Nyilvánosságra kell hozni az OLAF Elios-jelentését, magyar civilek pert nyertek az Európai Unió bíróságán

Az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) azon határozatát, amely megtagadja a részleges hozzáférést a korábban Tiborcz István által is tulajdonolt Elios társaság által Magyarországon, uniós pénzből megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó végleges vizsgálati jelentéséhez. Az indoklás szerint erre azért van mód, mert a magyar hatóságok már lezárták e jelentéssel kapcsolatban a nemzeti vizsgálatokat, a vizsgálatok védelmének célja nem igazolja többé a kért dokumentumhoz való hozzáférés megtagadását. A dokumentum nyilvánosságra hozatala érdekében az Eleven Gyál egyesület indított pert az Európai Bizottság ellen, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közreműködésével.

A mai döntés előzménye, hogy egy gyáli székhelyű civil szerveződés (Eleven Gyál) állítása szerint a település egyes helyein a magyar Elios Innovatív Zrt. vállalkozás által 2015-ben telepített közvilágítás nagyon rossz minőségű és nem megfelelő.  A szervezet aktivistája a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendelet alapján 2019 márciusában kérelmet nyújtott be az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) az e hivatalnak az Elios által uniós pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozóan folytatott vizsgálatáról szóló végleges jelentéshez való hozzáférés iránt.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Elios gyáli megbízása kapcsán talált szabálytalanságokról az Átlátszó is írt 2018-ban. Azt is ismertettük, hogyan hárította el az OLAF-vizsgálat véleményezését a gyáli önkormányzat.

Gyálon és Siklóson is szabálytalanságokat tárt fel az uniós ellenőrzés, Alsópáhok és Hatvan nem adta ki az OLAF-levelet | atlatszo.hu

Gyálon és Siklóson is szabálytalanságokat tárt fel az uniós ellenőrzés, Alsópáhok és Hatvan nem adta ki az OLAF-levelet

Korábban az Eliosszal kötött szerződés nyilvánosságra hozatala érdekében a Transparency International indított és nyert pert a gyáli önkormányzat ellen: a Budakörnyéki Járásbíróság elsőfokú ítélete után Gyál kiadta az addig titkolt adatokat, és így kiderült, hogy a Tiborcz-érdekeltség  193 620 000 forintot kapott a megbízásért.

Az OLAF 2017 decemberében zárta le e vizsgálatot, és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt megküldte a magyar hatóságoknak a szóban forgó jelentést. 2019. május 22-i határozatával az OLAF az aktivista kérelmét elutasította, mivel úgy ítélte meg, hogy az ügyre vonatkozik a vizsgálataikkal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tilalma.

Az érintett aktivista, Homoki Andrea közösségszervező, az általa alapított Eleven Gyál szervezet nevében ekkor keresetet indított az Európai Unió Törvényszéke előtt e határozat megsemmisítéséért, mert az OLAF megtagadta a végleges jelentése azon változatához való hozzáférést is, amelyben a tanúk személyes adatai, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki lettek volna takarva.

A ma kihirdetett ítéletében a Törvényszék megállapította, hogy az OLAF tévesen alkalmazta a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletet. Következésképpen a Törvényszék megsemmisíti a megtámadott határozatot, amelynek értelmében az OLAF megtagadta a végleges jelentése azon változatához való hozzáférést, amiben a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva.

A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónap és tíz napon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz. A megsemmisítés iránti kereset az uniós intézmények uniós joggal ellentétes jogi aktusainak megsemmisítésére irányul. Bizonyos feltételek mellett a tagállamok, az európai intézmények és a magánszemélyek indíthatnak megsemmisítés iránti keresetet a Bíróság és a Törvényszék előtt. Ha a kereset megalapozott, az uniós bíróság megsemmisíti a jogi aktust. Az érintett intézménynek a jogi aktus megsemmisítése miatt esetleg kialakult joghézagot orvosolnia kell.

