A bánya nem fizet, csoportos perindításra készülnek a recski sárlavinák károsultjai

Nyár közepe óta semmi nem történik a recski andezitbányában. A gépek nagy részét elvitték, termelés nem folyik, csak néhány szarvas mászkál a kiirtott növényzet helyén. A bánya nem ismerte el a felelősségét a tavalyi sárlavinák miatt, nem fizet a károsultaknak, és a beígért kormányzati segítségből sem lett semmi. A rendőrség még mindig nyomoz, a károsultak csoportos perindításra készülnek egy ügyvédi iroda bevonásával a történtek miatt.

Furcsa körülmények között nyitottak meg egy bányát a Heves vármegyei településen. Nagy Sándor polgármester még 2020-ban, a koronavírus veszélyhelyzet alatt egy személyben döntött arról, hogy egy vállalkozó tulajdonában álló területeket bányaterületté nyilvánít. A Heves Megyei Kormányhivatal pedig 2021 decemberében öt évre adta meg a környezetvédelmi engedélyt az Andezit-Bau Bányászati Kft-nek, kitermelésre.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Heves vármegyei falu lakói gyakorlatilag akkor szembesültek vele, hogy házaik felett bánya nyílik, amikor az első munkagépek megjelentek a helyszínen, pár száz méterre a házaktól. Bár 2020 szeptemberében tartottak ugyan egy lakossági fórumot, ezt csak a hivatalban és a hivatal oldalán hozták nyilvánosságra. Nem is igen tudott róla senki, a fórumon mindössze 7 lakos – a polgármester szerint 14 – jelent meg.

A bányát üzemeltető cég, az Andezit-Bau Kft. 2023 nyarán Zrt.-vé alakult, a tulajdonosok közt van dr. Fiák István, Kósa Lajos jó barátja, ügyvéd, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség alelnöke, másikuk Nagy István debreceni vállalkozó, aki az utóbbi években többször is nyert közbeszerzést útépítős cégével, a Nagymester Kft-vel, melyet Debrecen városa írt ki, utoljára a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet bekötő útjának kivitelezésére, nettó 1.553.342.394 Ft értékben.

A bányanyitás módja is nagy felháborodást keltett, ez pedig exponenciálisan nőtt, amikor özönvízszerű eső érkezett 2023 júniusában két alkalommal is, amelyeknek következményeként sárlavina ömlött a falu szélén álló házakra, vastag iszappal borítva be ezeket. 48 embernek  kellett kiköltöznie a Hunyadi utcából, sokakat ideiglenes szállásokon helyeztek el.

A beszámolók szerint a károsultak 100.000 forint gyorssegélyt kaptak az önkormányzattól, a rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított eljárást, a Hunyadi utca lakóit pedig a helyi sportcsarnokban szállásolták el. Bár állítólag az özönvízszerű esőzésre senki nem készülhetett volna fel, a lakosok már hónapokkal korábban ettől tartva nyilatkoztak az Átlátszónak.

Dr. Fiáktól meg is kérdezte a 444.hu, hogy mi a véleménye az ügyről, de ő közölte, nem közszereplő, így nem fog nyilatkozni. Ám ettől a helyzet nem oldódott meg, a házak egy része életveszélyessé vált. A kormány úgy döntött, hogy 500 millió forintot különít el a kárrendezésre, az MR Lakásalapra bízva a feladat végrehajtását. Idén szeptember 19-én azonban ezt a kormányhatározatot visszavonták.

Az Országos Bányakapitányság vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeképpen megállapították, hogy a társaság nagymértékben eltért a műszaki üzemi tervben szereplő és engedélyezett bányászati tevékenységtől, ezért az Andezit-Bau-t három millió forintos bírsággal sújtották.

Sztojka Attila, akkor még romaügyi kormánybiztos, most már államtitkár, az esőzés után beszélt a Hunyadi utcaiakkal, és segítséget ígért nekik, mely szerint mindenkinek egyenként megoldják a lakhatását. Egy év alatt sem történt azonban előrelépés az ügyben, most pedig a belengetett kormányzati segítséget is visszavonták. Kerestük Sztojka Attilát az ügyben, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőle.

