A kutak útján – civil konferencia a vízszegénységről

A Víz Koalíció szervezésében, a Civil Kollégium Alapítvány „Részvétel Hónapja – Légy a demokrácia őre” programsorozat keretében került sor arra a konferenciára, ami a hazai vízszegénység témáját járta körül. Nem jut ugyanis mindenkinek jó minőségű ivóvíz ma Magyarországon: a háztartások egy részében vezetékes víz és saját kút sincsen. De gondot jelent az aszályos időszakok növekedése miatti vízkészlet-csökkenés, a természetes vizek elapadása és a kutak kiszáradása is. A konferencia résztvevői a problémák feltárásán túl a lehetséges megoldásokat is megvitatták. 

A vízszegénység sokféle megjelenését kívánta megmutatni az a konferencia, amelyre a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) Részvétel Hónapja programsorozatának keretében került sor október 22-én. 

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kutak útján címet viselő rendezvény célja az volt, hogy minden aspektusból megvizsgálja a vízszegénység egyre szélesebb társadalmi réteget érintő problémáját. Magyar-Ábel Ágnes, a CKA kezdeményezésére létrejött országos szerveződés, a Víz Koalíció aktivistája elmondta: sok éves érdekvédelmi munkájuk során egyre szerteágazóbb vízügyi nehézséggel, hiányossággal találkoztak.

Az ivóvízhálózat kockázatainak és a szennyvízhelyzet sürgető gondjainak vizsgálatától – amiről az Átlátszón is beszámoltunk – jutottak el a most középpontba kerülő vízszegénység problémájáig.    

A konferencián Lager Kristóf ismertette a PAD Alapítvány tanulmányát, mely a vízhez való hozzáférés társadalmi és területi különbségeit mutatta be. Bár a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy csökkent a vízszegénységben élők száma száma 2011 és 2022 között, még így is

200 ezernél több embert sújt a vezetékes víz hiánya, annak minden hátrányos következményével.

A statisztikákban szereplő számoknál azonban rosszabb a helyzet: jóval többen lehetnek ugyanis azok, akiknek napi küzdelmet jelent a vízhez jutás. A Víz Koalíció megrendeléséből készült tanulmányból az is kiderül, hogy a se vízvezetékkel, se saját kúttal nem rendelkező, vízszegény háztartások aránya az ország keleti megyéiben magasabb a nyugati megyékénél. A leginkább veszélyeztetett terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi aprófalvas területe, illetve Hajdú-Bihar megye keleti, határ közeli része.

De sokakat érint a gyakori aszályok okozta vízcsökkenés is az Alföld területén. A kutak kiszáradása, a talajvízszint csökkenése egzisztenciális gondokat jelent a mezőgazdaságból élők számára. 

A vízszegény (vezetékes vízzel és saját kúttal nem rendelkező) háztartások aránya a magyarországi vármegyékben. (forrás: a PAD Alapítvány kutatása)

„Roma honfitársaink között 8,5‑szer nagyobb valószínűséggel találunk vízszegénységben élőt, mint a nem romák között” – állapítja meg a tanulmány. Az alapítvány munkatársa előadásában kiemelte: ha egy négyfős háztartás nem rendelkezik vezetékes vízzel, akkor az alapszintű, 30 liter/fő/ nap ivóvíz beszerzése legalább egy félállásnyi időt vesz igénybe. 

A konferencia előadói. (forrás: a Víz Koalíció Facebook-oldala)

A résztvevők szerint a rezsicsökkentés, a mesterségesen alacsonyan tartott vízdíjak negatívan hatnak a víz megbecsültségére. Felmerült a sávos vízdíjak bevezetésének gondolata is: akik az ivóvizet kerti medence töltésére, autómosásra, felesleges locsolásra használják, a víz túlhasználatáért fizessenek érte többet.

A bemutatót követően a résztvevők saját tapasztalataikat osztották meg egymással, és véleményt mondtak a PAD-kutatás szakpolitikai javaslatairól. A legnagyobb egyetértés az alábbi pontokban alakult ki: 

• legyen alapjog a napi 30 liter/fő vízmennyiség biztosítása,
• vezessenek be országos szintű kútelzárási tilalmat,
• magasabb vízfogyasztás esetén alkalmazzanak sávos vízdíjat,
• támogassák államilag a szürkevíz technológia bevezetését,
• kapjanak nagyobb javaslattételi és döntési jogkört a helyi önkormányzatok, megfelelő pénzügyi forrásokkal alátámasztva.

Részlet az egyik előadásból (forrás: a Víz Koalíció Facebook-oldala)

A meghívott szakmai résztvevők közül Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform környezeti és klíma igazságossági szakértője elmondta, hogy

az ivóvízhiány súlyos higiéniai és egészségügyi kockázatokkal jár, amelyben különösen a gyermekek és a nők veszélyeztetettek.

Köves Alexandra ökológiai közgazdász az önkorlátozás fontosságát hangsúlyozta: egy fenntartható társadalom szerinte az egyéni szükségletek és a közösségi jólét, luxus kombinációjával érhető el, ezek egyensúlyára épül. Papp Gergely, a PAD Alapítvány kutatója pedig a többségi társadalom felelősségére hívta fel a figyelmet, amelynek egyik kulcsa a szegregált csoportok sztereotip, lesajnáló ábrázolásának felszámolása lenne.

Az esemény végén a Víz Koalíció tagjai hangsúlyozták: a vízügyi problémákban érintett csoportok és szervezetek összefogása elengedhetetlen az erős érdekérvényesítéshez. 

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: A 2024. október 22-én tartott A kutak útján című, vízszegénységről szóló konferencia plakátja (Forrás: a Víz Koalíció Facebook-oldala)