Autonóm művészeti oktatás és az MMA – fórumot tartottak a művészeti egyetemek

Fórumot tartottak a magyar művészeti egyetemek a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A téma a kultúrfinanszírozás és az Magyar Művészeti Akadémia volt, de gyorsan előjöttek az egyetemi autonómiával foglalkozó kérdések is. Riport az eseményről.

A lex CEU óta harmadik alkalommal szerveztek gyűlést szerdán a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), illetve a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) oktatói és hallgatói, Művészeti Egyetemek Fóruma néven. Míg az első alkalom kifejezetten a CEU-val kapcsolatos demonstrációkra és a művészek szerepére koncentrált, a szerdai alkalom fő témája a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia (MMA) gyarmatosító hatása volt, a kultúrára szánt pénzek kezelésében.

 

Asztaltársaságból intézményóriás

Az esemény szervezői a MOME és a MKE Hallgatói Önkormányzatai voltak. Elmondásuk szerint más művészeti egyetem önkormányzatait is hívták, de nem reagáltak érdemileg a felkérésre. A két intézmény oktatói a beszélgetés elején röviden vázolták az MMA történetét és azt, hogyan vált egy szűk asztaltársaság a kulturális büdzsé jelentős részének birtokosává. Horányi Attila, a MOME docense szerint a jelenlegi kormányzat számára kapóra jött, hogy volt egy csapat, akiknek kiszervezhették a kultúrpolitikát. Emellé jött az a körítés, hogy így lesz autonóm a művészet, hiszen így már nem politikusok a döntéshozók. Ez a táguló baráti társaság tehát a második Fidesz-kormányzástól kezdve odáig vitte, hogy az Alaptörvényben is rögzítették őket (a Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatban lévő Széchenyi Művészeti Akadémia helyett). Mélyi József, az MKE oktatója, azt hangsúlyozta, hogy nincsenek irányok és arányok a jelenlegi kultúrpolitikában. Nem az MMA a legnagyobb probléma, hanem a kiszámíthatóság és az intézmények számonkérhetőségének teljes hiánya.

A Magyar Művészeti Akadémia több tagját is felkeresték a szervezők, de válogatott okok miatt lemondták a részvételt. Egyedül Szurcsik József véleménye tudott megjelenni a fórumon, miszerint a rendszert belülről lehet és kell megreformálni. A Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Csanádi Judit, erre úgy reagált, hogy egy rossz rendszert nem lehet belülről sem jobbá tenni, ahogy ezt a rendszerváltás előtti időkben is láthattuk a pártnál tett sikertelen kísérletek esetén. Az stúdió színházak sikeres példáját hozva arról beszélt, hogy alternatívára van szükség, egy működő hálózatra.

 

Egyetemi autonómia és az MMA

Arról megoszlottak a vélemények, hogy milyen hatással van az egyetemi működésre az MMA hatásköre. A Képzőn 2012-ben bevezetett kurátori mesterképzésnek 2015-ös megszűntetése illusztratív példa lehet arra, hogy az EMMI (mely szorosan együttműködik kulturális ügyekben az MMA-val) hogyan képes megszüntetni egy képzést, valós szakmai indoklás nélkül. E mellett az Akadémia rendelkezik azzal a jogosítvánnyal, hogy egyetemi tanárrá nevezhet ki valakit anélkül, hogy az végigjárná az akadémiai ranglétrát.

 

Hallgatói részről főleg olyan megjegyzések érkeztek, hogy több tájékoztatásra lenne szükségük arról, hol állítsanak ki, szabad-e az MMA által irányított Műcsarnokban kiállítani, mi a helyes döntés. Ez olyan kérdéseket vet fel, mint hogy szabad-e az oktatóknak politikát vinni az órájára, erről itt találják egy korábbi cikkünket. Itt eltérő megközelítések hangoztak el, valaki szerint egy átpolitizált intézmény szakmailag sem viszi előre az alkotót, de a jelenlevők inkább arra hajlottak, hogy azt kell támogatni, hogy a diákok képesek legyenek önálló véleményt kialakítani, és az egyetemnek az a felelőssége, hogy ehhez minél több információt biztosítson. Annyi biztos, hogy nincs könnyű dolga a pályakezdő képzőművészeknek, ha el akarják kerülni Fekete György Akadémiáját, jelenleg kevés olyan irány van, amely nem az ő felségterületük finanszírozás szempontjából.

 

A szervezők azzal zárták a fórumot, hogy igény szerint folytatják és várják a témaötleteket. Továbbra is igyekeznek bevonni más művészeti egyetemeket, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet vagy a Magyar Táncművészeti Egyetemet.

 

 

Szántó Gerzson

A szerző a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója.