Januárban a Zagyva folyó kilépett a medréből, és egycsapásra vízibiciklis parkot varázsolt az uniós pénzből épült kalandpályából Hatvanban. A beruházást a töltések közötti hullámtérbe álmodták, amit a lapunkhoz eljutott fotók szerint időről-időre elönt a víz. A szigeten egy vadasparkot is létesített az önkormányzat, az állatokat az áradás miatt egy magasabb részre kellett átmenteni.
Január végén jártunk Hatvanban, annak apropóján, hogy elbontják az értelmetlennek bizonyult biciklis parkot. A beruházás a felette lévő sétánnyal nettó 140 millió forint uniós pénzből valósult meg. 2021 közepén lejárt az Unió felé vállalt fenntartási időszak, az egyre rosszabb állapotba került fapályát pedig szinte senki nem használta: közadatigénylésünk során kiderült, hogy csupán egy biciklis ment rá az utolsó négy évben. A parkot 2015-ben adták át, és 2022-ben lakatolták le végleg.
A könnyűszerkezetes pálya részben azért maradt kihasználatlan, mert túl extrémre tervezték: akik kipróbálták, kritizálták a kanyarok élességét és az egyik életveszélyes ugratót. Ottjártunkkor mi is konstatáltuk, hogy igen magas cölöpökön vezették el a pálya egyes szakaszait. Nem véletlenül: így próbáltak védekezni az árhullámok ellen.
fotó: olvasónk
A lapunkhoz nemrég eljutott fotók szerint azonban még a magas cölöpözés sem védte meg a pálya faléceit a víztől. Idén januárban a beruházás mellett lévő Zagyva folyó kilépett a medréből és egycsapásra vízibiciklis parkot varázsolt a pályából.
fotó: olvasónk
A pályát ugyanis a töltések előtti ártérbe tervezték, az ilyen helyeket pedig természetes módon időnként elönti a víz. Idén év elején áradtak a folyók szerte az országban, és ekkor a Zagyva vízszintje is meredeken emelkedett. A víz jót tesz az ártéri gazdálkodásnak, de kevésbé jót az ártérbe, fából épített uniós beruházásoknak.
„Az ártér az a terület, melyet a folyó árvizei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek, mentesített ártérnek nevezzük. Az árvízvédelmi művekkel védett ártér a nyílt ártér. A töltések előtti nyílt ártér a hullámtér.” (forrás: KÖTIVIZIG)
„Tulajdonképpen a pálya vasszerkezet, aminek egyértelműen nem ártana (legalábbis rövidtávon) a víz, a rácsavarozott fadeszkák azok, amik ezt annyira nem tolerálják” – véli olvasónk.
A pálya fából készült és különböző magasságú vascölöpökön áll, de a legmélyebben fekvő részek eleve csak betonozva lettek. A lapunkhoz eljutott fotók alapján januárban az alacsonyabban lévő farészeket elérte víz.
fotó: olvasónk
A víz az úr
Nagyjából 1 héttel az áradás után, január végén, amikor az Átlátszó a helyszínen forgatott, a vízszint mindössze 100 centiméter körül volt.
A Vízügy honlapján lehet tájékozódni a korábbi vízállásokról, ezek alapján látszik, hogy olvasónk fotóinak készítésekor (2023. január 20.) egy árhullám vonult le a folyón. A közelben lévő vízmérce szerint a víz állása ekkor elérte az úgynevezett másodfokú készültségi szintet (350 centimétert). Az árhullám pár nap alatt levonult, január 19-én 368 centiméternél tetőzött. Ezt helyi lakosok is megörökítették:
A Vízügy honlapján lehet olvasni az áradás okáról. A januári hónap csapadékos időjárásának hatására a Tiszán és mellékfolyóin árhullámok alakultak ki. A Zagyva-Tarna vízgyűjtőjén a sokéves átlag többszöröse esett.
A Zagyva vízszintje a fotók készítésekor, a sárga szín jelzi a másodfokú készültségi szintet (fotó: Vízügy)
A vízmércén a valaha regisztrált legnagyobb vízállás 473 cm volt, amit 2010. május 18-án mértek. Ekkora áradás már a biciklipálya magasabb részeit sem kímélte volna. Tehát amikor 2013-ban megtervezték a beruházást, lehetett tudni, hogy kockázatot jelent rá a víz.
„2010-ben volt a Zagyvának a rekordvízállása, amiből azért igen könnyen lehetett volna következtetni arra, hogy mi várható a jövőben” – mondta az olvasónk. Az MTI légifelvétele szerint a pálya (akkor még csak leendő) területét 2010-ben teljesen elöntötte a víz.
Hatvan, 2010. június 3. Belvízzel elöntött területek és áradó Zagyva Hatvanban (fotó: MTI / H. Szabó Sándor); a kerékpárospálya a Szúnyog-szigeten (Google Earth 2022-es felvétele)
A 2010-es nagy árvízből azért levonták a következtetést Hatvanban és megerősítették a Zagyvva parti védvonalakat, mivel rájöttek, hogy a folyó bármikor újból kiönthet. A töltésen láttuk ezeket a fejlesztéseket: betonfalakat húztak fel a víz ellen. Erre a beruházásra 1,3 milliárd forintot költöttek el, szintén EU-s pénzből.
