12 milliárdot költöttek a Makovecz-fürdőre, mégis csökkent a vendégéjszakák száma

Rekordot döntött a turizmus 2025-ben az állami turisztikai ügynökség szerint, de Makó felemás évet zárt. A 12 milliárd forint közpénzből kibővített helyi Makovecz-fürdőbe ugyan többen mentek, viszont kevesebben szálltak meg a településen tavaly, mint 2024-ben. Közben pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szegedi Napfényfürdő Aquapolis árat csökkentett, így jelentős konkurenciája lehet a makói létesítménynek.

Autók olajcseréjéből beszélgetnek a sarokban, a pult félig üres. Tél van, inkább a sós süteményeket keresik. Tepertős pogácsát kérek a kávé mellé, miközben megkérdezem: mennyien jönnek át a kávézóba a fürdőből. „Nyáron, főként délután beugranak egy fagyira” – árulja el a pultos. Makón járunk, a Makovecz-fürdő, hivatalos nevén a Hagymatikum közvetlen közelében.

Dübörgő turizmus, elakadó Makó

A Széchenyi téren több étterem is nyitásra készül, az egyikben pedig már reggelit is adnak. Minőségi hely, az egyik legnépszerűbb a szinte vele szemben lévővel együtt – ezt már egy másik cukrászda pultosa mondja, amikor éttermekről kérdezem. Hozzájuk is fürdőzés után térnek be a vendégek, nincs oka panaszra. De azt is mondja, hiába látok a környéken több éttermet, nem mindenki boldogul, az egyik éppen bezár. A főtéren lévő Koronára pedig a sokadik kísérlet után is lakat került.

„A tavalyi év a hazai turizmus új rekordéve, amikor az előző évi rekordját is megdöntötte, a vendégek száma meghaladta a 20 milliót” – mondta néhány hete Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke a turizmus 2025. évi előzetes eredményeit értékelve. A turizmus.com erről beszámolva azt is kiemelte, hogy „a magyar turizmus az uniós átlag 2,5-szeresével nőtt a vendégszámot tekintve, Ausztriát több mint kétszeresen, Horvátországot több mint ötszörösen, Csehországot pedig több mint kétszeresen szárnyalta túl.”

Miről lesz szó a cikkben?

• hogyan alakultak a vendégéjszakák Makón az elmúlt években,
• megérte-e 12 milliárd forint közpénzből bővíteni a fürdőt,
• mennyibe kerül a jegy és milyen veszélyt jelent Szeged a fürdőre,
• hogyan alakult Mórahalom turizmusa.

Röviden, nem csak minden jó, hanem még annál is jobb. De nem Makón.

Még novemberben került ugyanis a fideszes többségű testület elé az adóbevételek 2025-ös felhasználásáról szóló előterjesztés, melyet a pénzügyi iroda készített. Ebben az idegenforgalmi adó kapcsán az áll, hogy a „2025 évre eddig bevallott vendégéjszakák száma: 67.450”. Ha megnézzük az egy évvel korábbi előterjesztést, abból az derül ki, hogy 2024 novemberéig ez a szám 67.228 volt, vagyis nagyjából ugyanannyi.

Azóta viszont kijöttek a teljes tavalyi évre vonatkozó adatok, amikből kiderül, hogy míg

2024-ben 84.746 vendégéjszakát jegyeztek Makón, 2025-ben csak 82.433-at.

Vagyis az országos dübörgésből kimaradt a Maros-parti város. Pedig az elmúlt években tízmilliárdok mentek a helyi turizmus, azon belül a fürdő fejlesztésére.

„A következő száz évben nem lehet kérdés, hogy Makó jövője a turizmusról, a vendéglátásról szól, a város a térség, sőt az ország egyik meghatározó idegenforgalmi célpontjává válik” – ezt Lázár János még 2021-ben mondta, amikor elindult a helyi fürdő bővítése, ami 2024-re készült el.

12 milliárd forint közpénzt költöttek a fürdőre

„A 12 milliárd forintos költségvetésű fejlesztés megduplázta a tizenkét éve megnyílt fürdő jelenlegi kapacitását. A csaknem 2500 négyzetméteres új épületben családi és élményzóna, 12 méter magasból induló fedett csúszdákkal ellátott csúszdatorony várja a vendégeket.” – jegyezte le a kormany.hu, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Lázár Jánossal és Makó polgármesterével, Farkas Éva Erzsébettel 2024 tavaszán átadta a fürdőt.

Az Átlátszón 2024 végén írtunk arról, hogy az átadás után hogyan változott a makói turizmus. Akkor a számok azt mutatták, összességében 6,8 százalékkal nőtt a fizetővendégek száma a fürdőfelújítás után. A vendégéjszakák száma – ami azt mutatja, hogy maradnak-e aludni is a látogatók, vagy csak „beugranak” fürdőzni” – pedig nőtt a településen abban az évben.

Hagymás kupolák, a háttérben a két új téli-nyári csúszda. A megkétszerezett kapacitás 30 százalékkal több vendéget vonzott. Akik délután haza is mentek. A szerző felvétele.

De 2025-ben valami félrement, a városban ugyanis tavaly kevesebben szálltak meg, mint 2024-ben. Az előterjesztés kapcsán megkérdeztük az önkormányzatot, hogy miként látják a fürdőbővítést. Először – válasz helyett – azt írták, hogy az előterjesztés nem a teljes évet tartalmazza. Majd azt, hogy

„az Ön által írt kérdésben az adatok nem helyesek. Makó Városában a vendégéjszaka-számban folytonos növekedés látható.”