A település polgármestere, Nagy Sándor azt mondja, hogy jelenleg is folyik az ingatlanok felvásárlása a bányavállalkozó által, több család elköltözött. Más forrásból úgy értesültünk, hogy mindössze két család tudott megegyezni az ingatlanok értékesítéséről, a többiek helyzete jelenleg is bizonytalan.

Hogy a remélt iparűzési adóbevétel hogy alakult, a polgármester adótitokra hivatkozva nem árulta el nekünk. Korábban 80-100 millió forintos bevételről beszélt, ami a 450 millió forintból gazdálkodó településnek igen jól jön. A korábban vizionált munkahely-teremtés sem igen látszik, a gépesített kitermelésnek köszönhetően nincs szükség sok munkavállalóra, információink szerint 2-3 helyi lakos kapott munkát a bányában, most pedig csak két őr dolgozik ott.

A bánya nem ismeri el a károkozást

Információink szerint több cégnek is tartozik az Andezit-Bau alvállalkozójaként működő MJB-Gép Kft. A SKUBLICS és Tsai Kft. robbantólyukakat fúrt a területen, tájékoztatásuk szerint nagyságrendileg 20 millió forinttal tartozik nekik a cég, de nem ők az egyetlenek, akik felé nagyobb elmaradás van, ám a többiek nem szerettek volna beszélni sem a tartozásról, sem arról, hogy cégük nevét nyilvánosságra hozzuk. Kerestük az egyébként útépítéssel foglalkozó céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy inkább forduljunk az Andezit-Bauhoz az ügyben.

Ezt is megtettük, ám Nagy István, a cég ügyvezetője most sem reagált kérdéseinkre. A cég egyébként láthatóan jól prosperál, a pénzügyi beszámoló szerint 2023-ban 122 millió forint adózott eredményt realizáltak.

Megkerestük a károsultakat képviselő Magyar György és Társai Ügyvédi Irodát, kérdéseinkre dr. Balogh Szabolcs ügyvéd, az iroda munkatársa válaszolt. Elmondta, hogy alkalmuk nyílt tárgyalni és peren kívül egyeztetni az érintett recski bánya jogi képviselőjével, ezek az egyeztetések azonban eredménytelennek bizonyultak: „gyakorlatilag a bányának továbbra is az az álláspontja, hogy ők kárt nem okoztak, de ez véleményem szerint nehezen képviselhető.”

„Az ügyben folyamatban van egy büntetőeljárás, és abban megszületett – nagy nehezen és nagyon sokára – az igazságügyi bányászati szakértői vélemény. Az eljárt szakértő mindenben megerősítette a Bányakapitányság által folytatott közigazgatási hatósági eljárásban megállapított tényeket és körülményeket, nevezetesen, hogy a bánya a működési engedélyben foglaltakat nem tartotta be, azaz olyan üzemi területeken is elkezdte a termelést, ahol időben később kellett volna, illetve később lehetett volna bányatevékenységet folytatni, emiatt olyan helyre is lepakolta a meddőt, ahol nem lett volna szabad, illetve bányahatáron kívül is felhalmozta a meddőt. Gyakorlatilag ennek következtében az eső úgy tudta a meddőt rámosni a nagyközségre, illetve a Hunyadi utcára, hogy ez a meddő ott sem lehetett volna” – mondta a jogász.

Dr. Balogh azt is elmondta, hogy a rendőrség és a nyomozóhatóság még irányukban is mint sértetti jogi képviselők irányában is rendkívül titokzatos, illetőleg titokféltő módon jár el, nagyon körülményesen és nagyon nehezen adnak ki bármilyen információt.

„Úgy indult az eljárás, hogy kizártak bárminemű adat megismeréséből, úgyhogy amit meg tudtunk szerezni, az is nagyon korlátozott iratanyag. Annyit már tudunk, hogy a bányaszakértői vizsgálat megtörtént, a szakértői vélemény elkészült, és gyakorlatilag ugyanazt állapította meg, mint a korábbi vizsgálat. A meddő a bánya szabálytalan tevékenysége miatt és annak eredményeként volt ott, tehát innentől kezdve az okozati láncolat és összefüggés teljesen egyértelmű.”

