Bevásárlási lázban a Honvédelmi Minisztérium

Nap, mint nap érkeznek a hírek a Honvédelmi Minisztérium (HM) újabb és újabb nagy értékű beszerzéseiről. Vége a hét szűk esztendőnek? Igaz lehet, hogy 2026-ra a magyar honvédség a térség meghatározó haderejévé válik? Kovács Gyula nyugállományú katonatiszt újabb írása a magyar honvédelemmel kapcsolatos meglátásairól.

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom

Egyetlen környező ország sem hagyta ennyire lenullázódni haderejét, a 2016-os varsói NATO csúcson elhatározott gyorsításkor eleve jobb pozícióban voltak hazánknál, és azóta is abban vannak. A hét szűk esztendőt pontosítani kell, mert az 1980-as évek elején történtek utoljára rendszerszintű beszerzések, azóta viszont csak epizódok voltak (T72, Mig 29, Mistral, Gripen). Most úgy tűnik, ha volumenében nem is, de jelentőségében az 1938-as Győri programhoz hasonlítható projekt indult.

Mivel a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési terv nem nyilvános, így egy szakértő számára is képtelenség megállapítani, hogy a beszerzések ad hoc jellegűek vagy egy koherens terv megvalósulásának az elemei.

Nem látszik, hogy racionális szervezeti módosítások is részét képezik a projektnek, sőt határozottan irracionálisnak tűnik a 37 650 fős aktív és a 20 ezer tartalékos létszám elérésére törekvés. Főleg annak fényében látszik annak, hogy a HM 2018-as költségvetése fejezeti indoklásában szereplő 26 753 fős összlétszámból a mai napig feltöltetlen több mint 7 ezer hely.

Ma a vízfej elemeit képezik a 14 ezer fős HM, a Vezérkar és háttérintézményeik, valamint a 7-8 ezer főre tehető kizárólagos HM tulajdonú zrt.-k. A tartalékos létszáma 8 ezer főt tesz ki. Ezzel szemben az aktív komponensben 6-7 ezer fős végrehajtó állomány van. A HM pedig egy szót sem szól arról, hogyan képzeli a 37 650 fős aktív komponens feltöltését az egyre romló munkaerő piaci helyzetben.

Ha a gép-ember rendszer harmóniáját nem sikerül megteremteni, akkor félő, hogy csak egy minőségi változás áll be a magyar hadügyben, és az eddigi évi 200-300 milliárd helyett évi ezer milliárdokat fogunk elherdálni nulla outputtal.

Nézzük a részleteket a teljesség igénye nélkül!

Beszereztünk kettő darab Airbus A 319-es 9 éves, használt civil utasszállítót. Kellő politikai vihart aratott a beszerzés, a HM katonai funkciókat próbált sugallni az utasszállítókba, közben a miniszterelnök egyértelműen kormánygépként használta őket. Nem is lenne ezzel baj, magára valamit is adó nemzetnek van kormánygépe.

A miniszterelnök brazíliai látogatása kapcsán felsejlett valódi katonai gép beszerzésének a lehetősége is. A Hairre sokan emlékeznek, a katonák hátulról, a lehajtható rámpán át menetelnek a katonai szállítógépbe, és közben éneklik a „Let the Sunshine in” híres dalát. A katonai gépbe harceszközök is be tudnak hajtani, ha kell, több ezer méter magasságból a repülés közben nyitott rámpán keresztül ejtőernyővel eszközök ki tudnak gurulni, katonák ki tudnak ugrani.

Magyar gyártású autóbuszokat is vásárolt a HM, de ezek nem nagyon növelik a katonai képességeket, hiszen lehetne bérelni is. Oktató repülőgépeket is emeltünk le a polcról (Zlin tipus). A magyar pilótaképzés beindítása marhaság, be kell fizetni a képzést a vásárlással egy időben oda, ahonnét vásároltuk a gépeket, képezzék a pilótákat külföldön az adott típusra. A honvédelmi sportszövetség keretében kell az alapokat lerakni, majd a vitorlázó és a motoros alapképzés után kell kiválasztani a jelölteket a katonai repülőkre történő kiképzésre.

A szolnoki különleges dandárnál, mint a gyerekek, élvezkednek a „rambók” az új Polaris homokfutókon. Ilyet a dúsgazdag atya vesz elkényeztetett gyerekének a tengerpartra. Egyértelműen hobbijármű, semmi páncél, csak csőváz, 800 köbcentis motor, szóval nevetséges.

