A Pusztavám melletti egykori bányaterület feltöltését ellenző 25 ezer ember és négy hazai természetvédő szervezet mellé most a tatabányai és a tatai önkormányzat is csatlakozott, és tiltakozását fejezte ki a Vértesben zajló, természetromboló „bányarekultiváció” ellen. Az önkormányzatok legutóbbi testületi ülésein a meghívott Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök részletesen beszélt a terület feltöltésének következményeiről. A képviselők ezt követően fogadtak el határozatot arról, hogy elutasítják a vízbázist veszélyeztető feltöltési munkálatokat, és további vizsgálatokat kérnek a megyei kormányhivataltól, valamint az Energiaügyi Minisztériumtól.
A napokban két Komárom-Esztergom megyei város, Tatabánya és a Tata képviselő-testülete is azonos tartalmú határozatot hozott a pusztavámi egykori bányaterület, a természetvédelmi oltalom alatt álló Cica-homok bányató feltöltése ügyében. Az önkormányzatok tiltakoznak a bányató körzetében végzett munkálatok és a veszélyes hulladékot feldolgozó cég – a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. – „lokális és járulékos és tevékenysége” ellen.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Pusztavám határában fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelyeként szolgáló bányató feltöltését végzi a Vértesi Kft., ami Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez köthető. A cég ugyanis annak az Envirotis Holding Zrt.-nek a tagja, amely felett 2020-ban a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást.
A Vértesi Kft. nyilatkozata szerint a bányatóban lévő víz kiszivattyúzása után 2025-ben 45 ezer tonna, veszélyes és nem veszélyes hulladékokból előállított „fedőanyaggal” töltik fel az egykori bányagödröt.
Cikkünkben megírtuk, hogy bár a Vértesi Kft. szerint cégük „tájsebgyógyítást” végez, természetvédő civilek és négy hazai zöldszervezet álláspontja szerint a tevékenység valójában környezetkárosító és „trükkös hulladéklerakás”. A kiadott engedélyben meghatározott egyedi szennyezőanyag-határértékek jogszabályellenesen magasak, azaz meghaladják a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott határértékeket, állítják a tiltakozók – köztük az ügyben feljelentést is tevő Csárdi Antal politikus, valamint a Greenpeace Magyarország.
A természetromboló munkálatok elleni online petíciót és a nyomtatott íveket eddig 25 ezer ember írta alá, és a Kárpáti Tímea természetvédő által szervezett tüntetésen októberben több százan vettek részt.
A Vértes védelmében szervezett október 12-i tüntetés (Forrás: Facebook)
A tatabányai önkormányzat Gutai Zsolt független önkormányzati képviselő előterjesztése és határozati javaslata nyomán tárgyalta október 30-án a pusztavámi bányató feltöltésének ügyét. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy Tatabánya vízellátását a X1V/A és XV/C vízaknákból kitermelt mély-karsztvíz biztosítja, mely kiemelkedő minőségű forrásvízként működik.
„Ez a karsztvízbázis országosan is sérülékeny: a víz gyorsan, természetes szűrés nélkül áramlik a kőzetrepedésekben. Egy ilyen rendszerbe jutó szennyezés évtizedekre tönkreteheti az ivóvízellátást, és pótlása milliárdos költséggel járna” – állítja Gutai, akinek javaslatára Kárpáti Tímea természetvédelmi szakértő részletesen ismertette az ülésen a területfeltöltés kockázatait.
Kárpáti szakértői dokumentumokra támaszkodva mutatta be a képviselőknek az érintett terület földtani és hidrogeológiai sajátosságait, valamint természetvédelmi értékeit. Kiemelte, hogy a cég nyilatkozatával ellentétben a terület feltöltését engedélyező határozat szerint a tájrendezés volumene évi 250 ezer tonna feltöltőanyag; azaz kb. 6-8 éven keresztül
naponta 1000 tonna, hulladékból előállított anyagot szállítanának a Vértesi Kft. kamionjai
a cég Natura 2000-es területen lévő telephelyéről a szintén természetvédelmi védettség alatt álló egykori bányaterületre.
Részlet a pusztavámi „bányarekultiváció” engedélyéből.
Kárpáti elmondta azt is a képviselőknek, hogy a karsztosodott képződményekben vízadó rendszerek, ú.n. függő-karsztvizek találhatók, emiatt a Cica-homok térségében a veszélyes hulladékból származó feltöltőanyag közvetlen fenyegetést jelent erre a rendszerre.
A hulladék „terméknek” nevezett anyagából a szennyeződés a föld alatti vizekbe, onnan a karsztvízrendszerbe, illetve az Által-ér vízrendszerén át további vízfolyásokba juthat, azaz
62 település és kb. 250 ezer ember ivóvízbázisa kerülhet veszélybe,
hangzott el az előadáson.
Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök előadása a tatabányai önkormányzat testületi ülésén 2025. október 30-án (Forrás: Facebook)
A tatabányai képviselő-testület Gutai Zsolt határozati javaslatát egyhangúlag elfogadta, és határozatában kimondta: „Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése elhatárolódik és egyben tiltakozik az Oroszlány-Pusztavám közigazgatási területén lévő Cica-homok bányató körzetében végzett talajfelszínt megváltoztató munkálatok és a veszélyes hulladék feldolgozó cég lokális és járulékos tevékenysége ellen.”
