Megütötte a katolikus iskola tanára a diákot, mert szerinte szemtelen volt

Tavaly kétszer annyi szülői panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához, mint az azt megelőző évben. Többen iskolai bántalmazás miatt és sajátos nevelési igényű tanulók elmaradt fejlesztése miatt fordultak a hivatalhoz. Az összesen 1275 panasz közül az Oktatási Jogok Biztosa közel 800 esetben állásfoglalást adott ki, több mint 400 panaszt viszont hatáskör hiányában elutasított. 

Többen panaszkodtak a biztosnál arra, hogy egyes pedagógusok minősíthetetlen, durva stílusban beszélnek a gyerekekkel. Előfordult olyan, hogy orvosi kezelés alatt álló, vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulót alázott meg a tanára az osztálytársai jelenlétében. Sokan arra is panaszkodtak, hogy gyereküket egy diáktársa bántalmazza, de egy katolikus iskolában az osztályfőnök ütött meg egy diákot.

Több panasszal szembesült az oktatási jogok biztosa a 2024-es évben, mint az azt megelőzőben. Míg 2023-ban 1225 megkeresés érkezett hozzá, addig tavaly 1275 darab. A bejelentők személyének aránya nagyot fordult: tavaly 2023-hoz képest több mint duplájára nőtt a szülői panaszok száma, ugyanakkor harmadára csökkent a tanulóktól, hallgatóktól érkező bejelentéseké. Az előző évhez képest viszont egyvalami nem változott: a biztos 2024-ben is a közoktatás területéről kapta a legtöbb panaszt.

A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is voltak kirívó esetek a biztoshoz érkezett panaszok között. Előfordult például, hogy az óvodás gyermekek fegyelmezését síppal igyekeztek megoldani a pedagógusok, de akadt olyan eset is, amikor a beszédfogyatékossággal élő kisgyermeket szégyenített meg a tanára.

Volt olyan osztályfőnök, aki egy műtét miatt kezelés alatt álló gyermeket kérdezett fel: „nem igaz, hogy nincs erre megoldás, miért nem mentek másik orvoshoz, miért csak matematika órán leszel rosszul?”

Az eset miatt a tanuló rémálmokkal küzdött, félt iskolába menni. A pedagógus végül elnézést kért, a fenntartó pedig fegyelmi eljárást helyezett kilátásba, ha még egyszer megismétli a jogsértést.

Minősíthetetlen hangnem és stílus

Az oktatási jogok biztosához 2024-ben a közoktatásból több olyan panasz is érkezett, mely szerint a pedagógus minősíthetetlen hangnemben és stílusban nyilvánult meg a tanulók előtt. A beszámoló szerint egy ötödik osztályos gyermeket tanító pedagógus helytelen válasz esetén gyakran ordított a tanulókkal, valamint kitépte a lapot a füzetükből. Egy másik esetben egy tanulási nehézségekkel küzdő gyermek szakvéleményét osztályfőnöke teljesen figyelmen kívül hagyta, több alkalommal az egész osztály előtt megalázta, rendszeresen kiabált vele, valamint hazugnak nevezte.

Több szülő kereste meg a biztost, amiért a gyermeküket tanító pedagógus több éve minősíthetetlen hangnemben és stílusban, obszcén kifejezéseket használva tartja meg tanóráit és külön foglalkozásait. Hasonló történeketek érkeztek a biztoshoz egy gimnáziumból és műszaki technikumból is, itt a pedagógus többször sértő, megalázó megjegyzéseket tett a tanulók tudásával kapcsolatban az egész osztály előtt.

Az imént felsorolt esetekben azonban a biztos érdemben nem intézkedhetett, ugyanis a panaszosok nem merítették ki az összes, rendelkezésükre álló jogorvoslati utat, azaz nem fordultak az iskola igazgatójához, fenntartójához. Amennyiben ezt a későbbiekben megteszik és nem jutnak érdemi eredményre, úgy a biztos felé újabb megkereséssel élhetnek.

A biztos 2024-ben a legtöbb esetben (közel 800 alkalommal) állásfoglalást, tájékoztatást adott, ugyanakkor több mint 400 panaszt hatáskör hiányában elutasított.

