források legtöbbje nagyon magas ásványi anyag tartalmú és instabil Ph értékű, de a Galičicából érkező források magas kalcium tartalma kiegyensúlyozza a dolgokat. Föld alatti kapcsolat van a Prespa és az Ohridi-tó között, mivel a Galičica-hegy mészkőből van, ami lehetővé teszi, hogy a víz a Prespa-tóból az Ohridi felé folyjon. Macedónia három természetes tava közül kettőt veszélyeztetni fogják – mondta Lazo Naumoski.

Terveznek három turistaövezetet is az Ohridi-tó partjára. Üdülőhelyekkel, luxusszállásokkal és mesterséges strandokkal fogják felváltani a nádast, amely szűri és táplálja a tavat és annak a lakóit.

A partvonalak és a nádasok elpusztítása az építkezések miatt, a megnövelt infrastruktúra és a turizmus megnövekedése a tápanyagbevitel fokozódásához fog vezetni a tóban, minek következtében elpusztulhat az Ohridi-tó egyedi faunájána nagyrésze – magyarázta Dr. Bernd Wagner a Kölni Egyetem Földtani és Ásványtani Intézetéből.

A civil „Ohrid SOS” kezdeményezés kiadott egy közleményt, és nemzetközi petíciót indítottak, hogy felhívják a figyelmet a flórára és a faunára, amelyet ezek a projektek veszélyeztetni fognak. A nyilatkozatot már aláírta 250 nemzetközi szakértő, turisták, akik Macedóniába látogattak és tudósok a világ körül, akik hangsúlyozni akarják az Ohridi-tó fontosságának felismerését.

Macedónia eddigi urbanizációs múltját tekintve azzal együtt, hogy a főváros, Szkopje jelenleg a legszennyezettebb város Európában a 2012 óta megnőtt számú építkezés miatt, ez a természeti kincs komoly veszélyben lehet, és az országnak több veszítenivalója van, mint az ohridi UNESCO világörökség státusza.

Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Elena Nikolovska. Fordító: Ládi Zsuzsa. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.