A megerősített töltés (fotó: olvasónk)
A vadaspark állatait egy magasabb részre mentették
Olvasónk szerint az végképp érthetetlen, hogy lehetett „a pálya mögé, árterületre vadasparkot létrehozni, ami a képeken látszó módon úszik is az árvíz ideje alatt. Vaddisznó, szürkemarha, őz, szarvas és kisebb méretű állatok élőhelyévé tették ezt a területet, amit bármikor elönthet a víz.”
Háttérben az elöntött vadaspark, elöl a bontás alatt lévő biciklispálya (fotó: olvasónk)
A Hatvani Vadasparkot az önkormányzati Hatvani Szolgáltató Kft. üzemelteti. A Facebook oldalukon olvasható, hogy 2023. 01. 17-én este, még az árhullám megérkezése előtt megkezdték a kisebb állatok költöztetését száraz, biztonságos helyre.
Január 20-án pedig arról posztoltak, a rendkívüli helyzetben is megoldják, hogy az állatok hozzájussanak a szükséges ellátmányhoz. Végül minden állatot a gazdasági udvarba költöztettek át, ami a sziget egy magasabban fekvő pontján található.
Mindezek után kíváncsiak lettünk, hogy a pálya fennállásának 7 éve alatt mikor érte el a folyó a második készültségi szintet (350 centimétert). A Vízügy válasza szerint 2019-ben.
„A kérdéses időszak (2015. január 1. – 2022. december 31.) elég száraz időszak volt, így a Zagyva vízállása a Hatvan-alsó vízmércén csupán egy nagyon rövid ideig, néhány óráig érte el a 350 cm-es vízállást, mégpedig 2019. május 31-én 0:30-kor.”
Az Időkép oldalán található egy fotó a 2019-es áradásról, amikor a Szúnyog-szigetnél kilépett a medréből a folyó.
Nagyvízi mederben építkeztek
A jelenlegi szabályozás szerint az érintett terület a nagyvízi meder része, a másodlagos levezető sávba tartozik. A nagyvízi medrek az árvizek levezetését szolgáló területek.
A pálya a nagyvízi meder területe, ami árvíz esetén víz alá kerül (forrás: Zagyva nagyvízi mederkezelési terv / kdvvizig.hu)
A Vízügy tájékoztatása szerint az engedélyezés időszakában a jelenleg érvényben lévő rendelet még csak előkészítési fázisban volt.
A biciklis létesítmény elhelyezését a korai modellfuttatások és megfigyelések/tapasztalatok során szerzett áramlási tapasztalatok, valamint elöntések alapján engedték. A Vízügy nem engedélyező hatóság, így mindössze vagyonkezelői hozzájárulást küldtek az önkormányzat részére.
A pálya a Bér-patak (balra) és a Zagyva folyó (jobbra) közötti területen fekszik (fotó: olvasónk)
„A folyók nagyvízi medrében történő létesítmény elhelyezésének elsődleges kritériuma az, hogy az adott létesítmény gyakorol-e kedvezőtlen hatást az árvizek levonulására nézve. Tehát növeli-e a levonuló vízhozam vízszintjét, okoz-e esetlegesen duzzasztást, jelent-e bármilyen problémát vízgazdálkodási szempontból, vagy sem. Esetünkben a pálya kedvezőtlen hatást nem vált ki ”– válaszolta lapunk kérdéseire a Vízügy.
A dokumentumból nyilvánvalóvá válik, hogy a hatvani polgármesterek valami miatt gyógyíthatatlan bringapark-építők. A Horváth Richárd által bontásra ítélt attrakció ugyanis még az előző polgármester idején épült, ám a 2014-ben hatalomra került Horváth a fejébe vette, hogy miután elbontja a régi objektumot, rögtön építene is egy újat.
Az uniós projektre még a korábbi fideszes polgármester, Szabó Zsolt idején nyerte el a pénzt az önkormányzat. A politikus 2010 és 2014 között vezette a várost, jelenleg a térség fideszes országgyűlési képviselője. Szabó Zsolt ellen Hadházy Ákos független ellenzéki politikus tett feljelentést, mert szerinte egész bűnszervezet alakult az EU-s támogatások ellopására Szabó körzetében. Tavaly ősszel azonban lezárták a nyomozást, mert „nem volt bizonyítható” korrupció.
Zsilák Szilvia
Címlapkép: A Zagyva elárasztotta a hatvani kerékpárospályát 2023. januárjában (fotó: olvasónk)
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az azóta megszűnt minisztériumot akkoriban Balog Zoltán vezette. A romák felzárkóztatását célzó EU-s projekt teljes bukás lett, az adófizetőket 1,3 milliárd forintos kár érte.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!