Szabó Andrea választási szakértő: A szavazók 10-15 százalékáért folyik a választási küzdelem

A választások eredményét elsősorban a gazdaság teljesítménye határozza meg, de az elmúlt években a Fidesznek kialakult egy olyan mozdíthatatlan szavazóbázisa, akik a saját tapasztalataiknál is jobban hisznek Orbán Viktornak, mondta Szabó Andrea szociológus, politikatudós az Átlátszónak. A Fidesz nagyjából 25%-os magszavazói tábora megingathatatlannak tűnik, de legalább ennyien vannak az elkötelezett Orbán-ellenesek is, a választási kampány valójában 10-15% ingadozó szavazóért folyik, akik demográfiai jellemzőikben inkább a Fidesz táborára hasonlítanak.

Szabó Andrea, szociológus, politikatudós az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézetében summa cum laude minősítéssel védte meg doktori értekezését 2009-ben. Kutatóként 2004-ben helyezkedett el a korábban Magyar Tudományos Akadémia, jelenleg ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetében, ahol több kutatás- és projektmenedzsment szerepet is betöltött választáskutatás, részvétel és képviselet témákban. Jelenleg az egyik vezető hazai választási és politikai folyamatokat elemző szakemberként ismert, rendszeresen nyilatkozik a választói magatartás és a kampánystratégiák alakulásáról.

82%

Év végéig még

22 116 240 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Átlátszó: Bill Clinton kampányfőnökétől származik az idézet, hogy „”It’s the economy, stupid”, vagyis, hogy a választások kimenetelét gyakorlatilag a gazdaság teljesítménye dönti el. Magyarországon is csak ez számít?

Szabó Andrea: Tóka Gábor tanulmányai és saját kutatásaim is azt mutatják, hogy valóban vannak olyan gazdasági mutatók, amik szorosan együtt mozognak az éppen kormányzó párt népszerűségével. A Fidesz támogatottsága például 2014 és 2018 között szorosan, magas korrelációs együttható értékkel mozgott együtt a fogyasztói bizalmi indexszel. És ez az időszak a fogyasztással kapcsolatos mutatók szempontjából aranykorként rögzült az emlékezetben. A reálbér évről évre nőtt, viszonylag alacsony infláció mellett. Ennek eredményét jól mutatta az évente eladott autók és lakások magas száma, valamint a külföldi utazások emelkedése. Korábbi választási eredmények azt is mutatják, hogy a fogyasztói bizalmi index bezuhanását gyorsan követi a kormányzó párt támogatottságának csökkenése. Az MSZP támogatottsága is akkor volt a legmagasabb, amikor a konjunktúraindex a csúcson volt, a legmeredekebben pedig a 2008-as gazdasági válság alatt zuhant.

Ha a gazdasági problémák miatt fordul a közhangulat, a kormánypárt azt még meg tudja fordítani egy erős kampánnyal?

A magyar gazdaság 2021 óta nagyon rossz pályára került, stagfláció alakult ki, a bérek egyre kevésbé elegendők a fogyasztás fenntartására a rekordszintű, majd magasan stagnáló infláció mellett. Ebből annak kellene következnie, hogy a kormány támogatottságának is érdemben csökkennie kellene. Bár a Fidesz támogatottsága alacsonyabb, mint 4 éve, a zuhanás elmaradt, ami jelentős részben az elmúlt években profin végrehajtott politikai kommunikációnak köszönhető. A Fidesznek 2010 után kialakult egy stabil magszavazó rétege, melynek tagjai identitásalapon kötődnek a Fideszhez, és elsősorban Orbán Viktorhoz.

Olyan információs forrásként tekintenek Orbánra, aki ha valamit állít, azt semmi másnak nem kell igazolnia, a saját tapasztalataiknak sem.

Ezt nevezzük politikai azonosulásnak. Ezt támogatták meg azok a kommunikációs művek, amik szőnyegbombázás-szerűen terítik be az országot a kormánypárt üzeneteivel. Jól mutatja a helyzetet, hogy mielőtt a Google és a Meta letiltotta a politikai hirdetéseket, az ezt megelőző 3 héten mintegy 800-900 millió forintot hirdettek el. Ezek a kampányok hatással vannak a kevésbé tudatos, a politikát közelről nem követő szavazókra, akik más forrásokból nem tájékozódnak, alapvetően ezekkel a „kézhez kapott” üzenetekkel találkoznak. A nyári-kora őszi nagyon intenzív kampány legfontosabb eredménye a Fidesz szempontjából, hogy a felmérésekben megállt a Tisza emelkedése, és sikerült döntetlenre kihozni egy másik fontos mutatót: kicsivel csökkent ugyanis azok aránya, akik ellenzéki győzelemre számítanak a választásokon. Teljes politikai átrendeződés nyomai azonban október közepéig nem látszottak az adatokban.

