„Megdobtak Molotov-koktéllal, folyt rajtam a benzin” – egy rendőrparancsnok beszámolója a 2006-os eseményekről

Baka György kiemelt szolgálati századparancsnok-helyettesként került bevetésre a 2006-os tüntetések és zavargások során, egy megyei rendőrszázadot irányított. A felügyelete alá tartozó rendőri egységet a tévészékház ostromától 2007 őszéig szinte heti rendszerességgel bevetették Budapest utcáin, egyebek mellett tömegoszlatásra is. A tévészékház ostromáról, a Köztársaság téri „csatáról” és a 2006 október 23-án történtekről kérdeztük Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjéhez a nyáron. Most az egykori rendőrparancsnokkal készült több mint egy órás, teljes, vágatlan interjút is közzétesszük.

Októberben mutatták be Skrabski Fruzsina a 2006-os tüntetésekről és zavargásokról szóló Áldozatok 2006 című dokumentumfilmjét. A film elkészítésében egyfajta árokbetemetési vagy nemzeti minimum-kísérletként szerkesztőként közreműködött Kisberk Szabolcs, a HírTV akkori tudósítója (jelenleg a Mi Hazánk sajtófőnöke), riporterként pedig Bodoky Tamás, az Index akkori újságírója (jelenleg az Átlátszó főszerkesztője). A film a civil és a rendőri áldozatok nézőpontjából, eddig soha nem látott felvételek felhasználásával mutatja be a 2006-os őszi tüntetéssorozat eseményeit.

Online premier: Skrabski Fruzsina dokumentumfilmje 2006 áldozatairól | atlatszo.hu

Balog Zoltán volt miniszter, református püspök, és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jelenlétében szerdán bemutatták Skrabski Fruzsina a 2006-os tüntetések, zavargások és rendőri túlkapások áldozatairól szóló dokumentumfilmjét. Az Áldozatok 2006 elkészítésében riporterként közreműködött Kisberk Szabolcs, a HírTV akkori tudósítója, és Bodoky Tamás, az Index akkori újságírója (jelenleg az Átlátszó főszerkesztője) is.

A dokumentumfilmhez több mint tíz órányi interjú-felvétel készült, ezeknek nagy része terjedelmi okokból nem fért be az egyórás filmbe, ezért úgy döntöttünk, hogy néhányat teljes terjedelmében, vágatlanul is közzéteszünk az interneten. Az eseményekben érintett rendőr-nyilatkozót nagyon nehéz volt találni, a Belügyminisztérium elutasította az interjú-kéréseinket, Gergényi Péter akkori budapesti rendőr-főkapitány kikérte magának a megkeresést, de Baka György, aki azóta már leszerelt, végül kötélnek állt az ügyben.

Baka György kiemelt szolgálati századparancsnok-helyettesként került bevetésre a 2006-os tüntetések és zavargások során, egy megyei rendőrszázadot irányított. A felügyelete alá tartozó rendőri egységet a tévészékház ostromától 2007 őszéig szinte heti rendszerességgel bevetették Budapest utcáin, egyebek mellett tömegoszlatásra is. A tévészékház ostromáról, a Köztársaság téri „csatáról” és a 2006 október 23-án történtekről kérdeztük.

Részletek az interjúból

„A TV-székház ostromát azt néztem a tévében elszörnyülködve. Legfőképpen azon elszörnyülködve, hogy miért nem riadóztatnak bennünket. Össze voltunk pakolva. Ehhez képest fél egy környékén kaptuk meg a riadót. És hát, ugye itt az összekészülés, út, idő és olyan fél három-három órára értünk Budapestre a TV-székházhoz. Addigra már mindennek vége volt. És a kollegákon ez a… letört, letargikus, pszichésen teljesen K.O. És egy hölgy fölnézett, rám nézett és azt mondta, hogy »Hol voltatok idáig?«. És erre mit mond az ember? Hol voltunk idáig?

