Összegyűjtöttük a közérdekű adatokról szóló öt legolvasottabb idei cikkünket.

Összegyűjtöttünk öt olyan idei ügyet, amikor csak nagyon nehezen sikerült megszereznünk a közérdekű adatokat, mert az adatgazdák a végsőkig titkolták őket.

Adatigénylésünket megtagadta az akkor még Dézsi Csaba által vezetett önkormányzat, de hiába nyertük meg a pert, és lett Pintér Bence a polgármester, mégsem küldte meg a város az adatokat.

Pintér Bence szerint a digitalizáció időbe telik, de addig is az a cél, hogy a közérdekből nyilvános adatokat az állampolgárok mielőbb megismerhessék.

A Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.

Borkai szerint a titkosítás feloldása sem Dézsinek, sem Pintérnek nem érdeke, mert akkor már „nem lehetne használni politikai célokra” a megállapodást.

Schmidt Ádám kormánybiztos korábban "szakszámításokat" ígért arról, hogy mennyire érte meg a vb hazánknak, de a színes kiadványban kevés a konkrétum.

Mint a Mátyás királyos mesékben az okos lány: oda is adta a 160 millió forint közpénzből készült dokumentumot a külügy alá tartozó Adria Port Zrt., meg nem is.

Az önkormányzat szerint „az »együttműködés« és az »egyeztetés« sokkal tágabb fogalom, amelynél nem feltétlenül keletkezik olyan adat, amely közérdekű adatigénylés keretében kiadható".

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint döntéselőkészítő anyag a már épülő híd hatástanulmánya, ezért nem adták ki a közadatigénylésünkre.

A külügyminiszter idén júniusban ruccant ki egy kétnapos villámlátogatásra a Fülöp-szigetekre és Laoszba.