8 milliárd forint plusz a gödi akkugyárhoz kapcsolódó villamosenergia-fejlesztésekre

A 2018 óta folyamatosan bővülő gödi akkumulátorgyár infrastruktúra-ellátásának költségei jelentősen nőttek az elmúlt években. Egy december közepi kormányhatározat szerint pedig további 8 milliárd forintot ad a magyar állam a gigaüzem áramellátásának biztosítására. A Samsung-gyárat kiszolgáló infrastruktúra-beruházások összköltsége így már meghaladja a 101 milliárd forintot.  

Harmadszor emeli meg a magyar kormány a gödi akkumulátorgyár villamos energiával való ellátásának költségeit. Ezt vélhetően a gigaüzem újabb jelentős bővítése indokolja, melyhez a kormány eleve 133 milliárd forint támogatást biztosít. 

Egy december 16-án megjelent kormányhatározat szerint a gödi ipari-innovációs fejlesztési terület villamosenergia-ellátása infrastruktúra-fejlesztésének költsége 57 477 602 120 forintra emelkedik, melyet a kormány költségvetési forrásokból finanszíroz. Mivel a „gödi ipari-innovációs fejlesztési terület” valójában a Samsung SDI akkumulátorgyárát jelöli, az emelkedő költségek lényegében ennek az üzemnek a kiszolgálását célozzák.

A gödi akkugyár villamosenergia-ellátásának biztosítására a kormány 2020-ban még „csak” 22,5 milliárd forintot szánt, de ezt az összeget egy év múlva 30,2 milliárdra, majd 2022-ben 49,5 milliárd forintra emelte.

Ám úgy tűnik, még ez is kevés a beruházásra – melynek befejezési időpontja 2025. december 31. lett volna –, a tavalyi év végén ugyanis plusz 8 milliárd forint odaítéléséről döntött a kormányzat. Azaz a magyarok adóforintjaiból finanszírozott, a gödi gyár villamosenergia-ellátását célzó beruházási költség az elmúlt öt évben a két és félszeresére nőtt; a munkálatok befejezésének dátuma pedig 2027 végére módosult. 

Vagyis ugyanaz történt, mint a gyár érdekében létesült víziközművek esetében, melynek költségei közel háromszorosára nőttek: 

Az akkugyár miatt nőttek az áramfogyasztási igények

A Samsung-gyár áramellátását eredetileg az ország villamosenergia ellátásának egyik nagy gócközpontja, a Gödi OVIT alállomás biztosította. Csakhogy az akkugyár óriási áramigénye szükségessé tette, hogy Göd külterületén egy újabb 400/132 kV-os alállomás is megépüljön.

„A MAVIR Zrt. részére megküldött információk szerint a jövőre vonatkozóan az Elosztói Engedélyes nagymértékű terhelésnövekedést prognosztizált Göd térségében. Ennek oka, hogy 

a területen lévő SAMSUNG SDI jelentős bővítést tervez, melyhez megnövelt fogyasztói igényt társít”

– olvasható annak a 2021-es megrendelésnek az indoklásában, mely az új gödi alállomás kiviteli tervezéséről szólt. A kivitelezéssel megbízott MVM Xpert Zrt. a munkálatok befejezéséről így adott hírt 2024 végén:

„Sikeres üzembe helyezést követően, december 12-én rákapcsolódott a magyarországi átviteli hálózatra a MAVIR Zrt. Göd-Kelet alállomása. Ez Magyarország eddigi legnagyobb 400/132 kilovoltos (kV) transzformátor-alállomása, amelyre a főváros és a térség megnövekedett villamosenergia-igénye miatt van szükség, az ellátásbiztonság fenntartása érdekében. Az alállomáson jelenleg három darab, egyenként 400/128 kV-os transzformátor dolgozik, de a jövőben bővíthető egy negyedik egységgel is, valamint a fogyasztói igények várható növekedése miatt tervben van egy feszültségmeddő kompenzálóegység (SVC) jövőbeli beépítése is.”