[…]

Mi egyöntetűen utáltunk ott mindenkit. Emberileg. Emberileg. Akik bennünket ilyen helyzetbe hoztak. Nem a népet, hanem a vezetőket. Rendőri vezetőket, politikai vezetőket. Lehetett tudni, hogy elhangzottak a tüntetők részéről ilyen…, de inkább úgy mondanám, hogy az anarchisták részéről, ilyenek, hogy »A lábát célozd, mert az védtelen!«. Amikor még nem voltak abban az időben ezek a teljes testpáncélok, ugye, a rendőri csapatoknak a legvédtelenebb része a lába volt. És utána megjött az operatív információ, hogy az előző este a TV-székháznál rombolók egy még nagyobb létszámmal meg fognak jelenni a Köztársaság téren az MSZP-székháznál, hogy azt is elfoglalják, felgyújtsák, lerabolják. Ahogy leszálltunk a buszokról, az Erkel Színházról, illetve a környező épületekről lefeszegetett díszburkolatot összetörték, és azzal folyamatosan brutális dobálást végeztek.

[…]

A mi századunkból akkor hatan sérültek meg. Én azt éltem meg, hogy engem megdobtak Molotov-koktéllal, folyt rajtam a benzin, csak nem volt elég hozzáértő az az ember, aki ezt csinálta, úgyhogy nem gyulladtam meg. De az a kőzápor, meg azok a dolgok, amik ott voltak, az a füst, a robaj, a verés, verekedés, az ütés-vágás… És nem volt az a felszerelésünk még, ami később lett. Talán a rendőröktől is lehetne, egy-kettőtől, bocsánatot kérni, az pontosan ebből adódott, hogy a TV-székháznál, illetve a Köztársaság téren, még teljesen távol az utána következő, október 23-ai eseményektől, százötven-kétszáz körüli rendőr sérült meg ezekben az attakokban.

[…]

Hogy ez valami személyiségbeli probléma. Ilyet nem csinálunk. És csapatszolgálatban meg pláne nem. Tehát én még egyszer hangsúlyozom, amit már eddig mondtam, ott egy parancsnoknak óriási felelőssége van. És lehet az ott egy törzszászlós, aki mondjuk, egy szakaszparancsnok vagy egy rajparancsnok, de ő mindenképpen egy kisebb szintű parancsnok, mint egy századparancsnok vagy egy bevetési osztálynak a vezetője. Hát ha ő ilyeneket észlel, azt az erőt azonnal ki kell vonni, azt azonnal le kell váltani, azt az embert. Semmi nem indokol egyáltalán ilyet, aki igazi rendőr, igazi zsaru ilyet, megmondom őszintén, ilyet nem csinál. Megmagyarázhatatlan számomra, illetve én parancsnoki szempontból, a parancsnokaikat sem értem. Tehát hogy hogy fordulhatott elő, hogy egyes emberek ezeket, nem tudom hogyan, önhatalmúlag, bárhogyan, de ezt végrehajtották. Tehát ezt igazából, ezt nem szabadott volna hagyni.”

„Az elfogottnak lehetőség szerint törjön el valamije”

A filmkészítést megelőző kutatómunka során számos visszaemlékezést, beszámolót kaptunk, ezek közül az egyik legmegrázóbb egy akkor pályakezdő rendőr őrmesteré volt, aki a rendőr szakközépiskolából egyenesen a Magyar Rádió akkori székházában működő ideiglenes rendőrbázisra csöppent. A neve elhallgatását kérő rendőr a filmben való megszólalást nem vállalta, írásbeli beszámolóját azonban teljes egészében közzétettük.

