„Kekvásítást” emlegetnek a tudományos dolgozók szervezetei a kutatói hálózat átalakítása kapcsán

Megbecsültség, mérhető teljesítmény, hatékonyság, versenyképesség, átláthatóság, szakmaiság – és ezek erősítése. Így jellemezte korábban Gulyás Balázs a HUN-REN elnöke a szervezet megújulását célzó törvényjavaslatot. Ezzel ellentétes állásponton vannak azonban a​ kutatóhálózati dolgozók ​ ​érdekvédelmi ​szervezete​i​​, szerintük az átalakítás a korábbi vállalások kudarcát tükrözi. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, valamint az Akadémiai Dolgozók Fóruma közös közleményben tiltakozott az újbóli átalakítás ellen, szerintük ugyanis az együtt jár a tudományos autonómia felszámolásával és a kutatóhálózat vállalati típusú transzformációjával. Az Országgyűlés a módosításokkal ellátott törvényjavaslatot ennek ellenére december 17-én megszavazta. 

„Az egész elfogadott törvény nem lesz jó arra, hogy a magyar tudomány és a magyar kutatók helyzetét előmozdítsa” – vélekedett Gárdos Judit, az Akadémiai Dolgozók Fórumának ​(ADF) ​tagja. „Csak arra jó, hogy még több hatalom legyen egy esetleges kormányváltás után is a NER jelenlegi döntéshozóinak kezében, valamint arra, hogy a vagyonra is rá tudják tenni a kezüket, és arra használni, amire majd éppen szerintük kell. Teljességgel elfogadhatatlannak tartom ezt a törvényt.”

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Több átalakítás után

Az elmúlt években számos átalakításon estek át a korábban a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatóközpontok és intézetek. 2019-ben elcsatolták őket az MTA-tól, és egyúttal létrehozták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), melyet később, 2023 szeptember elsején HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattá neveztek át. Most újabb, nagyobb szabású átalakítás vár a kutatóhálózatra, az Országgyűlés ugyanis december 17-én megszavazta a HUN-REN törvényt, mellyel a szervezet egységes jogi személlyé válik. A HUN-REN vezetése közleményben üdvözölte a törvény elfogadását, mint írják „a jogszabály megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy a HUN-REN a ​kihívásokra jobban reagáló, együttműködő, teljesítményelvű és hatékony hálózattá váljon, amely biztosítja a tudományos kutatás szabadságát, a felfedező kutatások folytatásának lehetőségét”.

Az átalakítás első lépéseként a HUN-REN elnöke a kutatóhálózat nemzetközi átvilágítását kezdeményezte, amelyből szerintük egyértelműen kiderült, hogy szükség van új önálló jogi személy létrehozására. Ezt az ADF vitatta, szerintük az abban szereplő végkövetkeztetések nem támasztják alá a tervezett átalakítást. Kifogásolták azt is, hogy nem nyilvánosak azok a további dokumentumok sem, amelyekből esetlegesen ilyen végkövetkeztetések levonhatók lennének. A TDDSZ kérte a HUN-REN Központot, hogy hozza nyilvánosságra az átalakítást alátámasztó dokumentumokat (például a november 14-i főigazgatói tárgyalás jegyzőkönyvét), ám a HUN-REN Központ döntéselőkészítő anyagként hivatkozott a kért adatokra, melyet 10 évig a törvény értelmében nem kell kiadnia.

Az első verziót sok kritika érte

A törvénytervezet első verzióját (melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be) nagy felháborodás kísérte. A​z érdekvédelmi​​ ​szervezetek és a HUN-REN vezetése között kommunikációs adok-kapok is kialakult például a dolgozók véleményezési lehetőségével, az alapítványosítással, a kutatási autonómia kérdésével kapcsolatban.

A​z érdekvédelmi​​ szervezetek szerint Gulyás Balázs nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a benyújtott tervezettel kapcsolatban a hálózat dolgozóival is egyeztetett.

Az ADF úgy nyilatkozott, nincs tudomásuk arról, hogy november 7. és november 19. között bármiféle egyeztetés zajlott volna a dolgozókkal. A HUN-REN vezetése ezt azzal cáfolta, hogy a HUN-REN Központ november 7-én megküldte a törvénytervezetet a 19 kutatóközpont és kutatóintézet vezetőinek, akiket arra kért, hogy vonják be a munkavállalókat a véleményezésbe, és azt összesítve küldjék meg a HUN-REN IT részére. A vezetőség állítása szerint több munkavállalói fórum is lezajlott a kérdéses időszakban. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a törvénytervezetről nem voltak munkavállalói kérdőívek és fórumok. Miután a törvénytervezet megjelent, a megkérdezett dolgozók ellenezték azt.