Az új beruházás ünnepélyes felavatására 2025 májusában került sor, számolt be az eseményről a Magyar Építők. Ezen Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára – amellett, hogy hosszan ócsárolta a „zagyva európai energiapolitikát” – hangsúlyozta, hogy az új gödi alállomással megvalósul „a térség ellátásbiztonsága”. 

Arról azonban az államtitkár nem ejtett szót, hogy az új transzformátor-alállomás létesítését valójában a Samsung SDI akkugyárának villamosenergia-igénye tette indokolttá. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy más, kiegészítő beruházásokra – például ú.n. „meddőkompenzáló berendezés” létesítésére, és a Göd-Vác II. 132 kV-os távvezetéknek az újonnan épült Göd-Kelet alállomásba történő beforgatásra – is szükség volt, hogy a növekvő lakossági fogyasztói igényeket és az akkugyár energiaigényét egyaránt ki lehessen elégíteni. 

Az új alállomás és a Samsung-gyár közötti hálózati földkábelek lefektetésére, azaz az átviteli hálózati rendszer kiépítésre is sor került.

„A nyomvonalak megtervezésénél a jelenlegi kialakult beépítések, illetve az önkormányzat és a Samsung távlati fejlesztési tervei is figyelembe lettek véve.

A tervezett nyomvonalak az érintett erdőkre negatív hatással vannak – a hosszútávú, adott területen erdőgazdálkodást ellehetetlenítő tevékenység miatt –, ugyanakkor mivel a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy része, így közérdekkel való összhangjának vélelmezése után az erdők igénybevétele engedélyezhető” – olvasható a területfelhasználási engedélykérelemben. A munkálatokat az Elektrovod Magyarország Kft.-t és a szlovák EGEM nevű cég végezte, a közbeszerzési értesítőben szereplő szerződés szerint kb. 1 milliárd forintért. 

A Samsung-gyárat a Göd-Kelet alállomással összekötő földkábel-rendszer nyomvonalának terve.

Megkerestük az Energiaügyi Minisztériumot, hogy megtudjuk: Mi indokolta a 8 milliárdos költségemelést és a beruházás befejezési időpontjának 2027. december 31-re történő módosítását? Kérdésünkre ezt válaszolták:

„Budapest térségének ellátásbiztonsága, az átviteli hálózat zavartalan működéséhez szükséges feszültségtartás gazdaságossági szempontból is legkedvezőbb műszaki megoldásként ún. MSCDN kompenzátor létesítésével garantálható Göd Kelet alállomáson. A kérdéses módosítás a berendezés beszerzésének és telepítésének időigényéhez igazítja a teljes projekt megvalósítási határidejét. A változtatás költségvetési többletráfordítással nem jár. A kivitelezés kiadásai más ipari parki áramhálózati fejlesztéseken elért megtakarítások terhére, a projektek közötti átcsoportosítással fedezhetők. A gödi MSCDN kompenzátor létesítésével úgy biztosítható a debreceni teljesítményigények zökkenőmentes kielégítése is, hogy két hasonló eszköz korábban tervezett telepítését – egyebek mellett a tárolói kapacitásbővítéseknek köszönhetően – mellőzni lehet a hajdú-bihari vármegyeszékhelyen.”

A válaszból nem derül ki, hogy a 8 milliárdos költségnövekedést mely ipari parki áramhálózati projektek „megtakarításaiból” biztosítják. De egy másik, szintén a december 16-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint – mely „az ipari parkok infrastruktúra-fejlesztéséhez szükséges források átcsoportosításával összefüggő intézkedésekről” szól – 119 milliárdról 116 milliárdra csökken a Debreceni Déli Gazdasági Övezet villamosenergia-fejlesztéseinek összege, és az iváncsai akkugyár áramfejlesztéseire szánt összegből is sikerült valamennyit megspórolni, ezeket pedig más beruházásokra fordítják.