A jogi képviselő azt is nehezményezi, hogy bár az ügyvédi iroda az eljárás elején megfelelő módon jelezte a nyomozóhatóságnak, hogy joghatályos meghatalmazással a sértettek képviseletében eljár, a nyomozóhatóság velük már nem közölte a sértetti meghallgatások időpontját és helyszínét, annak ellenére, hogyha a sértett segítővel vagy kifejezetten jogi képviselővel jár el, akkor a segítőjét, jogi képviselőjét mindig értesíteni kell.

„Azt én még megbocsátanám a nyomozó hatóságnak, hogy formális idézést nem küld, de azért az bevett gyakorlat szokott lenni, hogy az eljáró ügyintéző felveszi a telefont, és felhívja a jogi képviselőt, és legalább telefonon jelzi, hogy tisztelt jogi képviselő, meghallgatjuk az ügyfelét.”

Arra, hogy milyen adatokat tart vissza a nyomozóhatóság, és milyen körben ügyel a titoktartásra, jó példa, hogy a tulajdonjoggal rendelkező sértetteknek a saját ingatlanaikra vonatkozó szakértői véleményeket sem akarta kiadni automatikusan.

A károsultak csoportos perindításra készülnek

„Ügyfeleinknek is elfogyott a türelme, a büntetőeljárás eredményét kíváncsian várjuk, de csoportos perek, polgári perek fognak indulni. Nem tartható álláspont, hogy a bánya kárt nem okozott, mert a rendelkezésre álló adatok és szakértői vélemények szerint sajnos úgy tűnik, hogy okozott. Az én megítélésem szerint abszurditásnak tekinthető, hogy a lakóövezethez ilyen közelségben bányát nyitnak, működését engedélyezik, majd amikor a bánya a működésével összefüggésben már kárt okoz, gyakorlatilag semmilyen tényleges és hatékony segítségre vagy kártérítésre nem számíthatnak a károsultak, csak akkor, hogyha pert indítanak. Ez elfogadhatatlan.”

Az ügyvédi iroda álláspontja szerint az is sokatmondó, hogy a bírsággal zárult, a bányakapitányság megállapításait tartalmazó közigazgatási eljárást és határozatot a bánya nem támadta meg. Az, hogy a büntetőeljárásban sor fog-e kerülni gyanúsításra, és ha igen, akkor pontosan kit vagy kiket fog a gyanúsítás érinteni, illetőleg a későbbiekben lesz-e vádemelés, még kérdéses. A bányászati cég viszont büntetőjogi értelemben terhelt nem lehet, ilyen minőségben csak természetes személy vagy személyek lehetnek a büntetőeljárás alanyai.

Tehát a büntetőeljárásban meg kell nevezni egy vagy több konkrét természetes személyt, akinek vagy akiknek a magatartása eredményeként ez a helyzet bekövetkezett.

Magyar György ügyvéd elmondta, hogy ügyvédi irodája korábban egyetlen károsult esetében ún. próbaper koncepciójában gondolkodott, amely eredményei alapján indítottak volna újabb eljárásokat a többi károsult esetében is. Azonban az érintett károsultak élethelyzete a sárömlést követően, érdemi és hatékony segítség hiányában változatlan, életkörülményeik súlyosan hátrányosak és tarthatatlanok.

„Emiatt a károsultak elkeseredettek és mélységesen felháborodtak, így a próbapernek már nincs realitása, érzékelve a bánya makacs tagadását és ellenállását, valamint ezzel egyidejűleg a központi kormányzat kihátrálását is bármilyen rendezési kísérletből. Ügyfeleink érdekeinek érvényesítése tehát csoportos perindítást indokol.”

A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy folyamatban van az ügy, de pont ezért bővebb felvilágosítással nem szolgáltak.

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: A recski andezitbánya 2023-ban