Amikor pedig rámutattunk az önkormányzat oldalán is elérhető dokumentumra, már úgy reagáltak, hogy „Az Ön által csatolt előterjesztések az adott évek vendégéjszaka számának részeredményeit tartalmazza, hiszen azok az adott év november elején készülnek, így nem tartalmazza a teljes év vendégéjszaka számát. Az előterjesztésekben szereplő számok helyesek, az adott év októberi állapotát mutatja.”

Az érdemi kérdésekre – mi az oka, hogy Makón alig nőtt a vendégéjszakák száma, miként váltotta be a fürdőbővítés a korábbi reményeket, a 2019-es csúcsévhez képest hogyan látják a növekedést, illetve milyen kihasználtsággal üzemelnek a makói szálláshelyek – nem jött válasz az önkormányzattól.

A Délmagyarország közben arról írt 2025 januárjában a Makó és Térsége Turisztikai Egyesületre hivatkozva, hogy „Schengen-hatás: Makó turistaparadicsommá vált egy éjszaka alatt”, valamint, hogy „Az idei évnek Makó nagy reményekkel vághat neki. Azt már az első pár hét igazolta, hogy Románia schengeni csatlakozásának óriási pozitív hatása van.”

Az önkormányzatnak elküldött kérdéseket a Makó és Térsége Turisztikai Egyesületnek is elküldtük. Ők azt írták válaszukban, hogy „A 2025-ös pontos számokat még nem látjuk, hiszen a bevallások nem mindig érkeznek meg határidőre, továbbá szeretném jelezni, hogy az Ön által küldött vendégéjszaka számok sem helytállók. De az biztosra mondható, hogy

kimagasló évet zártunk, soha ennyien nem voltak még a fürdőben.

Ez azt bizonyítja, hogy egyértelműen megérte a Hagymatikum fürdő bővítése és általánosságban a turizmusra épülő fejlesztések támogatása is. A szálláshelyek is jó kihasználtsággal működnek, a napokban nyitott meg a város legújabb négycsillagos hotele. A schengeni határnyitás szintén jó hatással volt a szomszédos országokból érkező turisták létszámára nézve. Makón a turizmusfejlesztésben olyan lehetőséget látunk, amely hosszú évtizedekre meghatározhatja a város és az itt élők jövőjét.”

Az ebből a válaszból sem derült ki, hogy 2025-ben miért csökkent a vendégéjszakák száma az előző évhez képest.

A szegedi Aquapolis konkurencia lehet

A fürdőbe viszont többen mentek, ezt közérdekű adatigénylésünk igazolja. Míg 2024 január-augusztus között 204 626-an váltottak jegyet, addig ez 2025 azonos időszakában 32,8 százalékkal, vagyis 67 146 fővel nőtt. Mivel a jegyek árán is emeltek, így a fürdő bevétele biztosan nőtt tavaly.

Makón három olyan csúszda van, amit minden időben lehet használni, de ezekre külön jegyet kell vásárolni, fejeként 2 ezer forintért. A családi jegy (2 felnőtt + 2 gyerek) 17.300 forint, a 8 ezres (4-szer 2 ezer) csúszdakiegészítővel együtt 25.300 forint.

Ezzel szemben a néhány kilométerrel arrébb lévő, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szegedi Aquapolis 2026-ban jelentősen csökkentette az árait, és ott a mindent is tartalmazó családi jegy 26 ezer forint lett. A szegedi wellnesskomplexumban 9 beltéri csúszda van, tehát a kínálata is nagyobb, és az olcsóbb belépővel jelentős konkurenciája lesz árban is a makói fürdőnek.

A mórahalmi fürdő tényleg vonzza a turistákat

„Ma Mórahalom ismertségét és gazdaságát nagyrészt a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő turisztikai vonzerejére, valamint az arra épülő turisztikai szolgáltatásokra alapozzák. A fürdő története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor felfedezték a helyi, rendkívül értékes termálforrást, amely a város legfontosabb erőforrásává vált. 1996-ban az önkormányzat a fürdő fejlesztését és az ahhoz kapcsolódó turizmusfejlesztést jelölte ki a városfejlesztés fő stratégiai irányaként. Ennek a stratégiai célkitűzésnek a megvalósítása 1999-ben, a fürdő fejlesztésének megkezdésével indult el” – írja Mórahalomról szóló angol nyelvű tanulmányában Kis Krisztián és Förgeteg Lívia.

A KSH adataiból Mórahalom turizmusa is megismerhető. A vendégéjszakák számát fentebb mutattuk be, a bevételek pedig így alakultak az elmúlt években.

Mórahalom turizmusa körülbelül közel háromszorosa Makóénak, ha a Turisztikai szálláshelyek bevételeit elemezzük. 2022 óta Mórahalmon a „szálláshelyek belföldi szállásdíj árbevétele (Ft)” 29,6 százalékkal nőtt, míg Makón ez 26,7 százalék volt. Ugyanakkor a közel 49%-os kumulált inflációhoz képest reálértéken visszaesést jelent mindkét településnél.

Nem kérdéses, hogy jó tervezéssel lehet a turizmust bővíteni, Makónak ez egyelőre nem teljesen sikerült. Pedig szállásban sincs hiány: szintén KSH adat, hogy a településen 2021-2025 között másfélszeresére nőtt a „turisztikai szálláshelyek kapacitása”.

2021-ben 250 szoba volt a településen, 2025-ben már 394, az összes férőhely pedig 699,4-ről 1165,8-ra nőtt ezalatt. A makói szállodákban még sincsenek többen. A KSH adataiban a „szálloda típusú egységek kapacitás-kihasználtsága” azt mutatja, hogy míg 2022-ben 33,3 százalék volt a férőhely-kihasználtság, addig ez 2025-re 32,8-ra csökkent, miközben ugyanúgy 10 egységet tartanak számon.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Makói fotópont a Korona Hotel és étterem előtt (a szerző felvétele)