Aztán ott van a 20 darab Airbus H 145 könnyű helikopter. 5-6 fő szállítására alkalmas, szükség esetén felfegyverezhető géppuskával, nem irányítható, vagy irányítható rakétákat tartalmazó blokkokkal. A kérdés az, hogy a magyar szokásoknak (a Varsói Szerződés szerinti szokásoknak) megfelelően a légierőé lesz, vagy a szárazföldi hadosztály helikopterezredébe fog kerülni? Nem mindegy a csapatok közvetlen légi támogatásának szervezése szempontjából.

A Falcon X 7-ből egy még elmenne, na de kettő, ráadásul a másik a HM EI Zrt tulajdonában? A beszerzés során talán a HM EI Zrt. igazgatótanácsának a vezetője volt a tárgyaló, és nem a HM gazdasági hivatala? Újra és újra fel kell tenni a kérdést: a HM-nek van zrt.-je, vagy a zrt.-nek van HM-je?

Kiskunfélegyházán beindul a magyar gyalogsági fegyvergyártás a cseh Zbrojovka gyárral kötött licenc szerződés alapján. Az oroszok a második világháborúban az Ural mögé telepítették hadiiparukat, ami jelentős kapacitás-kieséssel járt. A Zbrojovka egy részét Kiskunfélegyházára, egy elhagyott csarnokba evakuálni nem a költséghatékonyságot erősíti. Azóta kiderült, hogy a munkaerő és az infrastruktúra hiánya jelentősen késleltetni fogja a gyártás év elejére ígért elindulását.

Továbbá veszünk közepes helikopterekből is 16 darabot: Airbus H 225 M. Ez a típus alkalmas egy szakasznyi katona elszállítására, ám nincs kinyitható rámpája, így gépjárművet, löveget csak külső függesztékként képes szállítani. A kérdések ugyanazok, mint a könnyű helikopternél.

A fegyvernek látszó tárgyak után valódi fegyverek is kerülnek a bevásárló kosárba. A szárazföldi csapatok sem maradnak ki a beszerzésekből, veszünk a németektől 44 darab Leopárd2A7+-est, kiképzésre 14 Leopárd A24-est. Nem nagyon értem, miért kell a kiképzésre egy eltérő típus. A kiképzendőket ki kell vinni, mondjuk egy fél évre Külsheimbe, az ottani zászlóaljhoz, hogy a legmodernebb típuson megtanulhassák a szakmát.

A Zrínyi 2026-ból a nyilvánosság egy konkrétumot ismerhet, azt, hogy a fejlesztési ciklus végére lesz egy nehéz, egy közepes és egy könnyű dandárunk. Ezek a harckocsik vélhetően a nehéz dandár fegyverzetét fogják képezni a később beszerzendő Puma lövészpáncélossal együtt.

Ehhez a dandárhoz köthető a 24 darab Panzerhaubitze 2000 önjáró páncélozott löveg beszerzése. Ez lehet a nehéz dandár tűztámogató osztálya. Reagálási ideje, pontossága, lőszer szortimentje megfelel a kor követelményeinek. Kérdés a komplettírozása: célmegvilágító lézertávmérők, ellentűz radar, cél felderítő drónok, meteorológiai állomás és nagy változékonyságú lőszer szortiment tartozik-e a rendszerébe? Remélem, minden tartozékát megvesszük!

Légvédelmi rakéta vezetési rendszert is vásároltunk. És tábori automatizált rendszert , C2-t is rendeltünk magyar cégtől: az ArmCom Kft. a nyertes. Hungarikum, ahogy folynak a beszerzések a transzparencia teljes hiányában.

Miért ez a nagy kapkodás?

A Zrínyi 2026 hivatalosan 2017 január elsejével kezdődött volna. 2017-re 364,5 milliárdos kiadást terveztek. Év közben átcsoportosítottak a HM-hez +184 milliárdot, magyarul 50 százalékkal megnövelték a HM büdzséjét. Ezen belül is kiemelkedő volt a beruházásra szánt összegek növelése: 54 milliárdot emeltek 133 milliárdra. Végül elköltöttek 59 milliárdot. Ha a HM nem tudja elkölteni az emelt összeget, miért kérte?

Ez a zavarodottság évek óta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatáért kiált. Ilyen ellenőrzés Szekeres Imre minisztersége óta nem volt.