Az Európai Unió Törvényszékének ítéletét így indokolják:

„A Törvényszék emlékeztet arra, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendelet célja, hogy a lehető legszélesebb körű hozzáférési jogot biztosítsa a polgárok számára az uniós intézmények dokumentumaihoz, de e jog alól a köz- vagy magánérdekkel kapcsolatos okokon alapuló bizonyos kivételeket ír elő. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék kiemeli, hogy az e kivételekre való hivatkozás céljából az uniós intézmények alapíthatják az álláspontjukat a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre, amelyek az e dokumentumokkal érintett eljárások helyes működésének és céljai megvalósulásának biztosítására irányulnak.

E tekintetben a Törvényszék kifejti, hogy a valamely uniós intézmény előtt folyó, azon eljárásra vonatkozó jogi aktus által előírt különös szabályok alkalmazása, amelynek érdekében a kért dokumentumokat létrehozták, egyike azon kritériumoknak, amelyek igazolhatják az általános vélelem elismerését. Márpedig a Törvényszék megállapítja, hogy az OLAF vizsgálati eljárása ugyancsak az ilyen eljárás keretében megszerzett vagy megállapított információkhoz való hozzáférésre és azok kezelésére vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozik.

Az OLAF vizsgálataira irányadó rendelet értelmében az OLAF-ot jogszabály kötelezi arra, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kezelje. A Törvényszék megállapítja, hogy fennáll egy olyan általános vélelem, amely szerint az OLAF által kezelt adminisztratív ügyiratok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint sértené az OLAF vizsgálatai céljának védelmét. A Törvényszék kifejti ugyanakkor, hogy ezen általános vélelem fennállása nem zárja ki az érdekeltek azon jogát, hogy bizonyítsák azt, hogy e vélelem nem vonatkozik azon dokumentumra, amelynek hozzáférhetővé tételét kérik, vagy hogy annak hozzáférhetővé tétele nem sértené a vizsgálatok célját, illetve, ennek hiányában azt, hogy az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik.

E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy a valamely uniós hatóság által folytatott vizsgálatra vonatkozó ügyiratokra nyilvánvalóan továbbra is kiterjedhet a vizsgálatok céljára vonatkozó kivétel még a vizsgálat befejezését követően is, amennyiben ezt követően a nemzeti hatóságok intézkedéseinek meghozatalára került sor. Ugyanakkor a Törvényszék kiemeli, hogy annak elfogadása, hogy e dokumentumokra minden esetben, mindaddig kiterjed e kivétel, ameddig a vizsgálatot követő intézkedések meghozatalára sor nem kerül, egy esetleges, jövőbeni, talán távoli, a különböző hatóságok gyorsaságától és gondosságától függő esemény bekövetkezéséhez kötné az ezekhez való hozzáférést.

E tekintetben a Törvényszék kifejti, hogy az OLAF a fent említett általános vélelemre valamely vizsgálatra vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadása érdekében kizárólag akkor hivatkozhat, ha a vizsgálat folyamatban van, vagy az éppen befejeződött, és ha, ezen utóbbi esetben, az illetékes nemzeti hatóságok még nem határoztak észszerű határidőn belül az OLAF vizsgálati jelentését követő intézkedések meghozataláról.

Márpedig a Törvényszék megállapítja, hogy a megtámadott határozat meghozatalának időpontjában a magyar hatóságok jogsértés hiányát megállapító határozattal már lezárták a nyomonkövetési eljárást. Ennélfogva a Törvényszék kiemeli, hogy a vizsgálatok céljának sérelmére vonatkozó általános vélelem alkalmazásának lehetőségét már nem igazolhatta sem annak szükségessége, hogy lehetővé tegyék a magyar hatóságok számára, hogy zavartalanul határozatot hozzanak az OLAF jelentését követő további intézkedésekről, sem pedig az érintett személyek ártatlanságára vonatkozó vélelem tiszteletben tartásának szükségessége.”

Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését | atlatszo.hu

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt.

Horn Gabriella

Címlapkép: Nyíri András

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!