Guruló dollárok: a USAID-ügyi kormánybiztos kedvenc alapítványa is kaphatott amerikai pénzeket

Az amerikai Republikánus Párthoz közel álló Federalist Society több alkalommal finanszírozta a magyarországi Common Sense Society Alapítvány tevékenységét. A hazai bejegyzésű alapítvány közreműködői között többször szerepelt a később „a USAID által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztossá” kinevezett László András. 

„A nyugati világ legnagyobb korrupciós botrányaként” tálalja a kormánypárti sajtó az úgynevezett USAID-ügyet, azon belül pedig azt, hogy az amerikai segélyszervezet támogatásaiból magyar civil szervezetek is részesültek. Pedig „USAID-ügyről” beszélni eleve tévedés, hiszen a Trump-adminisztráció által leállított programokról nem derültek ki eltitkolt információk, ahogy az sem volt titok, hogy Magyarországon kik és mire kaptak támogatást – az erről szóló pályázatokról az amerikai és magyar felek is beszámoltak. Így tudható például az is, hogy a USAID-től kapott forrásokat a magyar kormány által létrehozott, KDNP-s államtitkár által vezetett Hungary Helps ügynökség is: erről akkor a kormany.hu is beszámolt.

Ennek ellenére az Orbán-kormány ennek kapcsán már eleve „politikai korrupciónak” nevezi, ha egy szervezet külföldi támogatást fogad el, és most az ilyen támogatások betiltását készítik elő, húsvéti nagytakarítással fenyegetőznek a „szuverenitásvédelem”  jegyében.

Jó és rossz amerikai pénzek

A Magyarországra jutó USAID-források vizsgálatára már egy kormánybiztost is kineveztek László András fideszes EP-képviselő személyében. László egy interjúban azt mondta, feladata „az amerikai tapasztalatokból és a korrupciós pénzek magyarországi elosztási gyakorlatából kiindulva megakadályozni a külföldi beavatkozást a magyar választásokba”.

László András ugyanakkor korábban egy olyan alapítvány munkájában működött közre, ami szintén kapott pénzt az Egyesült Államokból.

A Common Sense Society Alapítványt 2010-ben jegyezték be Magyarországon. Alapító irataiból kiderül, hogy kifejezetten a politikát befolyásolni próbáló szervezetként hozták létre: céljaként „a fiatalok demokratikus szocializációjának elősegítését, az aktív társadalmi részvétel ösztönzését, a magyar lakosság és a Magyarországon élő nemzetközi közösség interkulturális kommunikációjának segítését” adták meg.

A szervezet rendszeresen szervez nyilvános beszélgetéseket, képzéseket, elsősorban olyanoknak, akik az államigazgatásban pályáznak vezetői szerepre egy nemzetközi, amerikai központú franchise keretében.

A CSS honlapja szerint Europa Fellowship nevű vendégkutatói programjukhoz a Matthias Corvinus Collegium és az egyik legbefolyásosabb amerikai politikai alapítvány, a Federalist Society nyújtott támogatást.

Rablóból lesz a legjobb pandúr?

László András – aki külföldibeavatkozás-ügyi kormánybiztosi kinevezése előtt EP-képviselő, a Fidesz tanácsadója és a Megafon influencer-képzésének résztvevője volt – legutóbb 2022 októberében tűnt fel az alapítvány honlapján, egy, a magyar kormány politikájáról szóló beszélgetésről készült beszámolóban.

A rendezvényen készült fényképen szerepel is a későbbi kormánybiztos (aki azóta szakállt növesztett, de 2022-es fényképe alapján felismerhető a CSS rendezvényén). Egy pár hónappal korábbi rendezvény beharangozójában pedig a Common Sense Society alapító tagjaként nevezik meg.

László András (szemközt) a Common Sense Society rendezvényén (forrás:commonsensesociety.hu)

Szintén elérhető az interneten egy 2010-es prezentáció az akkor frissen bejegyzett alapítványról, ahol valóban szerepel a fiatal László András, mint a Common Sense Society tagja.

Forrás: Slideshare.com képernyőkép

Az alapítvány két hivatalos képviselője a kezdettől fogva egy házaspár: Marion Smith (elnök) és Stumpf Anna (mint alelnök). Stumpf Anna (Anna Stumpf Smith Lacey) Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos lánya.

Stumpf Anna egyben a Hungary Foundation igazgatója – ez az Egyesült Államokban bejegyzett szervezet, amelyet az Orbán-kormány egy 2012-es kormányhatározatban hozott létre, eredetileg „Magyarország Barátai Alapítvány” néven. Az alapítvány indítására ekkor 3,9 milliárd forintot különítettek el.

