Futni hagyták az iraki embercsempészt, hazai talpasai súlyos ítéletre várnak

Sikerült megszólaltatnunk két magyar férfit, akik részt vettek a magyar-szerb határon zajló embercsempészetben, ami a határkerítés felhúzása után is virágzó biznisz. Egyikük informátorként segítette a rendőröket, remélve, hogy ki tud szállni a  bűnszervezetből, ennek ellenére most tíz évnél többet kér rá az ügyészség. A külföldi elkövetőket, köztük a nemzetközi bűnszervezet tényleges vezetőjét ezzel szemben egy 2023-as kormányrendeletnek köszönhetően futni hagyták.

„A munkahelyem közel volt a gyerekkori barátomnak, egy arab-magyar kettős állampolgárnak a címéhez. Néha feljött hozzám, és elkezdtünk beszélgetni az embercsempészésről mint munkáról” – idézte fel Tibor, aki végül barátja unszolására néhány éve belegyezett, hogy segít illegális migránsokat szállítani Baja és Szeged környékétől, a szerb határtól Ausztriáig.

Tibor nem először vett részt embercsempészetben: már a 2015-ös menekültválság alatt is szállított embereket Magyarországon keresztül. Mint mondta, azért is vállalta el a munkát, mert akkor a magyar rendőrség még segítette is a migránsok átjutását Magyarországról Nyugat-Európába.

„Amikor a buszom az M7-es autópályán meghibásodott, mellém állt egy rendőrjárőr, kérdezve, hogy mi a baj. A rendőrök megkérdezték, hogy migránsokat szállítok-e, visszamondtam, hogy igen. erre segítettek a buszt üzemképes állapotba helyezni, hogy tudjak tovább haladni. Magyarán mondva segítőkészek voltak. Arra gondoltam, hogy most ugyanez lesz Bajánál, meg Szeged környékén” – meséli. Pedig 2015-ben is lebukott, akkor Németországban; ott kevésbé tolerálta a hatóság az embercsempészést, börtönbe is került.

Lászlónak szintén nem a 2020-ban kezdődött buli volt az első botlása. Szintén egy korábbi börtönbüntetés után szabadult, a koronavírus-járvány kellős közepén. Az általános megélhetési válság, a növekvő munkanélküliség közepette hívta fel régi ismerőse, Tibor azzal, hogy tudna neki munkát szerezni: „csomagokat” kellene szállítani, jó pénzért. Hamarosan számára is egyértelművé vált, hogy „csomagok” alatt migránsokat értenek, akiket a déli határtól az osztrák határig kell szállítani.

A magyar kormány 2023 áprilisában adott ki egy rendeletet arról, hogy szabadlábra – a hivatalos terminológia szerint reintegrációs őrizetbe – helyezik azokat a külföldi elkövetőket, akiket embercsempészetért tartóztattak le Magyarországon. A reintegrációs őrizet ebben ez esetben azt jelentette, hogy az embercsempészésért jogerősen elítélt külföldi állampolgárságú személyeket – néhány egyéb feltétel teljesülése esetén – a korábbi szokásos tartózkodási helyük szerinti állam területére, vagy ha az nem volt ismert, az állampolgárságuk szerinti állam területére helyezték át.

Arra azonban semmiféle nemzetközi biztosíték nincs, hogy az elkövetők külföldön bármilyen őrizet alá kerülnek,

így a gyakorlatban szabad emberként távozott több mint 2000 jogerősen elítélt külföldi elkövető.

Eddig a magyar médiában alig esett szó arról, kik voltak, és hogyan dolgoztak a szélnek eresztett embercsempészek. A külföldi elkövetőknek kedvező kormányrendeletre a közelmúltban egy budapesti Audis gázolás irányította rá a közfigyelmet, amivel egy moldáv embercsempészt gyanúsítottak. Később a BRFK azt közölte, hogy a balesetet nem az embercsempész, hanem az adataival visszaélő ikertestvére okozta.

Februárban interjút adott az Átlátszónak két magyar férfi, akik egy arab kötődésű szervezett bűnözői csoportnak dolgoztak be, amelynek külföldi tagjait – köztük vezetőjét – szintén az említett kormányrendeletnek köszönhetően engedték el. László és Tibor viszont nem voltak ilyen szerencsések, őket most hosszú börtönbüntetés fenyegeti.

László és Tibor, valamint az általuk megnevezett külföldi elkövetők embercsempész-hálózatban való érintettségét az Átlátszónak bemutatott bírósági iratok is igazolják. Tibor körülbelül két hónapig segítette felvezetőként az embercsempészeket, aztán lebukott – a nemzetközi bűnszervezet külföldi vezetőit csak később, a nyomozás és a tárgyalás során ismerte meg.

Az embercsempész szervezet felépítése a bírósági iratokból

László hosszabb ideig vett részt a szervezetben, és közvetlenül az embercsempész „iroda” iraki vezetője alatt dolgozott. Vallomása szerint az első néhány fuvar után felvette a kapcsolatot egy rendőr ismerősével, és információkat adott át a bűnszervezet tagjairól, azt remélve, hogy mérsékelheti a büntetését, és a hatóság segít neki kiszállni.

„Kint ültem egy teraszon, és jött két úriember, megkérdezték, hogy leülhetnek-e. Mondtam, semmi kifogásom ellene. Csak az egyik kommunikált velem magyarul” – idézte fel László, hogyan találkozott először az iraki „irodavezető” embereivel. „Leültek, és megkérdezték, hogy én vagyok-e a Laci. Azt mondták hogy “A.M.” (az “iroda” vezetője – a szerk.) egy jó ember, és azok az emberek, akik hozzá hűségesek, és jól dolgoznak, azokat normálisan megfizeti. Ellenben, ha nemet mondok neki…és akkor ért egy konkrét fenyegetés.”