Néhány esetben ajánlással, kezdeményezéssel és jogalkotási javaslattal is élt. Az elmúlt öt évben a legtöbbször állásfoglalással, tájákoztatással látta el a hozzá forduló panaszosokat, ám sok olyan ügy is volt, amelyben hatáskör hiányában nem tudott eljárni, ezért elutasította a panaszt.

Gyakoriak voltak a fizikai bántalmazások

A biztoshoz érkezett panaszok között 2024-ben is sok olyan volt, amely tanulók közti fizikai bántalmazásról szólt. Több szülő tett panaszt, amiért gyermeküket egy másik, sajátos nevelési igényű tanuló fizikailag bántalmazta. A szülők szerint az Asperger-szindrómás tanuló többször is megütötte, fellökte osztálytársait. Emiatt az iskola igazgatójához és a tankerülethez fordultak segítségért, több szülői értekezletet is összehívtak, a tanuló mellé pedagógiai asszisztenst rendeltek ki, a szülők, diákok és a pedagógusok is érzékenyítésen vettek részt, ám ez nem oldotta meg teljesen a problémát.

A fizikai bántalmazás ugyan kevesebb lett, de a szülők szerint a verbális agresszió gyakori volt, ezért azt szerették volna elérni, hogy a problémás tanulót egy másik iskolába vigyék át a szülei, ezért fordultak a biztoshoz. Mivel az iskolát a pedagógiai szakszolgálat szakértője jelölte ki a tanuló számára, a biztos ez ügyben nem tehetett semmit. Emellett, mivel az iskola és a tankerület is intézkedéseket tett a helyzet orvoslására, az ügyet a biztos lezárta.

Egy másik szülő több szülőtársa nevében fordult a biztoshoz, amiért egy tanuló megkeserítette az osztály több tagjának hétköznapjait. A beadvány szerint napi szintű fizikai és lelki bántalmazás zajlott az osztályban. A szülők a fenntartóhoz fordultak, aki arról tájékoztatta a biztost, hogy figyelemmel kísérik a tanuló viselkedését, esetmegbeszélést tartottak a gyermekjóléti szolgálat, a szakszolgálat és a rendőrség munkatársaival. A tankerület ígéretet tett, hogy a helyzet kezeléséhez megad minden anyagi és humánerőforrás segítséget, ezért a biztos a szülők tájékoztatás mellett ezt az ügyet is lezárta.

A beszámoló szerint azonban nem csak tanulók között fordult elő fizikai bántalmazás tavaly.

Egy katolikus általános iskolában egy gyermeket az osztályfőnöke nyakon ütött, majd azt mondta a gyermeknek, hogy „én nem anyád vagyok.”

A pedagógus a szülőnek is küldött üzenetet, amely szerint a gyermek szemtelen volt, és ezt már nem tudta eltűrni. A tanár később elismerte, hogy megütötte a tanulót, így az iskola igazgatója írásbeli figyelmeztetésben részesítette és konfliktuskezelési továbbképzésre küldte.

A dolgozat minden része nyilvános – a kérdések is

A biztoshoz többen fordultak az osztályozó vizsgák kapcsán is. Egy diákot testnevelő tanára úgy küldött osztályozó vizsgára, hogy annak szükségességéről előzetesen sem a diákot, sem a szülőket nem értesítette. A szülő szerint gyermeke leigazolt egyesületi sportoló, aki erre tekintettel heti két alkalommal felmentést kapott testnevelés tantárgyból, heti egy alkalommal viszont részt vett az órán, ahol a tanár nem osztályozta. Így a második félévben csupán egy érdemjegye volt, ezért a pedagógus osztályozó vizsgára küldte. A szülők panaszt tettek a biztosnál, akit arról tájékoztatott az iskola fenntartója, hogy az osztályozó vizsgától nem tudnak eltekinteni. A diák a megmérettetést sikeresen teljesítette, a tanárt szóbeli figyelmeztetésben részesítették.

Egy egyéni tanrendben tanuló gyermeket az év végi osztályozó vizsgán öt tantárgyból megbuktattak, ám a dolgozatok megtekintését a szüleinek nem engedélyezték. A szülők korábban azért kértek egyéni tanrendet a gyermekünek, mert

a diákot rendszeresen bántalmazták az iskolában, ennek következtében pedig pánikrohamot kapott.

A dolgozatok megtekintésének ügyében a szülők az oktatási jogok biztosához fordultak, aki a tankerülethez irányította őket. A fenntartó tankerület felhívta az iskola figyelmét az osztályozó vizsgák szabályainak betartására és felszólította az intézményt, hogy alkosson meg ezzel kapcsolatban belső szabályzatot és tartsa is azt be.

Egy szülő panasszal élt, amiért az iskolától hiába kérte ki gyermeke dolgozatát otthoni kielemzéshez, az iskola csak a tanuló válaszait és a tanár javaslatait adta ki. A szülő a dolgozat teljes tartalmát szerette volna megismerni, így a kérdéseket is. Az iskola szerint a kérdések nem minősülnek személyes adatnak, ezért azokat nem kell kiadni, illetve, a kiadás a kérdéssor újbóli felhasználását is kizárná. Az ügyet érintő kérdésben a biztos a NAIH elnökhöz fordult állásfoglalásként, végül megállapította, hogy a dolgozat teljes megismerése a tanuló oktatási jogainak része, a kérdések akár közérdekű adatnak is minősülhetnek, éppen ezért a kitakarásuk jogszerűtlen. A biztos ajánlásában előírta, hogy a tanulóknak biztosítani kell a teljes dolgozatba való betekintés lehetőségét és javaslatot tett a tankerületnek, hogy az ügy mentén vizsgálja felül az alapdokumentumait.

A fentieken túl, a korábbi évekhez hasonlóan több panasz érkezett a biztoshoz az osztályozással és a mulasztások igazolásával kapcsolatban is. Mivel ezekben az esetekben a biztos jogsérelmet nem állapított meg, az ügyeket lezárta.

Küzd az oktatás a sajátos nevelési igényűekkel

Minden évben több panasz érkezik a biztoshoz sajátos nevelési igényű (SNI), valamint beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekekkel kapcsolatban. A 2024-es tanévben sem volt ez másképp, többen tettek panaszt, amiért ezek a gyermekek nem a Pedagógiai Szakszolgálat által javasolt módon kaptak fejlesztést.  A biztoshoz érkeztek olyan beadványok, amelyekben autizmussal élő, sajátos nevelési igényű gyermekek számára a szakértői véleményben előírt speciális foglalkozások rendszeres elmaradása miatt kértek segítséget a szülők, illetve olyan beadványok is, amelyek szerint a sajátos nevelési igényű tanulót a kijelölt oktatási intézményben nem a szakértői véleményben meghatározott tanmenet szerint oktatják és értékelik.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Egy panaszos azzal kereste meg a biztost, hogy gyermeke a szakértői véleményben foglaltakkal ellentétben nem kapja meg az iskolájában a szükséges fejlesztést. A foglalkozások csak azután kezdődtek el, hogy a szülő az intézményvezetőnél több alkalommal is érdeklődött ez iránt, ám a fejlődés ezt követően sem indult meg igazán. A szülő az iskola fenntartójához is fordult, ám választ nem kapott, így végül panaszt tett. Ez alapján a biztos megkereste a fenntartót és a beadvánnyal kapcsolatban tájékoztatást kért, de megkeresésére példátlan módon választ nem kapott.

A gyermek állapotának megfelelő óvoda, oktatási-nevelési intézmény kijelölésével, a gyermek kollégiumi elhelyezésével, intézményváltással kapcsolatban többen is megkeresték a biztost.

Egy szülő azt sérelmezte, hogy sajátos nevelési igényű gyermekét intézményvezetői kérésre csak gyógyszer bevételét követően és heti három napot viheti iskolába.

Egy másik szülői panasz szerint az ADHD-val diagnosztizált gyermekeinek nem engedték, hogy osztálytársaikkal együtt részt vegyenek a tanórákon. Nem tették lehetővé számukra azt sem, hogy velük együtt ebédeljenek, napköziben maradhassanak, vagy osztálykirándulásra mehessenek.

