Kétmilliárd forint kártalanítást kértek a Szeviép-károsultak Csongrád megyében

Csak a felét kapták meg a kért állami kártalanításnak a Szeviép-károsultak Csongrád megyében. A kormánymédia évek óta Botka Lászlót láttatja a csőd mögött, ehhez hatékony segítséget kap a kalandos múltú Szabó Bálinttól. A tavaszi választások előtt Lázár János is csatlakozott ehhez a narrációhoz, ő jelentette be a kártalanítást. És hiába hosszabbították meg a kárrendezés határidejét, csak felszámolásra jelentkezők harmada kért az állami segítségből.

A kormány 200 ezer euró értékig, vagyis mintegy 62 millió forintig teljes kártérítést biztosít a Szeviép károsultjainak – jelentette be március elsejei sajtótájékoztatóján Lázár János, akkor még, mint Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az MTI szerint a társaság csődje mintegy félezer dél-alföldi, jellemzően kis- és közepes vállalkozás számára jelent veszteséget, a Szeviép tartozása összesen 11 milliárd forint. Mindenki kaphatott pénzt, akiket a felszámoló nyilvántartásba vett, vagy pedig polgári eljárásban, esetleg büntetőügyben bejelentett polgári jogi igénye áll fenn. Kivéve a bankokat és a Szeviép saját cégeit.

A pénzük nélkül maradt vállalkozások a megyei kormányhivatalhoz adhatták be kártalanítási kérelmüket.

A kormányhivatal kérdésünkre küldött válaszából viszont az derült ki, hogy messze nincs félezer károsult. Mindössze 121 kérelmet adtak be, amelyből 100 esetben a Csongrád Megyei Kormányhivatal járt el, 21 esetben az igénybejelentéseket továbbították az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalok felé.  

De nekik sem kell mindent kifizetni: 90 vállalkozó 1,8 milliárd forintot kért az államtól, de gyorsan kiderült: harmincan nem is jogosultak a kárrendezésre. A maradék 60 kérelmezőt pedig csak 825 millió forintig kártalanítják. Ennyit találtak jogosnak.

A Szeviép-ügy és Lázár János fellépése azért érdekes, mert a Szeviép-csődöt évek óta próbálják a szegedi szocialista polgármester, Botka László nyakába varrni. Ehhez nagy segítség a kormánymédiának Szabó Bálint. Ő állítja folyamatosan, hogy a Szeviép-csőd a szocialisták bűne, ehhez a narrációhoz csatlakozott a választások előtt Lázár János. Szabó állításai alapján a  kormánypárti origo.hu azt írta, “Tönkretett kisvállalkozók pénzéből finanszírozza Botka László az MSZP-t?”, majd ezt helyre is igazította, mert egyszerű hazugság volt.

A Szeviép csődje és felszámolása az egykor Lázár János vezette Hódmezővásárhely K’Art-ügyével szinte egyidős. A K’Art-ügyben is feltűnik Szabó, csakhogy nem Lázárt, hanem a feburár 25-én kétharmados többséggel megválasztott Márki-Zay Pétert támadja. Igaz, a feljelentéseit első körben mindenhonnan visszadobták.

A Szeviépnek évekig jól ment, a cég folyamatosan növekedett. Egyik legnagyobb projektjük, az M43-as autópálya építése közben jött a baj. A részvénytársaság gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni.

Eközben viszont saját cégeiket hitelezték – áll a vádiratban. Kaptak pénzt a Szeviép román és horvát cégei, valamint a diósgyőri labdarúgó klub üzemeltetője is, bár utóbbi időre törlesztett. A céget időközben felszámolták, ebből mintegy 430 millió forint térült meg.

A Szeviép 2010-ben azt állította, többek között azért mentek csődbe, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., azaz az állam nem fizetett nekik. Több, mint egy milliárd forintot tartottak vissza.

A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. Ez hétszer annyi, mint amennyi kártalanítást a vállalkozók az államtól kaptak. Tehát vagy nem jelentkezett mindenki az állami felhívásra, vagy a valóságban sokkal kevesebb a károsult, mint azt korábban a kormánysajtóban állították.

A cég vezetői ellen csődbüntett miatt indult eljárás, szabadlábon vannak, ügyüket Szegeden tárgyalják.

Segesvári Csaba

Címlapfotó: MTI

Frissítés (2018. június 17.): Cikkünk korábbi verziójában pontatlanul fogalmaztunk. Cikkünk megjelenése után a Csongrád Megyei Kormányhivatal jelezte, a tőlük kapott adatok kizárólag a hivatal illetékességi területén beadott kérelmekre vonatkozik. Vagyis, Csongrád megyében 121 kérelmet adtak be, amelyből 100 esetben a Csongrád Megyei Kormányhivatal járt el, 21 esetben az igénybejelentéseket továbbították az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalok felé. De, kártalanítási ügyben az ország összes kormányhivatalához lehetett kérelmet beadni. Azt is írták, hogy mivel a kifizetést nagyságát a kormányrendelet maximalizálta, ezért a kár, az igényelt összegek többszöröse is lehet. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az állami kártalanításból a már megszűnt vállalkozások, valamint a már vállalkozást nem végző magánszemélyek is kiszorultak. A kormányhivatal cikkünk megjelenése után azt is írta, hogy a károsultak jelentkezésének határidejét két hónappal meghosszabbították, ennek ellenére a felszámolásban jegyzett vállalkozások harmada kért kártalanítást.