Lakóhajót telepítene egy magáncég a Szob és Zebegény közötti Duna-partra

Újabb vízparti beruházás ügye veri fel a Dunakanyar csendjét. Most éppen a Szob és Zebegény határában elhelyezni tervezett kikötőhely és szállodahajó kapcsán csaptak fel az indulatok. A lakosok egy része ellenzi az ötletet, a zebegényi polgármester szerint viszont a nyaralótulajdonosok ne szóljanak bele a település ügyeibe, és különben is, csak „egy kisebb, vízi életformát bemutató, hangulatos” hajóról van szó. A tiltakozók viszont megtalálták a kérdéses hajót, ami 23 méter hosszú, 180 négyzetméter alapterületű, és kétszintes.

Van egy terület a Duna partján, amely hivatalosan Szobhoz tartozik, de fizikailag jóval közelebb van Zebegényhez. Ide szeretne egy cég egy ú.n. úszóművet elhelyezni, melyen 20 ember fér el. Eddig egyszerű is a történet, hiszen ha valaki lefutja a megfelelő köröket, megkapja a szükséges engedélyeket és hozzájárulásokat, akkor ezt bátran megteheti. A zebegényi sztori azonban sokkal bonyolultabb ennél.

A történet megértéséhez az év elejéig kell visszanyúlni az időben, ugyanis Szob Város Önkormányzatának képviselő-testülete 2025. február 25-én rendkívüli ülést tartott, amelyen a Szob és Zebegény határában megvalósítani tervezett beruházásról szavaztak.

A szobi önkormányzathoz a megkeresés az Alapvető-Kanizsa Kft.-től érkezett, ami egy maximum 20 fő befogadására képes, hajólevéllel, illetve lajstromszámmal rendelkező felépítményes úszómű folyóparti kikötésére kért engedélyt. A testületi ülés jegyzőkönyvéből pedig kiderül, hogy egy szállodahajóról van szó. A szobi képviselő-testület egyhangúlag támogatta az új kikötőhely létesítését, valamint

egy 23 méter hosszú, 6 méter széles szállodahajó elhelyezését célzó kérelmet.

A határozathozatal előzetes környezeti hatástanulmány, részletes tervek vagy engedélyek nélkül történt, legalábbis a jegyzőkönyvben ezeknek nyoma nincs.

A tervezett beruházás helyszíne a közigazgatásilag Szobhoz tartozó, ám a valóságban Zebegényhez közelebb lévő Újvölgy előtti Duna-part, amely jelenleg a Natura 2000 hálózat része, vagyis európai uniós természetvédelmi oltalom alatt áll. Az érintett területet jelenleg elsősorban helyi horgászok és strandolók használják.

Szob és Zebegény műholdképe (forrás: Google Maps)

Nyaralótulajdonosok ne szóljanak bele

A beruházás ellen tiltakozó lakosok egy Facebook-oldalt hoztak létre Nem akarunk szállodahajót az Újvölgybe címmel (egy ideje a Part – Zebegény névre váltottak). Ide kommentelt az egyik bejegyzéshez Ferenczy Ernő, Zebegény polgármestere (független), aki hozzászólásában közölte, hogy a kérdéses területet ő bérli –  ami külön pikantériát ad a dolognak. Ferenczy hozzátette, hogy szerinte nem is arról van szó, mint ami a szobi testületi ülés jegyzőkönyvében szerepel:

„Egy kis kikötő lesz ott, mely az ottani fejlesztések kb 10%-a. A 23 méter pedig szerintem nem a hajót jelenti, hanem a kikötő jobbra balra területét. Láttam a jegyzőkönyvet, amit Szob írt, de az el van írva. Tudják ők is, de ez csak egy technikai elírás. Rossz szavat használt a polgármester asszony.” (A zebegényi polgármester a július másodikai testületi ülésen is azt mondta (3:00 órától), hogy nem szállodahajó lesz a kérdéses vízi jármű.)