„Az elfogottnak lehetőség szerint törjön el valamije” – egy pályakezdő rendőr őrmester beszámolója a 2006-os eseményekről | atlatszo.hu

Balog Zoltán volt miniszter, református püspök, és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jelenlétében szerdán bemutatták Skrabski Fruzsina a 2006-os tüntetések, zavargások és rendőri túlkapások áldozatairól szóló dokumentumfilmjét. Az Áldozatok 2006 elkészítésében riporterként közreműködött Kisberk Szabolcs, a HírTV akkori tudósítója, és Bodoky Tamás, az Index akkori újságírója (jelenleg az Átlátszó főszerkesztője) is.

A 2006-os tömeges rendőri erőszakot követő eljárások nem hoztak mélyreható változást a rendőri erőszak előfordulásának gyakoriságát és következményeit illetően. Erre utalnak azok a statisztikák, amiket a Helsinki Bizottság állított össze több állami szerv adatai alapján. A valamilyen hivatalos eljárás során történt bántalmazási ügyeket azóta is nagyon ritkán vizsgálják ki, és még ritkábbak az elmarasztaló ítéletek, miközben a bántalmazás miatti feljelentések száma alig változott.

Nemcsak 2006, a közelmúlt rendőri túlkapásainak nagy része is kivizsgálatlanul maradt | atlatszo.hu

A 2006-os tömeges rendőri erőszakot követő eljárások nem hoztak mélyreható változást a rendőri erőszak előfordulásának gyakoriságát és következményeit illetően. Erre utalnak azok a statisztikák, amiket a Helsinki Bizottság állított össze több állami szerv adatai alapján. A valamilyen hivatalos eljárás során történt bántalmazási ügyeket azóta is nagyon ritkán vizsgálják ki, és még ritkábbak az elmarasztaló ítéletek, miközben a bántalmazás miatti feljelentések száma alig változott.

A 2006-os, jórészt megtorlatlanul maradt tömeges rendőri erőszakról, valamint annak máig ható következményeiről idén a Magyar Helsinki Bizottság is dokumentumfilmet forgatott. A civil jogvédők filmje bemutatja, hogy a rendőri erőszak megelőzésével, feltárásával és megbüntetésével a hazai igazságszolgáltatás a mai napig adós. „Bűnelkövetők, fogvatartottak, kábítószerélvezők, romák és szegények régóta ismerik ezt az arcot. 2016 óta tömegével ismerik meg az ide érkező külföldiek is. Öt éve folyamatosan vernek össze olyanokat – köztük gyerekeket, nőket, védelemre szoruló menekülőket –, akik a déli határzárat lépik át szabálytalanul.”

Tömeges rendőri erőszak 2006-ban, és annak máig tartó hatásai a Helsinki Bizottság dokumentumfilmjében

A Magyar Helsinki Bizottság dokumentumfilmet forgatott a 2006-os, jórészt megtorlatlanul maradt tömeges rendőri erőszakról, valamint annak máig ható következményeiről. A…

„Az Áldozatok 2006 premierjén megjelentek alappal feltételezhették, hogy az alkotók nem propagandaterméket készítenek, hanem a számukra más-más okból, de egyaránt nagyon fontos eseményeket akarják földolgozni. Vagy emléket állítani nekik. Ez sajnos nem dőlt el teljesen, illetve inkább az utóbbi irányba, az emlékállítás pedig egy film esetében mindig problematikus. Nem nagyon feladata ugyanis egy filmnek, hogy mementóként szolgáljon” – hangzik Hont András kritikája az Áldozatok 2006 című dokumentumfilmről:

Hont András: Túl az elkúráson – 2006 ősze és a köztársaság halála

Az Áldozatok 2006 premierjén megjelentek alappal feltételezhették, hogy az alkotók nem propagandaterméket készítenek, hanem a számukra más-más okból, de egyaránt nagyon fontos eseményeket akarják földolgozni. Vagy emléket állítani nekik. Ez sajnos nem dőlt el teljesen, illetve inkább az utóbbi irányba, az emlékállítás pedig egy film esetében mindig problematikus.

Skrabski Fruzsina—Bodoky Tamás

Címlapkép: Baka György/Áldozatok 2006