Decemberi cikkünkben megírtuk, hogy tavaly 1550 főt vettek fel osztatlan tanárképzésre, ez az adat mond legtöbbet a rendszerben megjelenő új pedagógusokról. Az egyes szakokra és intézményekbe felvettek számában azonban nagy eltérések lehetnek. Most annak járunk utána, hogy tantárgyanként és egyetemenként hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre országszerte. Az adatok alapján van ok az aggodalomra, különösen a természettudományos tárgyak esetében.
Az augusztusi felsőoktatási felvételi adatok nyilvánosságra kerülése után sok cikk foglalkozott a tanárképzésre felvettek számával. Az utóbbi időben pedig arról is sokat lehet hallani, hogy a pedagógushiány egyre aggasztóbb méreteket ölt. A felvételi adatokat elemezve utánajártunk, mennyire nagy valójában a baj.
Infografikákon ábrázoltuk, hogy egyetemenként és szakonként hány hallgató került be 2023-ban az osztatlan tanári szakokra és a tanári mesterképzésekre. Emellett megkérdeztük a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) is, hogy mi állhat a számok mögött.
Az osztatlan tanárképzés szakpáros rendszerben működik, azaz minden felvett hallgató két szaktárgy tanításához szerez tanári képesítést. Ez azt jelenti, hogy például aki magyar-angol tanárképzésre nyert felvételt, azt a magyarra és angolra felvettekhez is beleszámítják.
2013 óta a tanárképzés fő formája az osztatlan tanárképzés: aki közvetlenül érettségi után a tanári pálya iránt érdeklődik, erre a képzésre tud jelentkezni. A tanári mesterszakoknak öt típusa van, ezek közül azonban négy nem új tanárokat képez, hanem a már végzett pedagógusok szakképzettségeinek bővítését szolgálja.
Megnéztük, hogyan alakultak a felvételi adatok a kötelező érettségi tantárgyak (magyar, matematika, történelem, angol nyelv), a leggyakrabban tanított második idegen nyelv (német), illetve természettudományos tantárgyak (kémia, fizika, biológia) esetében.
Az egyházi fenntartású kisebb egyetemek közül csak azok szerepelnek a grafikonon, amelyekre legalább egy hallgató felvételt nyert osztatlan tanárképzésen.
Osztatlan tanárképzésen az angol volt a legnépszerűbb: ide 535 hallgató került be, ami körülbelül a harmada az összesen bekerülő 1550 főnek. Második helyezett a történelem, harmadik helyen pedig a magyar szak áll. A természettudományos tantárgyak esetében azonban már kevésbé jó a helyzet.
Míg osztatlan biológiatanári szakra 94-en kerültek be, addig fizikára csak 30-an, kémiára pedig mindösszesen 23-an.
A reál szakok népszerűtlensége mögött a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint az állhat, hogy a versenyszférának is nagy szüksége van műszaki szakemberekre, és mivel közel azonosak a bejutási pontok egy természettudományos alapképzésen és a reál szakos tanárképzéseken, a hallgatók inkább nem a tanári szakokat választják.
A humán szakoknál pontosan ennek az ellentéte figyelhető meg. „Tanárképzésre könnyebb bejutni ezeken a szakokon, mint bölcsészettudományi, társadalomtudományi alapképzésre, illetve a versenyszférába is egyszerűbb átlépni a tanárképzés elvégzése után” – mondta el Totyik az Átlátszó megkeresésére.
Mindössze 23-an nyertek felvételt tavaly osztatlan kémiatanári szakra. (A kép illusztráció, forrás: Pexels)
A természettudomány-környezettan szakpár viszonylag friss kreálmánya a tanárképzésnek: 2022-ben indult először, és „Z-szaknak” is nevezik. Az ezt elvégzők a felső tagozatosoknak biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt taníthatnak, a középiskola kilencedik és tizedik évfolyamán pedig természettudományt. Ide mindössze 37-en kerültek be országszerte – igaz, ez háromszor annyi, mint az egy évvel korábban felvett 13 hallgató.
