Így működnek a Kreml Twitter robotjai

Nyílt forráskódú eszközök segítségével, Lawrence Alexander internetes kutató közel 20 500 Kreml-barát Twitter fiók adatait gyűjtötte össze és vizualizálta. Mindezzel felfedett egy információk manipulálására irányuló nagyszabású próbálkozást a RuNeten. Kétrészes elemzésének első felében elmagyarázza, hogyan készítette el mindezt, és mit talált.

A RuNet Echo korábban beszámolt az orosz „troll hadsereg” erőfeszítéseiről, hogy Kreml-párti retorikával töltsék meg a közösségi média felületeket és egyéb internetes oldalakat. A Twitter sem kivétel: több felhasználó is talált olyan fiókokat, amelyek hasonló kijelentéseket tesznek fontosabb hírek és események kapcsán: például különösen aktívak voltak Oroszország ukrajnai intervenciója alatt. Ráadásul az úgynevezett botok valóban olyanok, mintha igazi felhasználók lennének, még profilképük is van.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A bizonyíték ebben a kétrészes elemzésben egy sokkal nagyobb dezinformációs programban való a szerepükre mutat rá.

Alec Luhn, orosz ügyekről tudósító amerikai újságíró figyelte meg, hogy csupán néhány órával Borisz Nyemcov február 27-i meggyilkolását követően egy csapat Twitter fiók máris megpróbálta elferdíteni a történteket:

A botok olyan történeteket terjesztenek, minthogy „ukránok ölték meg, mert lenyúlta a valamelyikük barátnőjét” pic.twitter.com/CNtNvsTPYI — Alec Luhn (@ASLuhn) February 28, 2015

A nyílt forráskódú NodeXL eszközt használva gyűjtöttem egy táblázatba az összes olyan a felhasználót, akik pontosan ugyanazt posztolták a Twitterre. Ebből a listából pedig összeszedtem és importáltam egy kiterjesztett Twitter közösséget, mely minden egyes ilyen fióknak a barátait és a követőit is tartalmazza. Azért volt érdekes ezt tesztelni, mert ha a nyemcovos gyűlölködés csak egy kisebb léptékű álhírterjesztés, akkor a vádak maximum egytucat felhasználótól származhatnak.

De mikor a program befejezte az adatok feldolgozását, a hálózat teljes valójában tárult fel: elképesztő mennyiségű, 2900 fiók alkotja. Ez a szám talán érthető is: egy kamu Twitter fiók hitelességéhez sok követő kell, amihez több támogató botra is szükség van.

Ezután a Gephit, egy másik adatelemző eszközt használtam, hogy az adatokat emberi kapcsolatokként ábrázolhassam egy gráfon. A színezett körök – melyeket csomópontoknak hívnak –, Twitter fiókokat jelölnek, míg az egymást keresztező vonalak – az élek – pedig a követetteket/követőket jelzik ezek között. A fiókokat aztán színkódolt közösségi fürtökbe rendeztem a modularitási algoritmus alapján, mely azonosítja a szorosen összekapcsolódó csoportokat. A csomópontok mérete aszerint változik, hogy hány kapcsolata van az adott fióknak másokkal a hálózaton belül.

2900 Twitter bot kiterjesztett hálózata, a Nyemcov-szál mintája alapján. Kép: Lawrence Alexander.

Az, hogy milyen sűrűn és mennyire közel állnak egymáshoz a csomópontok a gráfon, világossá teszi, hogy ez egy nagy és kifejezetten sűrűn összekapcsolt hálózat. A botok nagyrésze követi egymást, így biztosítva a magas Twitter követő/követett számot. A periférián ugyanakkor van néhány kevésbé összekapcsolt fiókcsoport, mely talán azt jelzi, hogy a bot-hálózat még növekedésben volt az elemzés készítésekor. Ezt elképzelhetjük úgy is, mint egy fát, aminek az ágai folyamatosan nőnek kifelé.

Van azonban egy nagyon fontos kérdés az elemzésben: hogyan hozhattak létre egy nem igazi emberekből, hanem túlnyomórészt botokból álló hálózatot?

További összehasonlításként az átlagos Twitter felhasználók kapcsolati gráfja alább látható. Szemben a botok ábrájával ennek a hálózatnak számtalan nem kapcsolatban álló és elszigetelt fürtje van: Twitter felhasználók olyan csoportjai, amelyek nem kapcsolódnak egymáshoz. Ez teljesen normális egy adag véletlenszerűen kiválasztott, átlagos felhasználónál.

Véletlenszerű Twitter felhasználó csoportoknál az „and” szó használata egymáshoz nem kapcsolódó, különálló fürtöket eredményez. Kép: Lawrence Alexander.