Az ellenzéki pártoknak is van a Fideszhez hasonló, megingathatatlan magszavazói rétege?

Igen, de az ő identitásuk egy ellenidentitás, az Orbán-és Fidesz-ellenesség. Az ellenzék fő problémája mostanáig az volt, hogy ezt a magszavazói réteget sem tudták teljesen egy irányba csatornázni. Még 2022-ben, a választási szövetségben induló pártoknak sem sikerült ez, hiszen rajtuk is látszott, hogy valójában nem tartanak össze. 2024 legnagyobb politikai történése a kegyelmi botrány mellett az volt, hogy megjelent egy politikai erő, ami az antiorbánista identitású szavazókat képes egy párt mögé állítani.

Mekkora a két magszavazói kör, az orbánisták és az antiorbánisták köre?

A Fidesz magszavazói rétege nagyjából a teljes népesség 25%-a. Reálisan ez a padló a Fidesz számára a választásokon, illetve

ha a teljes népességen belül 25% alá csökken a Fidesz, az azt mutatja, hogy már a magszavazói réteg is elkezdett porladni.

A másik oldalon ezt nehezebb megállapítani, hiszen eddig ezek a szavazók sok kisebb pártra vagy egy hatpárti szövetségre szavaztak, és most van először egy párt mögött ez a réteg. Az valószínűsíthető, hogy a stabilan antiorbánisták aránya is 20% felett van a teljes népességben. Úgy gondolom, a két alaptábor nagyjából ugyanakkora, vagy legalábbis hasonló méretű. Fontos viszont, hogy rajtuk kívül a pártok támogatói közé tartoznak a gyűrűszavazók, a Fidesz esetében mintegy 10-15 százaléknyian. Ők szintén fideszes identitásúak, de az szavazataikért már meg is kell dolgoznia a pártnak. A választási ígérgetés jelenlegi szakasza, a közérzetjavító intézkedések, mint a 3%-os lakáshitel, vagy a 14. havi nyugdíj belengetése nekik szólnak elsősorban. Van még egy harmadik réteg, az ún. peremszavazók, azonban ők csak a választási kampány aktív szakaszában jelennek meg a pártok támogatói között.

Említette, hogy a bizonytalanok között többen vannak a kistelepülésen élők, az alacsony iskolázottságúak és a nők. Ugyanez igaz a Fidesz szavazóira is. Ez alapján a bizonytalanok között a Fidesznek van nagyobb tartaléka?

Az előző választásokon valóban látható volt, hogy ahogy a felmérésekben a ’szürke zóna’ csökkent, úgy nőtt a Fidesz támogatottsága. Azt, hogy ez 2026-ban is így lesz-e, egyelőre nem tudjuk. Most kétségtelenül van egy ellenzéki párt, ami a klasszikus ellenzéki buborékon kívül is meg tud szólítani szavazókat. Azt, hogy rájuk a Tisza vagy a Fidesz kampánya lesz majd nagyobb hatással, április 12-én este fogjuk meglátni, de annyi bizonyos, hogy ez a 10-15% fogja eldönteni a választás végkimenetelét.

Hihetünk azoknak a méréseknek, melyek szerint a Tisza a kistelepüléseken is kezdi beérni a Fideszt?

A 2022-es és a korábbi ellenzék legnagyobb problémája az volt, hogy a megyei jogú városoknál megállt a kampánya hatása. 2024 ebből a szempontból fontos változást hozott, mert több olyan kisvárosban, amiket korábban a Fidesz ’szívcsakrájának’ tartottak, fordulat következett be, régóta, akár 20 éve regnáló fideszes polgármesterek buktak meg, és az EP-választásokon is látszott, hogy megtört a Fidesz dominanciája. Most a fő kérdés, hogy sikerül-e áttörni a kistelepüléseken is ugyanezt a burkot. A községekben a Fidesz rendre 20-25 százalékpontos fölénnyel nyert, ebből a Tisza mostanra le tudott faragni, ebben nagy szerepet játszott Magyar Péter országjárása és az ott használt szimbolika, illetve a Tisza Párt országos aktivistahálózata.

A választásokon kulcskérdés lesz, hova állnak majd a kistelepülési polgármesterek.

Ezeket a polgármestereket most a Fidesz talán kevésbé tudja EU-s fejlesztésekkel meggyőzni, és emiatt előfordulhat, hogy ha nem is állnak a Tisza mögé, esetleg kisebb elszántsággal ösztönzik a helyi lakosságot, hogy mindenáron a Fidesz mögé álljanak. A Fideszen belül is talán emiatt aggódhatnak a leginkább, azonban állami erőforrások átcsoportosítása és személyes ösztönzések még javíthatják a polgármesterek és a Fidesz közötti kapcsolatot.

Zubor Zalán

Címlapkép: Szabó Andrea/Átlátszó-montázs