Előzetes letartóztatásba került a volt bírónő, aki milliós kölcsönökkel zsonglőrködött

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója november 8-án elrendelte a letartóztatását L. A-né dr. B. V.-nek – adta közre a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) Sajtó és Kommunikációs Osztálya. A monogram az egyik budapesti járásbíróság volt csoportvezető bíróját takarja, akivel kapcsolatban az Átlátszó korábban megírta, hogy milliós kölcsönöket nem adott vissza, akkor még aktív bíróként. Most különösen nagy értékre elkövetett csalás bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja őt a Központi Nyomozó Főügyészség.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Februárban írtuk meg, hogy egy bírónő nem fizetett vissza egy 30 millió forintos kölcsönt, a fedezetül felajánlott lakást pedig eladta másnak:

Harmincmillió forinttal tartozik egy bíró egy ügyvédnek, aki most fut a pénze után

Nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot az egyik budapesti járásbíróság csoportvezető bírája. A károsult, egy ügyvéd sértetti tanú lett a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott nyomozásban, amelyet a bírónő hasonló ügyleteivel kapcsolatban rendeltek el még 2017 júliusában.

Majd beszámoltunk arról, hogy az asszony egy vállalkozót 16 millió forinttal rövidített meg. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a cikkek készítésekor már nyomozott az ügyekkel kapcsolatban, de a nőt akkor még nem gyanúsították meg. Ahhoz egyébként a mentelmi jogát is fel kellett volna függeszteni.

Egy vállalkozónak is komoly összeggel tartozik a milliós kölcsönökkel zsonglőrködő bíró

Újabb sértett jelentkezett szerkesztőségünknél azután, hogy megírtuk, nem adta meg a kölcsönkapott 30 millió forintot az egyik budapesti járásbíróság csoportvezető bírája. A vállalkozó 16 millió forintját akarja visszakapni, 2017 decemberében tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol eljárás van folyamatban a bírónő hasonló ügyletei miatt. Gyanúsítottja még mindig nincs az ügynek.

Cikkeink megírásakor úgy tűnt, hogy a KNYF nem kapkodja el a nyomozást, és a bíróság válaszai alapján arra lehetett következtetni, hogy a bírónő viselt dolgai a feletteseinél nem verték ki a biztosítékot. Cikkünk megjelenése után azonban elfogadták az asszony kérelmét a bírói tisztségből való felmentésére, nyugdíjazásra való hivatkozással:

Felmentették tisztségéből a bírót, aki elszámolási vitába keveredett egy ügyvéddel

Cikkünk megjelenése után elfogadták a bírói tisztségből való felmentésre vonatkozó kérelmét annak a budapesti csoportvezető bírónőnek, akivel kapcsolatban megírtuk, hogy nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot egy ügyvédnek, a biztosítékul szolgáló lakást pedig eladta.

A Budapest Környéki Törvényszék mostani közleményéből az derül ki, hogy a gyanú szerint nem is néhány tízmillió forint tartozásról van szó, hanem több százmillió forintról. Mint írják, a 62 éves gyanúsított, L. A-né dr. B. V.

„2008 októberétől kezdve pénzintézetektől igényelt és kapott több milliós személyi kölcsönöket, melyek törlesztő részleteit egy idő után nem tudta fizetni, így újabb és újabb, a korábbi hiteleket kiváltó kölcsönöket vett fel. Ezek egy részét visszafizette.”

Ám a fizetési nehézségek nem oldódtak meg, ezért a volt bírónő „2012 után valótlan hivatkozásokkal a kölcsönadókat megtévesztve magánkölcsönöket vett fel annak ellenére, hogy minden esetben tudta, hogy már a kölcsönök felvételekor sincs reális lehetősége azok visszafizetésére. A jelentős összegeket gyermekkori barátaitól, közeli ismerőseitől, kollégáitól igényelte.”

A BKT közleménye az alábbi ügyeket tartalmazza:

• A volt bírónő 2015 szeptemberében egyik barátjától valótlan ingatlan ügyletekre hivatkozva 33 millió forint kölcsönt vett fel, majd további 18 millió forintot kért. Az összegekből semmit nem fizetett vissza.
• 2016 év végén ugyanettől a személytől további 22 millió forintos kölcsönt kapott, ám ennek megfizetésével is elmaradt.
• 2015 végén másik ismerősétől 17 millió forint kölcsönt kért, amit nagy nehezen megadott.
• 2016 áprilisában egy harmadik sértettet azzal a valótlan állítással hívott fel, hogy megindult banki hitelbírálati eljárás során nagyobb összegű önerő igazolása szükséges és több mint 40 millió forintot kért. A volt bírónő a tulajdonában lévő ingatlan felajánlásával rendezte a tartozását.
• Ezeken kívül a nő több embertől alkalmanként több 10 millió forintos kölcsönöket vett fel, melyeket szintén nem fizetett vissza.

„A nyomozás eddigi adatai szerint 8 rendbeli üzletszerűen elkövetett nagyobb kárt okozó csalás bűntettével, 7 rendbeli üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettével, 4 rendbeli folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettével, valamint 1 rendbeli különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével gyanúsítják a nyugdíjazásáig bíróként, jelenleg pedig ügyvédként dolgozó nőt, aki cselekményeivel több száz millió forinttal károsított meg a sértetteket.”

A közleményben megemlítették, hogy ezen bűncselekmények büntetési tétele a bűnhalmazatra tekintettel 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés.

Hozzátették, hogy „a gyanúsított tényleges tartózkodási helye nincs bejelentve, a bűncselekményekből származó vagyona a nyomozás során nem került elő. Mindezek alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított a bűntetőeljárásban elérhetetlenné válna, megszökne vagy elrejtőzne.”

A BKT közleménye kitért arra is, hogy „a gyanúsított jogi végzettségére, korábbi bírói beosztására és jelenlegi ügyvédi tevékenységére tekintettel megállapítható, hogy tisztában volt cselekménye súlyával, annak jogi minősítésével, tartott a büntetőjogi felelősségre vonástól.”

Amikor a volt bírónő „tudomást szerzett az ellene folyó büntetőeljárásról a kölcsönt nyújtó személyeket hamis tanúzásra próbálta bírni, így alappal feltehető az is, hogy a sértetteket befolyásolná, a bizonyítékokat megsemmisítené vagy elrejtené. Emellett alappal lehet tartani – főként a bűncselekmények elkövetésének folyamatos jellege miatt – attól is, hogy a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén újabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt követne el.”

A Fővárosi Törvényszék egyébként az ügyben elfogultságot jelentett be, mivel „a gyanúsított korábban bírói szolgálatot látott el bíróságukon, így a Fővárosi Ítélőtábla a Budakörnyéki Járásbíróságot jelölte ki az eljárásra.” A bíróság úgy látta, hogy a fentiek alapján szükség van a gyanúsított előzetes letartóztatásának az elrendelésére, ami ellen a volt bírónő és a védője fellebbezést nyújtott be, „így az nem végleges, de végrehajtható.”

Csikász Brigitta

Fotó: Átlátszó

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!