Majdnem minden szak esetében az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezet, egyedül a természettudomány-környezettan szak az, amelyikre az egri Eszterházy Károly Egyetemen került be a legtöbb hallgató. A vidéki egyetemek nem minden esetben állnak rosszabbul, de összességében tarol a főváros. Ez főleg azokban az esetekben probléma, amikor
egy-egy vidéki egyetem jelentkező híján el sem tud indítani bizonyos képzéseket.
A hallgatói létszámadatok úgy jönnek ki, hogy a felvételi ponthatárok sokszor kifejezetten alacsonyak. Az 500 pontos felvételi rendszerben az ELTE-n mindössze 312 pontra volt szükség az angol-magyar és az angol-történelem szakokra való bekerüléshez. A Debreceni Egyetemen pedig már 248 pont is elegendő volt ahhoz, hogy egy hallgató etika-történelem tanári szakot kezdhessen el.
A vizsgált szakok közül a legkevesebb hallgató osztatlan tanárképzésen a kémiatanári szakra nyert felvételt: összesen 23 fő került be ide.
Tavaly országos szinten 67%-kal kevesebb hallgató kezdte el a szakot, mint öt éve, és mindössze feleannyi, mint négy éve.
Bár a vidéki egyetemekre jellemzően néhány fő szokott felvételt nyerni kémiatanári szakra, 2023-ban az ELTE-re is csak 7-en kerültek be. A Nyíregyházi Egyetemen immáron második éve el sem indult a képzés jelentkezők hiányában.
Valószínű, hogy nem a kémia iránt ilyen alacsony az érdeklődés, inkább az a helyzet, hogy más szakmát választanak a leendő hallgatók.
Biológia-kémia osztatlan tanári képzésre például 38-an jelentkeztek tavaly, azonban csak hárman tették első helyre ezt a szakot. Kémia-matematika szakra 13 fő jelentkezett, de mindössze egy olyan hallgató nyert felvételt, aki nem első helyen jelölte meg ezt a képzést.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke úgy véli, hogy mindezt a versenyszféra szakemberhiányának növekedése, illetve a pedagóguspálya presztízsének csökkenése és a fizetések drasztikus értékvesztése okozza. A kémiatanárok pótlásának kényszermegoldásairól korábban is írtunk már.
A tanévkezdés előtt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Népszava cikkére reagálva igyekezett elcsitítani a kémiatanár-utánpótlásért aggódó hangokat. Állítása szerint jóval több lesz kémiatanár, mint amennyit a lap állít, az összes képzéstípus számait összeadva 72 főt számolt az államtitkár.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Forrás: Facebook/Maruzsa Zoltán.
Mindez azonban nem veszi figyelembe azt, hogy bizonyos képzéstípusokra jelentkezők csak továbbképzik magukat. Tehát ha valaki ezek valamelyikén szerez kémiatanári diplomát, az nem enyhíti a tanárhiányt, inkább csak átalakítja.
Az osztatlan tanárképzés mellett megnéztük a tanári mesterképzések felvételi adatait is. Ennek egyik fajtája a négy féléves mesterszak, amit tanító végzettséggel elvégezve tanári diploma szerezhető, vagy pedig már meglévő tanári szakok mellé egy újabb tanári szakképzettség nyerhető el.
A négy féléves tanári mesterszakon a természettudomány-környezettan volt a legnépszerűbb, ide 131 főt vettek fel összesen. Ezt követte a matematika és az angol.
A természettudomány-környezettan szak népszerűségét magyarázhatja, hogy úgy is felvételt nyerhetnek a hallgatók, hogy a korábbi tanári mesterség megszerzéséhez felhasznált, államilag finanszírozott féléveik száma nem kerül beszámításra, így lehetőségük van nem önköltséges formában is elvégezni a szakot – akkor is, ha már nem lenne több államilag támogatott félévük a felsőoktatásban. Emellett a 2022-es siralmas felvételi adatok miatt enyhítettek a bemeneti követelményeken – ez úgy tűnik, működik.