Marion Smith szintén a tűz közelében van, ami a magyar kormány és az amerikai jobboldal közötti kapcsolatépítést és pénzmozgásokat illeti. Smith korábban a Heritage Foundation – a magyar állam által finanszírozott Danube Institute hivatalos partnere –  vendégkutatója, valamint az amerikai Kommunizmus Áldozatai Emlékmúzeum Alapítvány ügyvezetője volt. Utóbbinak a magyar kormány egy 2019-es határozat alapján több mint 2,5 milliárd forintot biztosított washingtoni emlékmúzeuma létrehozására.

Marion Smith (balra) és Stumpf Anna a washingtoni magyar nagykövetség 2017-es rendezvényén Szabó László nagykövettel (Forrás: Hungary Foundation)

Amerikai politikai befolyásoló szervezet budapesti lerakata

A Common Sense Society ma egy nemzetközi franchise-t alkot: a legnagyobb szervezete az Egyesült Államokban található, ahol 2021-ben adómentes nonprofit státuszt kapott, ezen kívül a szervezet jelen van az Egyesült Királyságban és Hollandiában is.

A magyar szervezet tehát látszólag egy amerikai mozgalom hazai fiókja, hiszen honlapja csak angolul érhető el, vendégeik jó része amerikai, programjaik sokszor az amerikai politikához, az angolszász konzervatív hagyományhoz tartozó ügyeket járnak körül. Valójában azonban a magyar Common Sense Society Alapítvány régebbi, mint amerikai megfelelője, utóbbit ugyanis csak 2012-ben jegyezték be.

A Common Sense Society tehát valójában Magyarországról indult, de már a kezdettől fogva összefonódott az amerikai jobboldallal is.

A CSS vendégkutatói programját támogató Federalist Society (FS) eredetileg az amerikai alkotmány konzervatív értelmezését hivatott népszerűsíteni, ezért elsősorban a jogi egyetemi oktatásban, illetve gyakorló jogászok körében toboroz tagokat – utóbbiak közül a Washington Post szerint mintegy 70 ezren léptek be a Federalist Society-be. A szervezet befolyását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a jelenlegi amerikai alkotmánybíróság öt tagja is korábban aktív volt a FS valamelyik klubjában.

A Federalist Society persze nemcsak az alkotmányjogi elmélet terjesztésével foglalkozik, egyéb politikai kérdésekben is megszólal, a kampányfinanszírozástól a vallás és az állam kapcsolatán át a politikai korrektségig.

Amerikai beavatkozás a magyar alkotmányozásba

A szervezet programjai túlmutatnak az Egyesült Államok határain is, amiben hazánkban a Common Sense Society régi partnere: a FS 2010-es éves beszámolójában azt írták, a CSS (amely ekkor még csak Magyarországon létezett) tagja egy olyan, „joghallgatókat, valamint jogi és közpolitikai szervezeteket tömörítő hálózatnak, az  „Európai Szuverenitás Hálózatnak” (ESN), amelynek célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása Európa különböző politikai, gazdasági, jogi és biztonsági intézményeiben.” Ezt a hálózatot a Federalist Society hozta létre.

Egy másik, szintén 2010-es FS-kiadványában partnerszervezetként hivatkoznak a CSS-re. Ekkor a CSS egy olyan projektjét támogatták, ami az épp akkor készülő magyar Alaptörvényt népszerűsítette. Marion Smith akkoriban valóban írt cikkeket az alkotmányozási folyamatról, ajánlásokat fogalmazott meg az íródó alkotmánnyal kapcsolatban. Ezek a Heritage Foundation oldalán jelentek meg, de a Mandiner is szemlézte őket.

Vagyis, a mai szuverenitásvédelmi szóhasználattal élve, egy amerikai hátterű politikai nyomásgyakorló szervezet befolyásolni igyekezett a magyar politikát, ráadásul a legalapvetőbb szinten tette ezt, az alkotmányozási folyamatba szólt bele!

A CSS vezetőképzőjéről készült fotó a FS éves jelentésében. A programot akkor az MVM is támogatta. (forrás: The Federalist Society)

A FS később is támogatta a CSS programját: 2012-es és 2013-as beszámolójukban is azt írják, ők szponzorálták a magyarországi alapítvány nyári vezetőképző akadémiáját. Arról pedig már a CSS honlapja számolt be, hogy az amerikai alapítvány az MCC-vel közösen támogatta a magyarországi ösztöndíjprogramot.

A fényképen látható a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, amely a későbbi Europa Fellowship képzéseinek helyszíne is volt.

