Győztek a civilek, nem engedélyezte a kormányhivatal a csobánkai bányanyitást

Heves lakossági tiltakozást váltott ki Csobánkán tavaly augusztusban, hogy a Szűcs-Fuvar Bt. egy korábban felhagyott dolomitbánya újranyitására kért engedélyt. A cég az ásványi anyag kitermelése után inert hulladékkal kívánta feltölteni a bányagödröt. A Pest megyei kormányhivatal most januárban úgy határozott, hogy a tevékenységre nem adható ki környezetvédelmi engedély. Az indoklás szerint a bányaművelés jelentős zavaró hatással járna a Natura 2000 területekre, veszélyeztetné a védett madárfajok élőhelyeit, és a karsztos kőzet is elszennyeződhet a feltöltés során.    

A tiltakozó lakosokon kívül jogászok és környezetvédelmi szakértők is képtelenségnek ítélték a természetvédelmi területen lévő dolomitbánya újranyitásának és hulladékkal való feltöltésének tervét. Még a körzet fideszes országgyűlési képviselője, Vitályos Eszter is vérlázítónak nevezte az elképzelést, melyre most a kormányhivatal is nemet mondott a környezet védelme érdekében.

A csobánkai bányanyitás ügyéről az Átlátszón korábban több cikkben is beszámoltunk. Megírtuk, hogy a 1,6 hektár nagyságú egykori dolomitbányát, melyben 2016 óta nem folyt bányaművelés, a piliscsabai székhelyű Szűcs-Fuvar Bt. kívánta újranyitni.

A tervek szerint a rendelkezésre álló ásványi anyag kitermelése után

10 évig zajlott volna a bányagödör építési törmelékkel való feltöltése.

Mindez nagy felháborodást váltott ki Csobánkán, ahol egy lakossági fórumon több szakértő rendkívül kockázatosnak nevezte a természetvédelmi területen tervezett bányaművelést.  

A bányatelek különleges természetmegőrzési területen található, és része a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének is. A Hatás-Kör 2000 Bt. által eredetileg benyújtott hatásvizsgálati dokumentáció ugyanakkor azt állította, hogy a tevékenység nem lesz hatással a kiemelt jelentőségű növény- és állatfajokra, s hogy „további részletes vizsgálatok lefolytatása természetvédelmi és tájvédelmi szempontból nem indokolt”. 

Erős civil és szakmai ellenállás

A hatásvizsgálat megállapításait azonban számos szervezet vitatta, és a hatóság is felületesnek ítélte a dokumentációban szereplő vizsgálatokat.

Az engedélyezési eljárás során nyolc civil szervezet, két önkormányzat és 72 lakos nyújtott be kifogásokat a dokumentáció hiányosságaival és a tervezett bányaművelés természet- és környezetkárosító hatásaival kapcsolatban. 

A „tényállás tisztázása” érdekében a hatóság 13 határozatban szólította fel a bányavállalkozót újabb adatok és dokumentumok benyújtására. Ám azok sem győzték meg a kormányhivatalt arról, hogy a munkálatok nem okoznak maradandó kárt a Natura 2000-es területen.

Az eljárás során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) mint természetvédelmi kezelő is szakvéleményt adott. Ebben a DINPI kiemelte, hogy nem tartja helyénvalónak a dokumentáció azon megfogalmazását, miszerint a bányavállalkozó a tájrendezés során természetes területek létrehozására törekszik. Mint írták,

„inert anyaggal feltöltött bányagödör nem tekinthető természetesnek.”

A nemzeti park végső megállapítása szerint „nem a kitermelés és feltöltés, hanem a bányaudvar rendezett kialakítása, a sziklás környezet, sziklafal fenntartása, a terület hulladékmentesen tartása (…) jelentheti a tájrendezést.” 

Védett madarak költenek a bányafalon

A DINPI Természetvédelmi Őrszolgálata többször végzett adatgyűjtést és felmérést a területen. Ezek során a bányafalon fokozottan védett uhu költését dokumentálták, ezen kívül gyurgyalagok költőüregeit is megtalálták.

A kormányhivatal Természetvédelmi Hatósága  – saját álláspontját felülbírálva, hiszen korábban nem emelt kifogást a bányafeltöltés ellen – végül úgy ítélte meg, hogy

természetvédelmi szempontból nem elfogadható a tervezett tevékenység.

Az indoklás szerint a bányászat és a bányagödör feltöltése jelentős zavaró hatással járna az országos jelentőségű védett és Natura 2000 területetekre, valamint a fokozottan védett madárfajok élőhelyeire.  

Részlet a Pest Vármegyei Kormányhivatal határozatából

A kormányhivatal Környezetvédelmi Hatósága is elutasította a bányaművelésre vonatkozó tervet a terület földtani védelmére hivatkozva. Álláspontjuk szerint „a karsztos kőzetek elszennyeződésének teljes mértékű elkerülését a tervezett feltöltési tevékenység nem garantálná”. 

A hatóság döntésével szemben az ügyfelek fellebbezést nyújthatnak be. 

Bodnár Zsuzsa 

Címlapkép: A csobánkai dolomitbánya (forrás: Facebook)