A szabadság és a szuverenitás ígérete csapott össze március 15-én Budapest utcáin

Budapest belvárosa két politikai tömegnek adott teret az 1848-as forradalom évfordulóján, négy héttel az országgyűlési választások előtt. A Fidesz Békemenete a Margit hídtól a Kossuth térig, a Tisza Párt Nemzeti Menete a Deák tértől a Hősök teréig vonult. A két rendezvény politikai üzeneteiben is eltérő jövőképet rajzolt fel: az egyik a biztonság és szuverenitás, a másik a szabadság és rendszerváltás ígéretére építi a kampányát.

A 2026-os országgyűlési választás előtt pontosan négy héttel, az 1848-as forradalom évfordulóján a két nagy politikai front töltötte meg Budapest belvárosát: a Fidesz Békemenete a Margit hídtól a Kossuth térre, míg a Tisza Nemzeti Menete a Deák tértől a Hősök terére vonult. A két esemény nemcsak tömegében és hangulatában, hanem politikai üzeneteiben is markánsan eltérő képet rajzolt fel az ország jövőjéről, de mindkét oldal a béke és a szuverenitás kérdései köré szervezte a mondandóját.

A kormányzati Magyar Turisztikai Ügynökség „cellaadatokon alapuló becslései” szerint a Kossuth téren és a környező utcákban körülbelül 180 ezer mobiltelefon jelenlétét érzékelték, míg a Hősök terén és az Andrássy úton nagyjából 150 ezer készüléket azonosítottak – bár ezek az adatok alapvetően nem alkalmasak a pontos létszám meghatározására, mivel egy telefon több toronyhoz is csatlakozhat, illetve egy embernél akár több telefon vagy SIM-kártya is lehet. Független becslések teljesen más számokat adtak ki: szerintük a Békemeneten 85–92 ezer, a Tisza rendezvényén pedig 160–170 ezer ember vehetett részt.

A fideszes Békemenet már kora délelőtt elkezdődött az Elvis Presley téren. A résztvevők közül sokan vidékről, illetve határon túlról érkeztek buszokkal, köztük egy lengyel csoport is. A menet végül mintegy félórás késéssel érkezett meg a Kossuth térre, ahol a rendezvény politikai része következett: a színpadon Orbán Viktor előtt Himnusz-éneklés, versek, majd Szijjártó Péter és Lázár János mondott beszédet. Szijjártó elsősorban az ukrajnai háborúval és az Európai Unióval foglalkozott, míg Lázár a miniszterelnök vezetői képességeit hangsúlyozta, és Magyarét bírálta. Szerinte a jelenlegi nemzetközi helyzetben „nehézsúlyú bokszmeccsre nem küldhetünk pehelysúlyú versenyzőt”.

A 444 összesítése szerint Orbán beszéde körülbelül huszonöt percig tartott, és nagyjából 1700 szóból állt. A miniszterelnök a választást a nemzet megmaradásának kérdéseként értelmezte, és beszédében gyakran utalt külső fenyegetésekre. A lap szerint a „Brüsszel” szó és variációi tizenhét alkalommal hangzottak el, a „háború” tizenhatszor, míg a „béke” ötször. Ukrajnát nyolcszor említette, Oroszország azonban egyszer sem jött szóba.

Orbán szerint a következő időszakban újabb nehézségek várhatók: szerinte Brüsszel háborúra készül, és az orosz-ukrán háború egyre közelebb kerül Magyarországhoz. A választás tétje ezért szerinte az, hogy ki képes megvédeni az országot. „Ha választanunk kell, ki alakítson kormányt, Zelenszkij vagy én, akkor kellő szerénységgel ajánlom magamat” – fogalmazott.

A miniszterelnök arra kérte a fideszeseket, hogy a következő négy hétben mindenkit győzzenek meg a részvételről, és legalább hárommillió szavazatot gyűjtsenek össze.

A vasárnapi rendezvények világosan kirajzolták a két politikai tábor eltérő kampánystratégiáját: a Fidesz beszédeiben a külső fenyegetések – Brüsszel, Ukrajna és a háború – domináltak, narratívájukban a választást elsősorban biztonsági kérdésként értelmezik. A Tisza Párt ezzel szemben inkább a belpolitikai rendszerváltásra, polgári folyamatokra és korrupcióellenes intézkedésekre helyezi a hangsúlyt.

A Tisza rendezvénye délután kezdődött, a tömeg a Deák tértől a Hősök teréig húzódott. A menet végére a tér zsúfolásig megtelt, Magyar Péter pedig több mint ötven perces beszédet mondott.

Magyar szerint az 1848-as forradalom minden magyar közös öröksége, a szabadság pedig a történelem állandó eleme, amiért a nemzetnek újra és újra meg kell küzdenie. A beszédben gyakran visszatért a „polgári Magyarország” gondolatához, ami szerinte a szabad és öntudatos emberek országát jelenti. A Tisza elnöke az „öreg császár” kifejezéssel utalt Orbánra: szerinte a kormányfő kihasználta az ország szabadságvágyát, és egy olyan rendszert épített ki, amiben ma polgárok helyett alattvalók élnek. Magyar emellett a beszéd jelentős részét programjának ismertetésre fordította.

Ígéretei között szerepel egy „igazságosabb adórendszer”, a milliárdosokat érintő vagyonadó, az alacsony nyugdíjak rendezése, százezer forintos iskolakezdési támogatás, valamint évente ötszáz milliárd forinttal több forrás az egészségügyre. Emellett felállítaná egy vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását, hogy feltárja „az elmúlt húsz év korrupciós ügyeit”, és az Egyesült Államok elnöki rendszeréből inspirálódva kettőben maximalizálná a betölthető miniszterelnöki ciklusokat.

A 444 szerint a „szabad” vagy „szabadság” szó több mint negyvenszer hangzott el Magyar szájából, a „háború” tizenkétszer, a „béke” hatszor, emellett a Tisza-elnök kétszer utalt az oroszokra is. A tömeg erre „Ruszkik haza!” skandálással reagált. A „Mocskos Fidesz” idén elmaradt.

A beszéd végén Magyar Péter esküt tett arra, hogy kormányra kerülve lezárja a politikai megosztottság korszakát, majd arra kérte a résztvevőket, hogy a következő hetekben mozgósítsanak minél több választót. A rendezvény zárásaként a párt egyéni képviselőjelöltjeivel együtt szavalták el a Nemzeti dalt.

Szöveg: Solti Hanna — Videó: Bodoky Bence