Központosítástól tartanak

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) bírálta a tervezetet abból a szempontból is, hogy az új struktúra szerintük rendkívül központosított, ezáltal kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat az elnök egyszemélyi döntéseinek. Gulyás Balázs szerint épp ellenkezőleg: „​levesszük a kutatóintézetekről azokat az adminisztratív terheket, amelyek most őket terhelik, de megtartunk náluk minden olyan hatáskört, amely a gyors és hatékony kutatási tevékenységhez szükséges. Ide tartoznak a munkáltatáshoz, munkairányításhoz kapcsolódó jogok, a pénzügyi gazdálkodás biztosítása, ideértve a szerződések és megállapodások megkötését, az önálló pályázói jogot, a beszerzési igények meghatározását, a szervezeti teljesítményösztönzési rendszer működtetését, a hasznosító vállalkozások fölötti rendelkezést és természetesen a kutatási munka megszervezését stb.”.

Az ADF szerint ennek a törvényben nincs valóságalapja. „Hogyan venné le az adminisztratív terheket a központ, ha a munkáltatói és gazdálkodási jogokról azt ígéri, hogy azok a központoknál és intézeteknél maradnak? – tette fel a kérdést Gárdos Judit.

Széles jogkörök

Az érdekvédelmi szervezetek kifogást emeltek a​​ HUN-REN új működési ​formájá​val kapcsolatosan is. A TDDSZ szerint a​z új​ struktúra kísértetiesen hasonlít azokhoz az egyetemi alapítványokhoz, amelyeket az Európai Bizottság kizárt az európai finanszírozási forrásokból – azaz ​de facto ​kekvásítástól tartanak. Mint mondják, a​ ​törvény​ nagyban támaszkodik a KEKVA törvényre, amellyel közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át az egyetemek fenntartói jogai, igaz, az új módosítások nyomán az „alapítvány” szó már nem szerepel a törvényben.

Gulyás Balázs szerint a HUN-REN tervezett szervezeti formájának semmi köze nincs a KEKVA típusú működéshez. A HUN-REN irányítási struktúrájában továbbra is a többségében a ​​tudomány művelőiből álló Irányító Testület a döntéshozó szerv. Az ADF szerint a „tudomány művelője” kifejezés egy gumifogalom, mert nincs konkrétan meghatározva a törvényben, hogy mit kell érteni alatta.

A törvény szerint a HUN-REN ügyvezető és döntéshozó szerve a hét fős Irányító Testület, amely tagjainak többsége a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra. Az Irányító Testület ülésein – tanácskozási joggal – részt vehet a kutatási intézményvezetők által delegált legfeljebb három személy. Az Irányító Testület gyakorolja az alapítói jogokat, elfogadja a HUN-REN stratégiáját, megválasztja az elnököt,  dönt a tudományterületi alelnökökről, dönt a kutatási intézmények létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, véleményt nyilvánít a kutatási intézményvezetők kinevezéséről, dönt a HUN-REN szervezeti és működési szabályairól, elfogadja a HUN-REN üzleti tervét és költségvetését és a vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat. Tehát rendkívül széles jogkörökkel rendelkezik.

18 milliárd és béremelés

Gulyás Balázs szerint az új szervezethez új, ​hosszútávú, teljesítményalapú finanszírozási rendszert kapcsol a törvényjavaslat, már a jövő év áprilisától jelentősen, 18 milliárd forinttal, azaz 50 százalékkal emelkedő költségvetési támogatás mellett, ami 2027-ig a jelenlegi szint duplájára emelkedik, ami számottevő béremelésre nyit lehetőséget.

Az ADF szerint nincs szükség szervezeti átalakításra azért, hogy a kutatási hálózat finanszírozása megoldott legyen. Szerintük a kormány anélkül is megszüntethetné a hálózat alulfinanszírozását, hogy káros és veszélyes átalakításokat követel a kutatóhálózattól.

A TDDSZ és az ADF ezt másképp látja: szerintük a hosszútávú, teljesítményalapú finanszírozásnak nincs nyoma a törvényben. Gerő Márton szerint:

„a finanszírozási többlet csak egy ígéret, ami csak az átalakításkor érkezik meg, egyelőre a költségvetési tartalékban van benne, amit vagy odaadnak, vagy nem.”

Az érdekérvényesítő szervezetek szerint a törvény nem tesz konkrét említést a teljesítményekről, csupán arról szól, hogy a kormány feladatellátási szerződéseken keresztül ad majd finanszírozást.

Az MTA ingatlanvagyona is a HUN-REN kezébe kerül

A törvény értelmében a kormány nemcsak a működési finanszírozás emelését vállalja, hanem biztosítja az infrastrukturális feltételeket is: „a kormány elkötelezett a kutatóintézetek által használt, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tulajdonában álló ingatlanok megvásárlására az Akadémiától és a HUN-REN részére történő – ingyenes – tulajdonba adásra”.

Az ADF nyílt levélben fordult az Akadémiához, hogy az utasítsa el a kormány vételi ajánlatát. Mint írják, nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni.

A Magyar Tudományos Akadémia vagyona a formális tulajdonjogtól függetlenül nemzeti érték, közös kincs, amit a magyar nemzet évszázadok alatt halmozott fel. Ennek semmi helye nincs magánjogi szervezetben.

Az MTA vagyonának privatizálása a magyar tudományos élet autonómiájának további szűküléséhez vezetne – fogalmaztak nyílt levelükben.