Zebegény polgármesterének hozzászólása (forrás: Facebook)

Egy másik kommentjében pedig egy elégedetlenkedő állampolgárnak válaszolva a nyaralótulajdonosoknak is odaszúrt egyet: „És szeretném világosan leszögezni: attól, hogy valakinek van itt ingatlana, még nem lesz zebegényi. Ön nem itt él, nem ismeri a helyi viszonyokat, a múltat és a közösség mindennapjait.

Kérem, ehhez tartsa magát, mielőtt a nyilvánosság előtt véleményt formál vagy vádaskodik.”

Saját oldalán pedig szintén reagált a hajó hírére, többek közt politikai támadásokat és ismét a nyaralótulajdonosokat emlegetve: „Szeretném azt is világossá tenni, hogy ezek a rémhírek és félelmet keltő állítások sajnos politikai támadások, olyan emberektől, akik többsége nem is zebegényi. Van köztük „újságíró” is (lakmusz, direkt 36), illetve olyan oldalak szerkesztői, akiknek a célja csupán a botránykeltés. Attól pedig még, hogy valakinek van egy faháza a hegyen, vagy évente néhányszor lejár Zebegénybe, még nem lesz zebegényi lakos, és nem is fogja jobban szeretni ezt a falut, mint mi, akik itt élünk nap mint nap, én például 49 éve, a családom pedig 200 éve.“

180 négyzetméteres, 2 emeletes hajó

A felháborodott lakosok megkeresték az ügyben a területileg illetékes vízügyi szolgáltatót, akitől azt kérdezték, hogy pontosan mire kértek tőle engedélyt a hajós beruházók. A Duna Menti Regionális Vízművek Zrt. (DMRV) válasza szerint kikötőhelyet és gazdasági célú úszóműállás létesítését tervezik az ötletgazdák.

„Mivel a beruházás érinti a zebegényi vízbázis hidrogeológiai »A« és hidrogeológiai »B« védőterületét, ezért annak engedélyezéséhez a DMRV Zrt. vízbázis-üzemeltetői nyilatkozata is szükséges. A kérelem mellékleteként a létesítmény vízbázisra gyakorolt hatásainak elemzésére »Kikötőhely és Gazdasági célú úszóműállás« címmel egyedi kockázatértékelési dokumentációt nyújtottak be.

A tervezett úszóműállás műszaki tervdokumentációjában, valamint az egyedi kockázatértékelési dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a beruházás a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával nem jelent kockázatot a vízbázisra. Társaságunk a kérdéses beruházáshoz a 2025. július 2-án kiadott vízbázis-üzemeltetői hozzájárulásában a vízbázisvédelmi szempontokat előíró feltételekkel járult hozzá.”

A beruházás ellen tiltakozó helyiek megtalálták a hajót is, amiről szó van: a U10178 lajstromszámú,

Judit nevű hajót 2024 januárjában 148 millió forintért hirdették

több Facebook-csoportban is. Azóta keresi a helyét a beruházó: 2024 novemberében Leányfalu képviselő-testülete tárgyalta a felépítmény elhelyezésének lehetőségét, de ők egyöntetűen elutasították a javaslatot, annak ellenére, hogy a kérelmező magáncélra szerette volna létrehozni a kikötőt.

A 180 négyzetméteres, 3 hálószoba, 3 fürdőszoba, konyha, hatalmas nappali+étkező felszereltségű, kétszintes Judit jelenleg Zebegénnyel szemben, a pilismaróti kikötőben horgonyzik a Dunán.

A zebegényi tiltakozók a beruházás utáni nyomozást folytatva a kérelmező Alapvető-Kanizsa Kft. egyik tulajdonosával, Mód Péterrel (a cég másik fele a feleségéé) is felvették a kapcsolatot, akitől azt kérdezték, mi is pontosan az úszómű, amit Zebegényben kívánnak kikötni. Mód válaszában többek között azt írta, hogy a tulajdonos magánszemély, aki magáncélra szeretné használni a hajót, ezért

„megkeresésével privát- és intimszféránkon belülre léptek. Érdeklődését és igényeit rendkívül terhesnek érzem.”