A szakot elvégzők ugyanakkor nem új pedagógusok, hanem már végzett, átképződő tanárok.
A négy féléves mesterszakoknál nagyrészt nem az ország legnagyobb tanárképző karával rendelkező ELTE teljesített a legjobban, hanem az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem.
A Szegedi és Pécsi Tudományegyetemen viszont számos szak el sem indult jelentkezők híján, beleértve néhány humán tárgyat is. Legrosszabb helyzetben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt: itt eleve csak a humán tárgyakból képeznek tanárokat, a négy féléves tanári mesterszakra azonban egyetlen hallgatót sem vettek fel.
A tanári mesterképzések másik típusa a két féléves tanári mesterszak. Ide vagy egy-egy adott tudományterületen megszerzett mesterszakos diploma birtokában lehet felvételizni (például történész mesterdiplomával történelemtanári mesterszakra), vagy általános iskolai tanári diplomával.
Történelem és természettudomány-környezettan szakra nyertek a legtöbben felvételt (33-33 fő), ezek mögött a kémiatanári mesterszak végzett 24 felvett hallgatóval. Két féléves fizikatanári mesterszak csak Egerben tudott elindulni, az is mindössze 2 fővel. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ez a képzési forma 3 történelemtanári szakra felvett hallgatóval indult, mint ahogyan a Miskolci Egyetemen is.
Az ország legnagyobb tanárképző központjával rendelkező ELTE-n volt számos két féléves tanári mesterszak, amelyre senki nem nyert felvételt.
Vagyis ennél a mesterszaknál nem igazán voltak regionális eltérések, mindegyik egyetemre meglehetősen kevesen kerültek be.
Szintén két féléves mesterszak a szaktanári képzés, erre középiskolai tanárok jelentkezhetnek. A 2022 óta létező mesterképzésnek az a célja, hogy fakultáció tartásához és emelt szinten történő érettségiztetéshez is megadja a szükséges tudást.
Az ábrán azért nem szerepel a természettudomány szak, mert abból nincs szaktanári képzés egyelőre.
Magyar szaktanári mesterszakra nyertek tavaly a legtöbben felvételt (32 fő), második helyen a történelem szaktanári áll 23 felvett hallgatóval, harmadik pedig a matematika szaktanári 21 fővel.
Fizika szaktanári mesterképzésre mindössze egy főt vettek fel az egész országban, de biológiából sem sokkal jobb a helyzet, oda három hallgató került be.
A szaktanári mesterképzés számos helyen csak egy-egy szakon tudott elindulni, alig pár fővel. A Miskolci Egyetemen csak történelem (2 fő), a Nyíregyházi Egyetemen csak magyar (12 fő), a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ugyancsak magyar (5 fő), a Szegedi Tudományegyetemen pedig matematika (7 fő) szaktanári képzés indult, a Pécsi Tudományegyetemen pedig semmilyen.
A kép illusztráció, forrás: Pexels.
A szaktanári és a két féléves mesterképzés népszerűtlenségének okaira csak feltételezéseink vannak, Totyik Tamás például elképzelhetőnek tartja, hogy ez a két, viszonylag új képzési forma nem volt kellően reklámozva.
Varga Virág
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Résztvevők az új pedagóguséletpálya-törvény ellen tartott budapesti vonulásos demonstráción, az ADOM Diákmozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) rendezvényén 2023. június 5-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Rétvári Bence államtitkár egy parlamenti kérdésre adott válaszában magasztalta a konténertantermeket, amikből szerinte nincs is sok az országban.
A "köznevelési intézmények halaszthatatlan férőhelybővítési igényei" miatt 13 helyen biztosan konténerekkel bővítik az iskolát, 5 helyszínen pedig talán.
Az oktatási jogok biztosának 2023. évi jelentésében szó esik a tanulók fizikai és verbális bántalmazásáról, rasszizmusról és helyhiányról is.
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!