Árbevételként könyvelhették az amerikai támogatást

A CSS hivatalos, a civilsznev.birosag.hu-n elérhető 2021-es és 2022-es pénzügyi beszámolóiban tételesen nem szerepel a külföldi támogatás, annak ellenére, hogy ekkor már folyt a deklaráltan amerikai támogatással megvalósuló Europa Fellowship. Az alapítvány egyébként legutoljára a 2022-es évről adott le beszámolót, vagyis elmúlt két éves pénzügyeikre nem lehet rálátni.

2021-ben és 2022-ben a CSS  beszámolója szerint elsősorban az „értékesítés árbevételéből” szerzett pénzt (2021-ben 5 353 00, 2023-ban 10 574 000 forintot), ami meglepő, hiszen a nyilvánosan elérhető adatok alapján nem derül ki, valóban értékesít-e a szervezet bármilyen terméket, szolgáltatást. A beszámolók szerint még „egyéb” forrásból volt bevételük (400 ezer és 2,950 millió forint), de hogy ez honnan származott, azt nem töltötték ki.

Elképzelhető, hogy az alapítvány a külföldről kapott támogatást árbevételként és „egyéb” bevételként jelentette az állam felé: az amerikai Federalist Society 2021-es pénzügyi beszámolójában azt írta, 2021 novemberében 16 918 dollárt fordított egy európai projektre. Ez akkor árfolyamon (az investing.com historikus árfolyamszámító alkalmazását használva) 5 753 000 forintnak felel meg, ami pontosan megegyezik azzal az éves bevétellel, amit abban az évben a Common Sense Society az „árbevétel” és az „egyéb” kategóriában jelentett (5 753 000 forint).

Bevételek és európai kiadások a Common Sense Society (balra) és a Federalist Society (jobbra) 2022-es pénzügyi beszámolójában. A FS egyik meg nem nevezett európai országban elköltött tétele megegyezik a CSS azonos évi bevételével.

A következő évben ugyanezt a mintát látjuk: akkor a Federalist Society jelentésében azt írta, márciusban 41 277 dollár kiadása volt egy európai program támogatására. Ez az akkori árfolyam szintén csaknem ugyanannyi (13 632 926 március 1-én), mint a magyar alapítvány 2022-es teljes bevétele (13 524 000 forint).

A Common Sense Society egyébként nemcsak amerikai alapítványi, de magyar állami pénzeket is kapott: korábban említettük a kormányrendelettel létrehozott Magyarország Barátai Alapítványt. A később két névváltoztatáson is átment alapítvány az évek során több százmillió forintot költött el többek között amerikai szervezetek támogatására – köztük volt a Common Sense Society amerikai szervezete is, ami 2014-ben 90 000 dollárt kapott a Pannonius Program keretében.

László András: nem vagyok alapító tag

E-mailben kerestük László Andrást, azt kérdeztük tőle, hogy mennyire tartja összeegyeztethetőnek kormánybiztosi munkáját a külföldről finanszírozott szervezetben való részvételével. László kérdésünkre azt írta:

„A Common Sense Society létrehozásakor ott voltam, az alapítókat ismerem, de nem vagyok alapító tag, ahogyan 2010 óta tagja sem vagyok az alapítványnak.”

A közelmúltban tartott CSS-eseményeken való részvételével kapcsolatban azt mondta, „meghívásukra az elmúlt években két Magyarországra látogató külföldi csoporttal találkoztam azért, hogy a magyar politikai helyzetről beszélgessünk. Miután kb. 15 éve nem vagyok tagja a szervezetnek, a programjaik részleteit nem ismerem.”

Hozzátette: „Szerintem minden magyar ember érdeke, hogy a magyar közéletre nagy befolyással bíró szervezetek külföldi finanszírozásáról a magyar közvélemény tudjon, a választók és választások külföldi pénzzel való tiltott manipulálásának pedig véget vessünk.”

Megpróbáltuk megkérdezni az amerikai Federalist Society-t és a magyar Common Sense Society-t is, arról érdeklődve, hogyan zajlott a magyarországi ösztöndíjprogram támogatása, és pontosan mennyi pénzt kapott a magyarországi bejegyzésű alapítvány. Egyelőre egyik helyről sem kaptunk választ, a magyar alapítványtól már csak azért sem, mert nyilvánosan megadott e-mail-címeik közül egyik sem elérhető, ha e-mailt küldünk rájuk, automatikus hibaüzenetet kapunk vissza.

Zubor Zalán

Közreműködött: Laura Bullard, Vox.com. Címlapkép: Átlátszó montázs