A Nagykanizsára bejegyzett cég fő tevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele, de amellett sok mással is foglalkozik az adatfeldolgozástól a bolti kiskereskedelmen át a vagyonkezelésig. Idén januárban pedig számos olyan tevékenységet is felvett a vállalkozás, amelyek a zebegényi beruházással lehetnek kapcsolatban: bontás, építési terület előkészítése, talajmintavétel, villany-, víz-, gáz-, fűtés- és légkondiszerelés, vakolás, padlóburkolás, festés, tetőfedés, vízi és légi szállítóeszköz kölcsönzése, szállodai szolgáltatás, rendezvényi étkeztetés, ingatlanfejlesztés.

A tavaly 148 millió forintért hirdetett hajónak azonban egyelőre nincs nyoma az Alapvető-Kanizsa Kft. mérlegében: a cég nettó árbevétele tavaly mindössze 4,7 millió forint volt, az évet 7,4 milliós veszteséggel zárta, az eszközeinek összege pedig mindössze 85 millió volt 2024 végén.

A kormányhivatal még nem engedélyezte

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a megjelölt kikötőhelyre a területileg illetékes Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság még nem adott ki vagyonkezelői hozzájárulást, mivel eddig kérelem nem érkezett az igazgatósághoz. Mint írták: „mivel  a megjelölt lajtromszámú úszómű 25 m2-nél nagyobb alapterületű, létesítése engedélyköteles (ennek folyamatát a  510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza). Az engedélyt azonban nem a vízügy, hanem Budapest Főváros Kormányhivatala adhatja ki.”

Budapest Főváros Kormányhivatala pedig azt a tájékoztatást adta lapunknak: „Budapest Főváros Kormányhivatala mint hajózási hatóság előtt

nem volt és jelenleg sincs folyamatban engedélyezési eljárás a megkeresésben megjelölt kikötőhely-létesítéssel kapcsolatban.”

Cikkünk megjelenése előtt a beruházást engedélyező döntést meghozó Szob polgármesterét, Ferencz Gyöngyit is megkerestük kérdéseinkkel. Azt tudakoltuk tőle, hogy készült-e környezeti hatástanulmány a lakóhajó elhelyezése előtt, vizsgálták-e a Duna ökoszisztémájára gyakorolt esetleges hatásokat, illetve hogyan zajlott a lakossági tájékoztatás és véleményezés. Azt is szerettük volna megtudni, hogy milyen előnyöket vár a település a lakóhajó üzemeltetésétől, terveznek-e hasonló engedélyeket kiadni, amennyiben több megkeresés is érkezik, és hogyan biztosítják a Duna-part közhasználatú jellegének megőrzését. A szobi polgármester azonban sajnos nem reagált a megkeresésünkre.

Az ügyben nemrég online petíció is indult, melynek kezdeményezői azt szeretnék elérni, hogy a Dunakanyart minősítsék védetté, és ennek keretében ne lehessen úszóművet telepíteni környezeti hatásvizsgálat és lakossági egyeztetés nélkül, illetve tiltsák meg a fakivágásokat ezeken a területeken, vonják be a közösséget a döntésekbe.

Nem ez az első eset egyébként, amikor egy kikötő kiveri a biztosítékot a helyiek egy részénél. Leányfalun egy nőgyógyász stégje ellen – kevés sikerrel – tiltakozott a közösség és az önkormányzat, Kisorosziban egy fogorvos helyezett el egy stéget egy ahhoz vezető híddal, Nagymaroson pedig a Viking nevű cég kikötője miatt áll a bál és lesz civil piknik hamarosan.

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: a Judit nevű hajó (fotó: Part – Zebegény / Facebook)