Egy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek szülője szerint az oktatási intézmény vezetője arra kérte őt, hogy vigye el a gyermekét az iskolából vagy kérjen a számára egyéni tanrendet. A szülőket arról tájékoztatta a biztos, hogy a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről a szakértői bizottság rendelkezik, nem pedig az iskola igazgatója.

Idén kevesebb panasz érkezett a felsőoktatásból

2024-ben az előző évhez képest kevesebb panasz érkezett a felsőoktatásból. Az innen érkező panaszokat három nagy csoportra lehet osztani: az első csoportba az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos ügyek kerülnek. A második csoportot a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panaszok alkotják, míg a harmadik csoportba a tanulmányok finanszírozásával kapcsolatos panaszokat sorolhatjuk.

2024-ben több beadvány is érkezett a biztoshoz az egyetemi felvételi vizsgák kapcsán. Egy panaszos szerint egy orvosi egyetem szóbeli meghallgatásán jogsértés érte, úgy érezte, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesül amiatt, mert egy másik orvosi egyetem aktív hallgatója. Szerinte a beszélgetésen irreleváns kérdéseket kapott és a pontozás is szubjektív volt. A biztos az egyetem rektorához fordult az ügy kapcsán, aki elmondta, hogy a hallgató maga hozta fel a beszélgetés során az intézményváltás okait és a családi körülményeit, ezért ezekkel kapcsolatban is kapott kérdéseket. A felvételi elbeszélgetés során a pontszámokat a kiemelkedő készségek és a motiváció alapján adták. A hallgató végül felvételt nyert az egyetemre, mert pontszámai meghaladták az intézmény által előírt ponthatárt.

Egy másik hallgató azért fordult a biztoshoz, mert a felsőoktatási intézmény egyoldalúan megszüntette a jogviszonyát.

A hallgató 2018-ban kezdte meg tanulmányait, ám egy tantárgyat többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült teljesítenie. Az egyetem 2023 márciusában megszüntette a jogviszonyát, ám a hallgató szerint késve értesítették erről, ezért a döntés jogszerűtlen volt. A biztos megállapította, hogy a hallgató valóban nem teljesítette tantervi kötelezettégeit, ugyanakkor az egyetem belső szabályzatában szereplő ügyintézési határidőt az intézmény is elmulasztotta. Ennek ellenére a jogviszony helyreállítására nem volt mód, mivel a felsőoktatási törvény nem ír elő konkrét határidőt a jogviszony megszüntetésére.

Egy hallgató azzal fordult a biztoshoz, hogy habár 2023-ban a Semmelweis Egyetemen sikeres zárvizsgát tett, a diploma kiadását az egyetem nyelvvizsga hiányra hivatkozva megtagadta. Az egyetem a Térítési és Vizsgaszabályzatában a Gyógyszerésztudományi Karon a diploma feltételeként egy egyetemi szaknyelvi záróvizsga teljesítését írta elő. A hallgató a tantervben szereplő „Szaknyelvi alapvizsga angol nyelvből” nevű tárgyat teljesítette, és a mintatantervben nem szerepelt további idegen nyelvre vonatkozó előírás.

A biztos szerint az egyetem gyakorlata megsértette a panaszos művelődéshez való alapvető jogát, ugyanis a 2022. évi LIX. törvénnyel  módosított Nemzeti felsőoktatási tövény szerint a záróvizsga letétele után az oklevelet ki kell állítani, ha a tanterv nem ír elő további szaknyelvi követelményt. A biztos hiába kezdeményezte, hogy az egyetem vizsgálja felül a döntést, az intézmény fenntartotta az álláspontját és nem adta ki a diplomát. A biztos ezt követően nem tehetett semmit, mivel hivatalának működési szabályai további beavatkozást nem tesznek lehetővé.

Az oktatási jogok biztosának beszámolója teljes terjedelemben itt elérhető.

Szöveg: Szabó-Gödri Rita – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

A címlapkép illusztráció, forrás: Pixabay