35 évre koncesszióba adná Magyarország gyorsforgalmi úthálózatát a kormány

Az európai uniós közbeszerzési értesítőben ma reggel megjelent ajánlattételi felhívás szerint a Rogán Antal irányítása alatt álló Nemzeti Koncessziós Iroda kiszervezné Magyarország közel 2 000 kilométeres gyorsforgalmi úthálózatának tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési és karbantartási feladatait 35 évre.

A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) tette közzé azt a felhívást, ami 2021. júnus 14-én jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében és példátlannak mondható. Az ajánlattételi felhívás tárgya ugyanis az alábbi:

„Magyarországi többségében meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózati elemek tekintetében (ca. 1662 km alaphálózat + 381 km kiegészítő hálózat) tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási és e tevékenységek finanszírozására vonatkozó feladatok ellátása rendelkezésre állási díj és szolgáltatási díj fizetése mellett, az üzemeltetésbe adás időpontjától a koncessziós időszak (35 év) lejártáig.”

A részletes leírásban olvasható, hogy a tervezés várhatóan 545 km gyorsforgalmi útra fog vonatkozni, a felújítás 538 km-re, emellett 273 km gyorsforgalmi utat bővítenek, 272 km-t pedig kiépítenek (ennek része lesz az elképzelések szerint 100 db-ot meghaladó híd, felüljáró, aluljáró és ezekből 1 db, 90 m szabadnyílású, várhatóan acél/öszvér szerkezetű folyami híd), az üzemeltetés és karbantartás pedig a teljes hálózatra vonatkozna majd.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ kapcsolódó közleménye szerint „több más európai országhoz hasonlóan a Kormány döntése értelmében Magyarország is koncessziós eljárás útján valósítja meg az autópálya felújításokat, tekintettel arra, hogy az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem az RRF (a járvány utáni helyreállítási alap – a szerk.), sem az MMF (a 2021–2027-es időszak költségvetése – a szerk.) keretéből

Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni.

A koncessziós közbeszerzési eljárás eredményeképpen a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére ezáltal gyorsabb ütemben kerülhet sor, a koncessziós modell finanszírozása az államadósság-kezelés konzervatív kormányzati kereteiben valósul meg, az államadósság érdemi növelése nélkül. A gyorsforgalmi utak használatával összefüggő  jövőbeli állami útdíj bevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat” – olvasható a közleményben.

Az indoklás szerint tehát azért van erre szükség, mert az Európai Unió nem ad pénzt autópályákra.

Az ajánlatokat július 5-ig várja az NKI, vagyis mindössze 3 hét a jelentkezési határidő. A pályázókkal szemben támasztott követelmények meglehetősen szigorúak, vélhetően csak néhány vállalkozás képes nekik megfelelni. Elvárás például, hogy a jelentkező cég

• saját tőkéje az utolsó lezárt üzleti évben haladja meg a 150 millió eurót (kb. 52,5 milliárd forint, ami a felhívás szerint a projekt indításához szükséges tőke előzetesen becsült maximális értéke);
• működési ideje alatt gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának feladataiból nettó árbevétele érje el a 400 ezer eurót (kb. 140 millió forint).

Követelmény továbbá, hogy a jelentkezőnek legyen referenciája

• legalább 160 km hosszúságú 2×2 forgalmi sávos fizikai elválasztással rendelkező gyorsforgalmi út tervezéséről;
• legalább 120 km hosszúságú 2×2 forgalmi sávos fizikai elválasztással rendelkező gyorsforgalmi út építésének lebonyolító mérnöki feladatainak ellátásáról;
• legalább 100 km, minimum 2×2 sávos gyorsforgalmi út kivitelezéséről, legalább 50 db, minimum 2×2 sávos gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó műtárgy (híd és/vagy felüljáró és/vagy aluljáró) kivitelezéséről;
• legalább 1 db, legalább 90 m szabadnyílású, acélszerkezetű vagy öszvérszerkezetű, vízfolyás feletti híd kivitelezéséről;
• legalább 300 km országos közút komplex üzemeltetéséről vagy műszaki karbantartásáról.

Az elvárásokat több cég közösen jelentkezve is teljesítheti, egy konzorcium tagjaként.

Az ajánlattételi felhívás szerint ez egy több szakaszból álló koncessziós eljárás első, részvételi része, amelyben az „ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról, valamint részvételre jelentkezésnek az érvényességéről vagy érvénytelenségéről dönt”.

Ezután jön majd a következő rész: „az ajánlatkérő a beszerzési eljárás második szakaszában a szerződés feltételeiről, valamint műszaki, szakmai tartalmi elemekről fog tárgyalni (ideértve a koncessziós jogosult részére biztosított jogok terjedelme!) az ajánlattételre felkért gazdasági szereplőkkel a benyújtott első ajánlatok alapján. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körében, a kötbérek tárgyai tekintetében nem kíván tárgyalni”.

„Suttyomban lopják el az autópályákat”

A Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) 2020 szeptemberében hozta létre a Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeként a kormány, és fő feladatának akkor a kaszinó-koncessziós szerződések megkötése tűnt. Vezetője Csonka Ernő, aki 2015 decemberétől 2016 novemberéig (amikor lemondott) a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára volt – írta meg a Privátbankár novemberben.

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzése szerint „suttyomban akarja ellopni a Fidesz a magyar autópályákat”, és a „koncessziós pályázat nyertese a Fidesz egyik oligarchájának, Szíjj László érdekeltsége lehet. Értem a kormánypártok pánikolását: ők is érzik, hogy elveszítik jövőre a választásokat, ezért próbálnak hazavinni mindent, amit lehet.”

A Napi.hu szerint 2001-ben Orbán Viktor „első kormányzása alatt az M5-ös új szakaszának építésekor mondta azt, hogy az állam építi az új utakat, miután a kormányzat további koncessziós beruházásokat nem tart elképzelhetőnek”. Ezt a második, harmadik és negyedik kormányzása alatt sem tartotta jó megoldásnak, és visszavásárolták az M5 és M6 autópályák ppp-s építésű és üzemeltetésű szakaszait – mutat rá a lap.

 

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Az M85 gyorsforgalmi út Csorna és Sopron közötti, 2020 decemberében elkészült szakasza (fotó: NIF)