Tömeges elbocsátások – a koronavírus-járvány első hullámának hatása a diákmunkára

A koronavírus következtében mintegy 160-170 ezer embert bocsátottak el a magyar cégek a Gazdaságkutató Intézet (GKI) korábbi felmérése szerint – írta meg a portfolio.hu. Azokat, akik megtarthatták az állásukat, gyakran részmunkaidőben foglalkoztatta tovább a cég, de előfordult olyan is, hogy a dolgozóknak kényszerszabadságra kellett menniük. Ám nem csak a felnőtt munkaerőre volt hatással a koronavírus járvány. A diák  munkavállalókat legalább annyira súlyosan érintették a járvány hatására bekövetkező leépítések, átszervezések. Cikkünkben diákmunkaerő-közvetítő cégeket kérdeztünk arról, hogy milyen hatással volt a koronavírus járvány első hulláma a diákmunka szektorra.

Támogatási kampány

EU-Diákok – a megrendelések 80%-át elvesztették

Elsőként az Eu-Diákok Iskolaszövetkezetet kérdeztük, mely 2004-es alapítása óta országos lefedettségű hálózattá nőtte ki magát, és gyakran közvetít munkaerőt az országhatárokon túlra is. Ahogyan azt Rumpf Nikoletta a szervezet marketing és kommunikációs vezetője elmondta, a munka jellegét és idejét tekintve is széles spektrumú skálán válogathatnak náluk a munkát kereső diákok. Közvetítenek alkalmi és állandó jellegű munkákat, amelyeket rugalmas és kötött munkaidő beosztással kínálnak. Általuk leginkább kereskedelmi, gyorséttermi, bolthálózati munkakörök betöltésére van lehetőség. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A koronavírus járvány következtében azonban sok minden megváltozott: a korábbi diákmunkaerő-hiány megfordult, és a cégek elsőként azokat a munkavállalókat kezdték elbocsátani, akiket nem főállásban foglalkoztattak és a szerződésük lehetővé tette az azonnali, indoklás nélküli felmondást. (A diákmunka ezen rugalmasságával a járvány előtt leginkább a munkavállalók, tehát a diákok éltek.) Ennek következtében nagyon sok diák veszítette el a munkáját egyik napról a másikra. A vírus előtti hónapokban a szövetkezet által 4-5000 diák vállalt országosan munkát, a vírus megjelenésekor pedig ez a szám a 20%-ra esett vissza, azaz a megrendelések 80%-át elvesztették.

 „A június végi adatokat látva azt mondhatom, hogy a helyzet nyár végére kezd visszaállni a normális kerékvágásba, de még mindig 50%  körüli a működési hatékonyságunk, vagyis kb. a tavaly nyári munkák felét tudjuk csak közvetíteni. A korábbi évekhez hasonlóan most is többszörös volt a túljelentkezés, hiszen a nyár a diákmunka fő szezonja. Egyes pozíciókért nagyon nagy volt a verseny, de azt gondolom, hogy ez ebben a helyzetben nem csak a diákmunkára igaz.”–  mesélte az Eu-Diákok Iskolaszövetkezet kommunikációs vezetője.

A szövetkezet felmérései szerint minden harmadik diák a diákmunkából szerzi meg a teljes bevételét,  és ebből fedezi a megélhetését, a lakhatását. Ennek fényében talán nem meglepő, hogy az általuk megkérdezett diákok 90%-a úgy nyilatkozott, hogy a járványveszély ellenére is szívesen vállalna munkát. 

Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok, akik kollégiumban laktak, és onnan jártak munkába. Ők a kollégiumok bezárásával egyszerre veszítették el a stabil munkahelyüket és a lakhatásukat. (A témában készült korábbi cikkünk itt olvasható.)

A Meló-Depónál is több száz fővel csökkent a foglalkoztatott diákok száma

Hasonló állapotról számolt be egy másik, általunk megkérdezett diákszövetkezet, a Meló-Depó is, amely 2000 óta van jelen a hazai piacon, elsősorban Közép-Magyarországon, és a Dél-Alföldön. Az Eu-Diákokhoz hasonlóan ők is foglalkoznak alkalmi és hosszú távú munkák közvetítésével. A könnyű fizikai munkáktól kezdve a szakmai, gyakornoki pozíciókon át a szellemi munkákig terjed a kínálatuk.

A járvány azonban őket sem kímélte. A szövetkezet marketing manegere, Mező Vivien elmondása szerint partnercégeik leállása, termeléscsökkenése a diákmunkaerő szervezését is érintette. A járvánnyal járó erőforrás-újraszervezés részeként nekik is sok diákot el kellett bocsátani. Ez a számadatokban is megmutatkozott: a járvány előtti hónapokban 1200-1400 diákot foglalkoztattak havonta, a járvány kitörésekor azonban ez a szám több száz fővel csökkent. A kevesebb diák munkavállalói számot okozhatta még az is, hogy a diákoknak ebben az időszakban az egyetemen szorgalmi időszak volt, és a középiskolások is javában tanultak még. 

A Job Forcenál tervezésbeli változást hozott a vírus miatt kialakult helyzet

A Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány diákmunkaerő-kölcsönzésre gyakorolt hatása abban is megfigyelhető volt, hogy ugyan a kínált pozíciók köre nem változott, mégis a velük szerződésben álló partnerek óvatosabban terveztek. Míg korábban hetekre, hónapokra előre egyeztettek munkát, idén nyáron az volt a jellemző, hogy csak 1-2 hétre előre érkeztek be konkrét igények a diákmunkások számát illetően. 

_____________

Ugyan a nyár folyamán lassan feléledő szektor és a javuló statisztikai adatok némi bizakodásra adhattak okot a szektorban tevékenykedők számára, a nagy kérdés azonban az, hogy mi várható a második hullámot követően. Mennyire fogja súlyosan érinteni a válság ezt az ágazatot? Hányan tudnak majd továbbra is munkát vállalni a diákok? Mekkora lesz a túljelentkezés mértéke egy-egy munkára?

Cikk szerzője: Gödri Rita

Kiemelt kép forrása: pixabay.com

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.