Emellett az önkormányzat kéri a megyei hatóságot és az Energiaügyi Minisztériumot, hogy független szakértői vizsgálatokkal legyen ellenőrizhető a talaj és a felszín alatti vizek állapota.
A közeli Tatán szintén felbolygatta a kedélyeket, hogy az egykori bányaterületen zajló feltöltés miatt nemcsak fokozottan védett növények és állatok pusztultak el, de hosszú távon veszélybe kerülhet a térség ivóvíz-ellátása is.
A tatai önkormányzat november 5-i testületi ülésén Szalay Ildikó független önkormányzati képviselő meghívására szintén előadást tartott Kárpáti Tímea. A képviselő előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a határértékeket a Cica-homok esetében a hatóság fellazította, holott akkreditált laboratóriumi vizsgálatok nehézfémek jelenlétét mutatták ki a területről vett mintákban. A testület végül a tatabányai önkormányzatéval azonos tartalmú határozatot hozott, azaz tiltakozását fejezte ki a veszélyes hulladékot feldolgozó cég tevékenysége ellen.
Úgy tűnik, a feltöltést végző cég is szükségét érezte, hogy a helyzet tisztázása érdekében lépéseket tegyen; ezért találkozót és megbeszélést kezdeményezett a Greenpeace Magyarország képviselőivel – olvasható a a zöldszervezet Facebook-bejegyzésében.
Az október 28-i találkozón a Greenpeace a saját korábbi állásfoglalását megerősítve többek közt jelezte: továbbra is elfogadhatatlan tartja, hogy „úgy számoljanak fel veszélyes hulladékból készült anyaggal egy nem szennyezett, értékes élőhellyé vált területet, hogy ez a természetvédelmi káron túl a normál határértékeket jelentősen meghaladó szennyezettséget eredményezzen a területen.”
Egy másik helyi civil szervezet, az Által-ér Szövetség maga szervezett találkozót a Vértesi Kft. képviselőivel. A szervezet – melynek jelenlegi elnöke Michl József tatai polgármester – az erről szóló közleményében ezt írja:
„Az Által-ér Szövetség elnöksége 2025. október 30-ra helyszíni bejárást hívott össze, meghívva erre mind az ügyben érintett Vértesi Környezetgazdálkodási Kft-t és a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt is annak érdekében, hogy a tényeket és álláspontokat közvetlenül az érintettektől, első kézből ismerje meg, és hogy ezek józan mérlegelésével tudjon állást foglalni.”
Által-ér: a Kisalföld keleti peremén folyó vízfolyás, amely a Vértes hegység északnyugati lejtőinek vizeit gyűjti össze. Pusztavámtól nyugatra, 240 méteres tengerszint feletti magasságban ered, majd Pusztavámot megkerülve északkelet felé fordul. Több tavon, köztük a tatai Öreg tó közepén áthaladva kisebb vízfolyásokkal kiegészülve éri el a Dunát Dunaalmásnál. Forrás: Wikipedia
A Szövetség a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az egykori bányaterületnek „az Által-érrel valós közvetlen hidrológiai kapcsolata hosszú évek óta és jelenleg sincs. Ily módon a mintegy 30 km-rel lejjebb elhelyezkedő tatai Öreg-tó érintettségéről nem lehet beszélni”, s nem áll fenn a térség ivóvízkészletének veszélyeztetettsége sem.
A jelek szerint viszont a Szövetség még sincs minden információnak a birtokában és nem ismeri a terület feltöltésének dokumentumait; legalábbis erre utal a közleménynek ez a kitétele: „A Szövetség Elnöksége felkéri a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.-t, hogy a tájrendezés vonatkozásában az engedélyezés alapjául szolgáló dokumentumokat (Előzetes Vizsgálati Dokumentáció, Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció, Műszaki Üzemi Terv) bocsássa rendelkezésére.”
A szervezet azt is kifejti, hogy a Cicahomok esetében miért nem nevezhető kudarcnak a védett növények áttelepítése. Mint írják, a fokozottan védett orchidea-faj, a méhbangó átültetése „a legnagyobb körültekintéssel végzett munkák ellenére” az elmúlt két aszályos év miatt nem volt sikeres, a legtöbb virág nem élte túl az áttelepítést. A védett növények átültetésében egyébként az az Öko-Design Kft. vett részt, melynek tulajdonosa, Dr. Musicz László egyben az Által-ér Szövetség szakmai igazgatója.
A Szövetség ugyanakkor fontosnak tartja a rendszeres hatósági ellenőrzéseket, és kéri, hogy a kormányhivatal „a Vértesi Kft. tevékenységének aktuális felülvizsgálata során” függessze fel az egykori bányaterületen végzett feltöltési tevékenységet.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: Tiltakozók a Pusztavám melletti egykori bányaterület feltöltése elleni tüntetésen 2025. október 12-én. (Forrás: Facebook)
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Cikkünk nyomán eljárások indultak a városban korrupciógyanús közbeszerzések miatt. Az új, civil polgármester elmesélte, hogyan küzd a korábban mindent elnyerő cég ellen.
Ibram X. Kendi könyve leszögezi, hogy a rasszizmus sokkal több mint a bőrszín alapú gyűlölködés, és általában hatalmi érdekek állnak mögötte.
Az eddig publikált, összesen 67 cikk hatására több országban vizsgálat indult, és az Európai Bizottság is mozdulni látszik.
A magyar lakosság 8-10%-a, vagyis több százezer háztartás él energiaszegénységben a Habitat for Humanity idei lakhatási jelentése szerint.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!