Valójában azonban nincs szó semmiféle „megtakarításról”. Hiszen míg 2022-ben a Debreceni Déli Gazdasági Övezetben az „átviteli és elosztó hálózati fejlesztések” megvalósítására 85 milliárdot szánt a kormányzat, ezt az összeget az évek során feltornázták 119 milliárdra, és ebből az összegből csoportosítanak át most 3 milliárdot más célokra. Magyarán:

a nagy fogyasztású akkuipari beruházások – Iváncsán, Debrecenben, Gödön – áramellátásának költségei rendkívül magasak, és folyamatosan nőnek,

akkor is, ha most éppen az összegek átcsoportosítására és valamiféle spórolásra hivatkozik a minisztérium. Ráadásul mindez úgy van „tálalva”, mintha a debreceni, gödi növekvő lakossági fogyasztói igények kiszolgálása indokolná ezeket a nagyon drága fejlesztéseket. 

És az is tény, hogy a gödi Samsung-gyár esetében a beruházást kiszolgáló összes fejlesztés (vízi közművek, földgáz- és villamosenergia-ellátás, útépítések) költsége 2020 óta 42 milliárdról 101 milliárd forintra növekedett.

Titkos áramfogyasztási adatok

A Samsung SDI gödi gyárának környezethasználati engedélye – amit a bíróság tavaly októberben megsemmisített – az üzem villamosenergia-fogyasztásának mértékéről nem közöl adatokat. 

A magyarországi akku-ipari beruházások villamosenergia-igényének mértékéről a Telexen 2023-ban jelent meg egy összefoglaló cikk. Ebben a szerző, Weiler Vilmos a debreceni CATL akkugyár első ütemének környezethasználati engedélyében szereplő adatokra támaszkodva – melyek szerint a 40 gigawattórás gyártási kapacitású debreceni üzem éves áramfogyasztása körülbelül 640 gigawattóra lesz – azt írja, hogy a CATL gyára várhatóan másfélszer annyi áramot fogyaszt majd, mint Hajdú-Bihar vármegye teljes lakossága. 

A Samsung-gyár gyártási kapacitásáról nincsenek teljesen pontos adatok, a különböző források hol 30, hol 40 gigawattórás kapacitást állítanak. Az viszont bizonyos, hogy a jelenleg zajló bővítéssel a Samsung SDI a gödi gyár kapacitását évi 60 gigawattórára kívánja emelni, ami akár 1000 gigawattóra villamosenergia-felhasználást is eredményezhet. 

A Samsung SDI saját napelemparkot is létesített a gödi gyár területén, de ez a gyár áramigényét nyilvánvalóan csak részben fogja tudni kiszolgálni. Emellett a cég újabb, 30 hektáros gödi területeken is építene napelemparkot, írtuk meg korábban, de ennek arányairól sincsenek adatok. A gödi önkormányzat december közepén tett közzé pályázati hirdetményt a gyár és a lakóházak közti 30 hektáros területre „véderdő jellegű fásítás megvalósítása, valamint napelempark illetve parkoló létrehozása céljából” – de a gödi testület egy korábbi határozata értelmében a területet a Samsung SDI számára értékesítenék.   

A Telex említett cikke a hazai akku-ipari beruházások várható villamosenergia-igényét és annak hatásait elemezve arra a következtetésre jut, hogy az akkumulátoripar néhány év múlva 6–10 terawattóra áramot fogyaszt majd. Az áramot elvileg Paks II., a gázos erőművek és napelemparkok termelik majd meg. Hosszú távon azonban problémát jelenthet, írja a cikk, a növekvő áramigények kielégítése; ám egyelőre úgy tűnik, hogy a kormánynak nincs pontos terve az áramtermelés bővítésére. 

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: A MAVIR ZRt. Göd-Kelet alállomása, amely Magyarország eddigi legnagyobb 400/132 kilovoltos (kV) transzformátor-alállomása. (Forrás: xpert.mvm.hu)