Az akadémiai ingatlanvagyon átadásáról a Magyar Tudományos Akadémia december 11-én szavazott. A rendkívüli közgyűlésen 182 igen, 141 nem és 17 érvénytelen szavazat mellett elfogadták azt, hogy az MTA 80 milliárd forintért eladja a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a magyar államnak, ami aztán továbbadja őket a HUN-REN-nek. Freund Inforádiós nyilatkozata szerint az MTA két évvel ezelőtt becsültette fel az ingatlanvagyont, ami akkor 140 milliárdot ért, ám ebből  le kell vonni bizonyos százalékos arányt, mivel az ingatlan használata célhoz kötött és lakott is egyben. Amit az államnak át kell adni, annak forgalmi értéke 130,9 milliárdot érne, ha forgalomképes lenne, de ebből 26 milliárdot le kell vonni, amit idő közben a kormány költött rá.

„Az így kapott összegből lett végül 80 milliárd forint, de lehetett volna 0 is” – mondta Freund Tamás.

Az ADF szerint az MTA elnökének le kell mondania, ha nem tud érvényt szerezni a közgyűlés második határozatának, melyben az MTA azt kérte, hogy a törvény ütemezését változtassa meg az Országgyűlés, tűzze ki a hatálybalépés dátumául 2026. január 1-et, és bocsássa a törvényjavaslatot társadalmi vitára. Egyelőre ugyanis úgy tűnik, a törvény hamarabb hatályba lép, és a kért társadalmi egyeztetés pedig elmarad.

Az MTA szerint is jogos a bizalmatlanság

Azt MTA elnöke is elismerte, hogy jogos volt a törvénytervezettel kapcsolatos kezdeti bizalmatlanság, hiszen sok átalakuláson ment keresztül a kutatóhálózat. „A HUN-REN törvény kezdetben sok gyermekbetegséget hordozott, amikor előterjesztették, de az Akadémia számos módosító javaslatot fogalmazott meg és ezt el is fogadták.” A módosítások hatására belekerült a törvénybe, hogy a HUN-REN alapításakor az alapító okiratában az Irányító Testület elnökének és ​​​tagjainak a miniszterelnök által megjelölt személyt kell kijelölni​, akikre ​a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke konszenzusos ​módon tesz a miniszterelnöknek javaslatot. Belekerült az is, hogy a HUN-REN ügyvezető és döntéshozó szerve a hét fős Irányító Testület, amely tagjainak többsége a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra. Az Irányító Testület ülésein – tanácskozási joggal – részt vehet a kutatási intézményvezetők által delegált legfeljebb három személy.

Az érdekérvényesítő szervek nem értenek egyet

Gárdos Judit szerint „pénzügyileg és a döntéshozatali mechanizmusokat illetően is átláthatatlan, ellenőrizhetetlen magánjogi szervezet lesz a HUN-REN, melyben hét magánember rendelkezik minden felett. A felállítandó új HUN-REN IT-ben (ahogy a jelenlegiben sem) nincsenek ​szavazattal ​képviseltetve a ​kutatóhálózati dolgozók ​​vagy​ a kutatóhelyek. Az új IT-​tagok​​ mostantól már be is lesznek betonozva, és a saját érdekeiknek megfelelően tudják kinevezni az utódaikat”.

​​​A TDDSZ elnökségének véleménye szerint „a törvényjavaslat jelentős veszélyeket rejt a Kutatás Hálózat jövőjére nézve. Az új HUN-REN költségvetési szerv helyett magánjogi személyként (alapítvány-szerű entitásként) működne, ami a HUN-REN Kutatóhálózat kiszervezését, privatizációját jelenti.

A struktúra kísértetiesen hasonlít azokhoz az egyetemi alapítványokhoz, amelyeket az Európai Bizottság kizárt az Európai finanszírozási forrásokból.​​

​​​Az új szervezeti struktúra még a kezdeti verzióhoz képest történt finomításokkal is rendkívüli központosítást jelent, és kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat az Elnök egyszemélyi, vagy az Irányító Testület lényegében kontroll nélküli döntéseinek.​​

​​​A többletforrásokkal kapcsolatban valódi garancia nincs sem arra, hogy azokat maradéktalanul megkapja a Hálózat, sem arra, hogy azt kizárólag a béremelésre fordítják. Fontos jeleznünk, hogy még egy 50 százalékos béremelés sem rendezi a bérek jelentős elmaradását, a legtöbb központban egy tudományos munkatárs bére még így sem érné el a diplomás átlagbért sem. Az pedig, hogy a törvényben nincs rögzítve az alapkutatásra fordítandó források aránya, lényegében azt a veszélyt rejti, hogy a kutatási témákat végeredményben a finanszírozó (azaz az állam) határozza meg és így egyes témák eltűnhetnek a Kutatóhálózatból.  Azt pedig említenünk sem kell, hogy a munkavállalói képviselet sehol, semmilyen formában nem jelenik meg a döntéshozatali folyamatokban.”

Mivel az Országgyűlés december 17-én megszavazta a HUN-REN törvényt, a megújult kutatóhálózat 2025 április elsejével megkezdheti működését. ​

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: Kutatók béremelést követelnek az Magyar Tudományos Akadémiánál. (Forrás: TDDSZ/Facebook)