Csúsztat az egyetem a kötelező „hallgatói gyakorlatról” a Vadászati Világkiállításon

Szombaton számoltunk be arról, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) arra kötelezné a hallgatóit, hogy végezzenek „önkéntes” munkát a lassan 77 milliárd forint összköltségű Vadászati Világkiállításon. Az ügyben megkerestük a MATE-t is, akik kérdéseinkre egy hosszú levélben válaszoltak, amiben úgy nyilatkoznak, hogy a rendezvényen végzett ingyenmunka „a hallgatók számára történelmi lehetőség”, és az egészet egy egyszerű szakmai gyakorlatnak titulálják. Ez azonban több ponton is sántít. 

A MATE válaszlevelében azt írja, hogy a Vadászati Világkiállításon a hallgatók csupán a szakmai gyakorlatukat végzik, ami álláspontjuk szerint „unikális lehetőséget biztosít a hallgatók számára”, hiszen a rendezvényen olyan információmennyiség birtokába juthatnak, amely „sehol máshol nem érhető el”. A Telex cikke szerint azonban a Vadászati Világkiállításnak vajmi kevés köze van a természetvédelemhez, és még a fenntartható vadgazdálkodás kérdésköre is csak nyomokban fedezhető fel benne.

Az egyik hazai nemzeti park munkatársa úgy nyiltakozik a Telexnek, hogy „állami intézményként ki van adva, hogy részt kell vennünk, az arcunkat kell adnunk hozzá [a kiállításhoz], miközben minden területen dolgozó tudja, mekkora károkat okoz a hobbivadászat természetvédelmi szempontból”. A politikai körökből főleg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kovács Zoltán államtitkár neve által fémjelzett hobbivadászat káros és fenntarthatatlan például a természetellenes méretűre duzzasztott nagyvadállományok vagy éppen a tájidegen özönfajok vadászati célú betelepítése miatt.

Egy másik, a cikkben megszólaltatott forrás szerint még maguk a vadászok sem szimpatizálnak a rendezvénnyel.

„A Magyarországon tevékenykedő, a magyar vadgazdálkodást önerőből működtető több mint 60 000 egyszerű magyar vadász nem akarta ezt a világkiállítást. […] Ez a kiállítás a vadászathoz szintén közel álló, vezető politikusok ötlete volt, akik minden követ megmozgattak ahhoz, hogy megvalósítsák…”

A cikk szerzője fel is teszi a kérdést: „Tényleg csak azért szervez sok milliárd forintból vadászati kiállítást Magyarország, mert néhány hatalmi pozícióban lévő figurának ez a hobbija?” Nem világos tehát, hogy azok a hallgatók, akik a Világkiállítás szervezőinek munkáját segítik majd, milyen hasznosítható szakmai ismereteket szerezhetnek egy ilyen rendezvényen.

Szintén sántít az az állítás is, hogy a hallgatók „szakmai gyakorlat keretében vesznek részt a Vadászati Világkiállításon”. A MATE levelében megemlíti, hogy intézményükben jelen van az ún. hetesi gyakorlat. (Ez azt jelenti, hogy a szorgalmi időszakban a hallgatók csoportonként egy-egy céghez vannak kihelyezve egy-egy hétre gyakorlatra, melynek keretében dolgoznak és nem járnak előadásra.) A MATE-n ugyan valóban van hetesi gyakorlat, ez azonban az általunk megkérdezett hallgatók és a tanterv alapján nem része sem a természetvédelmi mérnök, sem pedig a vadgazdálkodási mérnök hallgatók képzésének.

Vannak gyakorlati óráik, és szakmai gyakorlat néven a 2. és a 4. félévben is van egy-egy, néhány napos terepgyakorlatuk, ám ez a vizsgaidőszakban zajlik, tehát emiatt órát nem kell pótolniuk. A képzések része továbbá egy teljes féléven át tartó szakmai gyakorlat, viszont a Világkiállításon való „önkéntességet” ebbe a kategóriába sem igazán lehet besorolni, hiszen ez összesen 6 napot vesz igénybe.

A hallgatóknak kiküldött levélben nem is említik, hogy ez szakmai gyakorlat lenne. Ráadásul az sem világos, hogy amennyiben ez mégis egy szokványos szakmai gyakorlat, akkor erről miért Heltai Miklós intézetigazgató küldött ki külön levelet, amiben többször is hangsúlyozza, hogy a részvétel kötelező. Egy, a képzés részét képező szakmai gyakorlat természetesen kötelező lenne, akkor azonban nem ütközne a hallgatók óráival.

A tisztánlátás végett adatigényléssel fordultunk az agráregyetemhez, amiben kértük, hogy küldjék meg számunkra a köztük és a Vadászati Világkiállítást lebonyolító Egy a természettel Kft. között született szerződést. Arra is kértük őket, hogy magyarázzák meg az „önkéntesség” és a szakmai gyakorlat közötti eltérés miértjét, és hogy milyen szakmailag releváns tudása származik a részvételből az ott dolgozó hallgatóknak.

Válasz egyelőre nem érkezett az egyetemtől, és még az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Egy a természettel Kft. sem reagált megkeresésünkre.

Őri Ádám

Címlapkép forrása: Botár Gergely/MTI

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!