A választás miatt halogathatják a sertéspestis megfékezését – már tavaly beszámoltunk a járványról

A HVG.hu birtokába jutott kormányzati dokumentum szerint a sertéspestissel fertőzött országrészeken minden sertést le kellene ölni a járványveszély miatt, azonban a közeledő önkormányzati választás miatt halogatják a lépést a hatóságok. A vidéken nagy támogatottságú Fidesz attól tart, hogy az állatok leölésével sokat veszítene népszerűségéből, hiszen sok gazdálkodó megélhetése kerülne veszélybe a sertésállománya nélkül. Az Átlátszó már 2018 nyarán beszámolt a háziállatokat fenyegető járványról, ami a vaddisznók pusztulásával indult.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Tavaly júliusban számoltunk be arról, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai szerint 2018 tavaszán történt az első afrikai sertéspestis-fertőzés, majd a betegség villámgyorsan terjedt Észak- és Kelet-Magyarországon. A leginkább fertőzött szabolcsi területeken tavaly nyárra a teljes vaddisznóállomány kipusztult: az állatok egy része a betegségbe halt bele, sokat pedig a NÉBIH utasítására, fertőzésgyanú miatt lőttek ki a vadászok.

Rejtélyes kór pusztítja a vaddisznókat – a betegség lenullázhatja a magyar sertésexportot

A NÉBIH adatai szerint Magyarországon idén áprilisban történt az első afrikai sertéspestis-fertőzés. Egy hónappal később már 9, júniusban 13 mintában találták meg a vírust, eddig összesen 27 esetet regisztráltak. Ehhez képest a fertőzéssel leginkább érintett szabolcsi területekről a vadászok szerint mára szinte a teljes vaddisznóállomány kipusztult: van olyan vadásztársaság, ahol ősz óta 250 elhullott vaddisznót ástak el – az előző vadászati évben az egész megyében összesen 56 döglött vaddisznót találtak. Kérdés, hogy ha nem a rettegett ASP végzett velük, akkor mi áll a tömeges elhullás mögött. Videóriport.

2018 augusztusában igyekeztünk utánajárni annak is, hogy honnan indult a sertéspestis-fertőzés, és egészen Munkácsig mentünk a betegség terjedését kutatva. Végül az ukrán határ közelében megtaláltuk azt a sertéstelepet, ahonnan nagy valószínűséggel behurcolták a betegséget a vásárosnaményi térségbe – és azóta egyre nagyobb területeken pusztítja az állatállományt Magyarországon.

A NÉBIH-nek már akkor tudomása volt arról, hogy a fertőzés a vaddisznókról átterjedt a házi sertésekre is: tavaly nyár elején az egyik hatósági állatorvos írta le két elpusztult állat kapcsán, hogy a laboratóriumi vizsgálat szerint is az ASP végzett velük. Ennek ellenére a témában elküldött kérdéseinkre nem kaptunk választ az állami szervezettől.

Az elhallgatott járvány – cigarettacsempészek hurcolhatták be a sertéspestist Kárpátaljáról

Egészen Munkácsig mentünk az afrikai sertéspestis-járvány (ASP) terjedésének nyomait keresve. Kárpátaljai forrásaink szerint a fertőző betegség egy éve megjelent a térségben, a vaddisznóállomány rövid idő alatt eltűnt, de a házisertések jelentős része is megfertőződött, vagy az elkobzást megelőzve levágták az állatokat.

Mostanra, 2019 őszére a fertőzés annyira elterjedt az országban, hogy ötezer sertést kellett leölni a betegség gyanúja miatt. Ezt a NÉBIH közölte a HVG.hu kérdésére, de a lap forrásai szerint ennél sokkal több állatot pusztítottak el a sertéspestis megfékezése érdekében.

A NÉBIH honlapján is olvasható egy augusztus végi tájékoztató arról, hogy tovább bővült a sertéspestissel fertőzött terület, és a hatóság weboldalán a vadgazdálkodási egységek kockázati besorolása is elérhető.

Nemrégiben a HVG.hu birtokába jutott egy dokumentum, amelyben az Agrárminisztérium azt javasolja, hogy a sertéspestissel érintett területeken minden házi sertést le kellene ölni (és kártalanítani a tulajdonosokat), mert hatalmas veszélyt jelentenek az egész ágazatra. A lap információi szerint azonban ezt a drasztikus lépést az október 13-án esedékes önkormányzati választás előtt nem akarják meglépni a hatóságok, mert attól tartanak, hogy a vidéken nagyon népszerű kormánypárt sok szavazatot veszítene az intézkedés miatt.

A HVG.hu által idézett minisztériumi anyagban szerepel is, hogy „számolni kell egyéb, a felszámolás végrehajtásából fakadó kockázatokkal is, így az állattartók érzelmi kötődésével az általa nevelt állatokhoz, és az ebből fakadó tiltakozással, politikai következményekkel”, hiszen az intézkedés a számításaik szerint akár 10 ezer embert is érinthetne.

Az anyag egy másik részében pedig egyértelműen súlyosbító körülményként említik, hogy megnőtt a sertéspestisre irányuló figyelem:

„egyre nagyobb az érdeklődés a magyar járványhelyzettel kapcsolatban: mind az oknyomozó újságírók részéről, mind a környező olyan országok részéről, ahol házi sertésben is bejelentésre került a betegség, mind az Európai Bizottság auditjai során”

Az agrárminisztériumi irat azonban úgy véli, hogy ha a betegség a kisebb gazdaságokban is megjelenik, akkor az egész sertéságazatnak nagyon rossz lenne. Az ágazatbban – közvetve és közvetlenül – közel 300 ezer ember dolgozik, és jelentős részben exportra termel, vagyis nemzetgazdasági szempontból nagy jelentősége van.

A fertőzés pedig érezteti hatását: már a vaddisznókban előforduló megbetegedések hatására is számos ország exporttilalmat vezetett be a magyar sertéssel, illetve sertéstermékekkel szemben.

Ha a sertéspestis megjelenik a házi állományban is, akkor még több ország vezetne be embargót a magyar termékekre, ami a termelés és a kivitel megszűnéséhez, és az ágazat széteséséhez vezetne. Ahogy a szakmai anyag fogalmaz: „A direkt költségek a járvány mértékétől függően több milliárd forintra is rúghatnának, míg az indirekt költségek felbecsülhetetlen mértékűek is lehetnének.”

Az ország számára hosszú távon előnyös szakmai megoldás tehát megszületett, de lehetséges, hogy a kormánypárt rövidtávú politikai érdekei felülírják azt.

Az elhallgatott sertéspestis-járvány – cigarettacsempészek hurcolhatták be a fertőzést Kárpátaljáról from atlatszo.hu on Vimeo.

Címlapkép: Vaddisznóból vett mintákat készít elő virológiai vizsgálatra egy laboráns a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán 2018. május 17-én. (MTI Fotó: Mónus Márton)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!