Mivel egyetlen forrásból sikerült egy ilyen nagyszabású hálózatra bukkanni, úgy döntöttem, hogy tovább folytatom a botvadászatot. Miután rákerestem a Twitteren a „Kremlin bots” (Kreml botjai), a „pro-Russian trolls” (oroszpárti trollok) és a „Putin sockpuppet” (Putyin bérkommentelője) kifejezésekre, sok olyan [valódi] felhasználó által megosztott képernyőképre bukkantam, amelyek feltehetően bot tevékenységet ábrázolnak. Sokan a #Kremlinbots (#Кремлеботы) hashtaget használták, hogy jelentsék ezeket.

Ugyanazt a módszert használva, mint a Nyemcov-ellenes tweeteknél, olyan fiókok hálózatait gyűjtöttem össze, melyek a megjelölt kulcskifejezéseket használták. Mindezek nagyobb közösségeket, vagy néhány esetben csak egy felhasználónév-listát fedtek fel olyan fiókokról, amelyek a képernyőképeken is szerepelnek. Ezeket csoportokra osztottam, melyeket A, B, C és D-vel jelöltem. (Az elemzés második részében fogom kifejteni, hogy miért van szükség a csoportbontásra.)

A @PressRuissa egy (már felfüggesztett) viccfiók, mely az oroszpárti médián gúnyolódik mindenféle szatírával és kommentárral, amelyek ezeket a dezinformációkat és torzításokat veszik alapul. Egyik tweetjük szolgált az „A” csoport kezdő forrásaként:

Orosz twitterezők felfedték, hogy a Novaja Gazeta meglepő összhanggal kendőzi el a botjai tevékenységét. (via @nokato) pic.twitter.com/DSwcIKWpDg — Falcon News Intl. (@PressRuissa) March 13, 2015

A B csoport más felfüggesztett bot fiókokat vesz forrásul, melyek viselkedése egyezett a korábbi mintákkal. Néhányat úgy sikerült azonosítani, hogy hajlamosak voltak átváltani oroszról angolra egy egyszerű hibaüzenettel — „RSS in offline mode” —, melyet feltehetően egy, az irányító szoftverben találtható hiba okoz.

RSS in offline mode

— Леонид Верхратский (@GCL2BUugsq4n5JL) April 1, 2015

Devin Ackles, a CASE Ukraine elemzőjének egy tweetje szolgáltatta az alapot a C csoportnak.

Oroszpárti botok a #Mariupol elleni támadást követő offenzíváról. pic.twitter.com/AiH95Dp1wb

— Devin Ackles (@DevinAckles) January 24, 2015

Végül, Vitalij Moroz, az Interviews Ukraine újságírójának képernyőképe a D csoport alapjául szolgáló bot fiókokról.

Orosz botok terjesztik a háború üzenetét: „Úgy tűnik, kezdődik a Nagy Háború!” #RussiainvadedUkraine #russia pic.twitter.com/kCVDioIAGH

— Vitaliy Moroz ENG (@vitaliymoroz) February 13, 2015

Mind a négy csoportot összeolvasztottam egy egyszerű adathalmazba, mely 17 590 Twitter fiókot eredményezett. A Nyemcov-ellenes tweetekkel együtt, a metaadatok megerősítették, hogy a fiókok elsöprő többsége valóban bot. 93 százaléknak nem volt tartózkodási hely megadva a profilján, 96 százaléknál nem szerepelt időzona, és 97 százalék nem jelölt meg kedvenceket.

Továbbá annak ellenére, hogy átlagosan 2830-at tweeteltek, a fiókok szinte sosem léptek kapcsolatba más Twitter felhasználókkal, nem használták a „@”-cal jelölt válasz, vagy említés funkciót a közösségi oldalon.

A botok tweetelnek ugyan, de egymással nem kommunikálnak. Kép: Lawrence Alexander.

Érdekesség, hogy sok botnak nyugatias neveket adtak, mint például barnardgrant, terancebarnaby, terencecoward és duncanstarks.

De egy ennél is érdekesebb eredményre bukkantam miközben ábrázoltam a botok kapcsolatait. Annak ellenére, hogy ezeket a mintákat négy különböző forrásból szedtem össze, a végső hálózat teljesen össze volt kapcsolódva.

Mind a 17 590 fiók a négy forrásból. Megfigyelhető a szoros kapcsolat és az izoláció hiánya. Kép: Lawrence Alexander.

Ez egyértelműen ellentétes a véletlenszerű Twitter fiókok mintájával: a végső adathalmaz egyáltalán nem mutat elszigetelt csoportokat, vagy kívülállókat. Így a kontraszt abszolút megerősíti a feltételezést, hogy ezeket a botokat egy ügynökség készítette, ráadásul a bizonyíték határozottan Moszkva irányába mutat.

A következő bejegyzésben megvizsgálom a botok létrehozásának idővonalát, hogy kiderítsem, hogyan kapcsolódnak az orosz és az ukrán politikai eseményekhez.

Ez a bejegyzés eredetileg a Global Voices Online magyar oldalán jelent meg. Szerző: Lawrence Alexander. Fordító: Katona Fruzsina.