Ezer euró per fő per fuvar

A bírósági iratok alapján az embercsempész bűnszervezetben legalább 19-en vettek részt, pontosabban ennyi ember került idővel rendőrkézre Magyarországon. Az elfogottak között magyarok és külföldiek vegyesen voltak, köztük sofőrök, tolmácsok, összekötők. A két magyar résztvevő elmondása szerint a csempészettel alkalmanként milliókat lehetett keresni: volt, hogy egy átvitt migránsért 1000 eurót is kifizetett az „iroda”.

Az együttműködést a pénzen túl állítólag fenyegetésekkel is ösztönözték.

„Kapom az instrukciót, hogy hová kell menni felvenni a pénzt, de akkor már csak a rám eső részt. Beülök az autóba az arab mellé, és megállunk egy parkolóban, ott beszáll még egy ember, felhívják a nagyfőnököt, aki mellett van egy magyar tolmács, ki vagyunk hangosítva, és akkor elmondja, hogy ő már régóta keres engem, dolgozzak közvetlenül neki, adjam meg a telefonszámomat. Közben a harmadik ember, aki beült az autóba, a telefonjáról mutat nekem egy fenyegető üzenetet, ami arról szól, hogy ha nem működök velük együtt, akkor mondjuk az ikreket a szemem láttára fogják kivágni a páromnak a hasából” – idézte fel az egyik fenyegetést László, akinek az élettársa ebben az időszakban várt gyermekeket.

Futni hagyták a hálózat vezetőit

Az általunk megismert bírósági és nyomozati adatok alapján a hálózat egyik iraki származású szervezőjét 2023 augusztusában, IV. rendű vádlottként jogerősen 6 év börtönbüntetésre ítélték. Ekkor már érvényes volt a 148/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet, amely szerint úgynevezett reintegrációs őrizetté változik a kiszabott börtönbüntetés, ha

• a) a bíróság embercsempészés bűntett vagy embercsempészés bűntett előkészülete miatt jogerős ítéletében szabadságvesztést szabott ki,
• b) a bíróság az a) pont szerinti büntetés mellett az elítélt kiutasítását is elrendelte,
• c) az elítélttel szemben más bűncselekmény miatt Magyarországon nincs folyamatban büntetőeljárás,
• d) az elítéltre további olyan szabadságvesztés nem vár végrehajtásra, amelynek vonatkozásában az a) és b) pontban foglalt feltételek nem állnak fenn, és
• e) az elítélttel szemben e rendelet szerinti reintegrációs őrizet még nem került alkalmazásra.

A nekünk nyilatkozó tettestársak megerősítették, hogy a IV. rendű vádlott nem sokkal az ítélethirdetés után ilyen „őrizetbe” került, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy szabadon elhagyhatta Magyarországot.

Interjúalanyaink úgy tudják, hasonló módon kerülte el a büntetést a hálózatot irányító A.M. is. Az iraki férfit a bírósági és nyomozati iratok egyértelműen vezetőként emlegetik, és a rendőrség láthatóan sok energiát fordított arra, hogy megtalálja. Ez azonban nem sikerült, az általunk látott iratok alapján a hálózat tényleges vezetője a László és Tibor-féle ügyben nem is került rendőrkézre, vagy a bíróság elé.

László azonban úgy tudja, a nagyfőnök végül mégis börtönbe került egy másik ügy miatt. Sokáig azonban ő sem maradt magyarországi őrizetben, ő is szabadon távozhatott. Számára a kiutasítás nem nagy veszteség, hiszen az emberei elmondása szerint korábban is főleg külföldről irányított, folyamatosan mozgott több lakhely között.

Üzenetváltás és fordítása két elkövető között a bírósági iratokból

László és Tibor az Átlátszónak elmondták azt is, hogy a külföldi embercsempészek gyors kiengedése tovább bátorította a külföldi szervezett bűnözők magyarországi ténykedését. Mint mondták, az előzetes letartóztatásuk során találkoztak olyan emberrel, aki hazájába visszatérve magasabb „beosztásban” folytatta ugyanazt az üzletet – az illető magyarországi fogva tartása után nem sokkal olyan új rab került a helyére, akit már ő szervezett be „fejvadászként”.

A rendőrség nem válaszolt a kérdéseinkre

A riportban érintett témákról kérdéseket küldtünk az ORFK sajtóosztályának, arra voltunk többek között kíváncsiak, hogy a kormányrendelet nyomán kiengedett embercsempészek közül hány ellen indult kitoloncolásuk után nyomozás újonnan elkövetett bűncselekmény miatt, és hogy tudomásuk szerint az érintettek közül hányan töltik „reintegrációs őrizetüket” ténylegesen rendőri felügyelet alatt.

Rákérdeztünk arra is, tudnak-e arról, hogy a 2015-ös menekültválság alatt rendőrök segítettek volna civileknek menedékkérőket utaztatni az osztrák határhoz, továbbá hogy milyen segítségre számíthat a rendőrségtől a nyomozás vagy a büntetőeljárás során az, aki informátorként segítette a rendőrséget az adott bűnügy során. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a kérdésekre.

Zubor Zalán — Pápai Gergely

Címlapkép: Átlátszó montázs