Pedig kiderült, hogy hasonló anomáliák voltak a 2018-as év katonai költségvetésének tervezésében is: 427 milliárd volt a tervezett összeg, majd évközben megnövelték +143 milliárddal. Valamikor 2019 szeptemberében készül el a 2018-as költségvetés zárszámadása, és akkor fog kiderülni, képesek voltak-e elkölteni a plusz forrásokat, és azt fejlesztésre, beruházásra fordították-e, vagy megint a fejlesztésekre szánt pénzeknél van a legnagyobb maradvány, mint 2017-ben.

Lesznek jelentős szervezeti átalakítások is

Benkő Tibor honvédelmi miniszter Székesfehérváron tartott sajtótájékoztatójából tudjuk, hogy a város lakosságának létszáma 9 ezer fővel fog növekedni, ha befejeződik a megalakulóban lévő Magyar Honvédség Parancsnoksága odaköltözése. Az elmondottakból kiderült, hogy jelenleg is 1400 katona szolgál Fehérváron. Ha a 9 ezer fős létszámnövekedésből indulunk ki, ismerve az odaköltözők korösszetételét, 2-3 fős családmodellel számolhatunk, vagyis 3 000-4 500 viszonylag magas rendfokozatú katonáról lehet szó, nagyjából 3-4 ezres lakás igénnyel.

Ezt a létszámot az ÖHP parancsnokság jelenlegi laktanyája nem lesz képes befogadni. A lakásvásárlás vagy lakásépítés, esetleg a laktanya-bővítés mind-mind rengeteg pénzbe és időbe fog kerülni. Biztos, hogy mialatt a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő fejlesztési program menedzselésére kellene koncentrálni, ezek a szervek élet-halál harcukat fogják vívni Budapesten maradásukért, költözés esetén íróasztalukért, lakásért, nejnek munkahelyért, gyereknek iskoláért.

Ez az egész szervezeti átalakítás vélhetően nem szolgálja a honvédség érdekeit, hanem egy úgynevezett fehérvári lobby parciális érdekeit segíti, és csak pótcselekvés ahhoz képest, hogy a vízfej radikális létszámcsökkentése szolgálná a honvédelem és az adózó polgár érdekeit.

A rendszerváltáskor és később a NATO csatlakozáskor a katonai elitnek nem volt érdeke a valódi változtatás. Azt akarta, hogy minél tovább megőrizze érdekérvényesítő képességét. Azt pedig arra használta, hogy a politikai elittel szorosan együttműködve törvényesítse a közös anyagi haszonszerzést. Nagyon sok volt tábornoknak aranyozta be nyugdíjas éveit a kizárólagosan HM tulajdonú zrt.-kben betöltött magas beosztásukból származó extra jövedelem. Így szinte természetes volt, hogy cégeik parciális érdekeit előnybe helyezték a haderő valódi érdekeihez képest.

Mi sem jellemzi jobban például a HM EI Zrt. érdekérvényesítő képességét a Fidesz éra alatt, hogy 2010-ben a cég létszáma 1 979 fő volt, ma 4 283 fő, árbevétele pedig 2010-ben 26 milliárd volt és 2018-ra elérte a 61,7 milliárdot. A cég bevételeinek 95 százaléka a HM költségvetéséből származik.

A zrt. ezt a prosperitást egy olyan haderőn belül produkálta, amelynek költségvetését a Fidesz 2012-re a 2009-eshez képest 42 százalékkal csökkentette, és csendes agonizálásra kényszerítette egészen 2016-ig.

Ez az együttműködés az egymást váltó politikai oldalakkal mára tökéletesedett és a csúcsra jutott, a haderő minden elemébe beépült rendszerváltáskori katonai elit kitermelte az azonos szellemű új kádereket, akikkel képesek lesznek a Zrínyi 2026 elszabotálásában teljes mellszélességgel részt venni.

A Varsói Szerződésben (VSZ) nem volt szüksége stratégiai menedzsmentre a Magyar Néphadseregnek, ezt a funkciót a szovjet katonai vezetés töltötte be. Elszakadva a VSZ-től, szükség lett volna a funkcióra, kellett volna egy szervezet, amelyik karján viszi a haderőt a VSZ-ből egy új világ küszöbéig. Azonban ezt a funkciót egyetlen szervezeti forma sem tudta betölteni, sem a HM-ről leválasztott MH Parancsnokság, sem a 2001-re létrehozott és minisztériumba integrált Vezérkar.

Nem tudtunk megszabadulni a VSZ ránk oktrojált hadi kultúrájától, fegyverzetétől. Nem tudtunk élni a lehetőséggel, hogy magunkévá tegyük az angolszász katonai kultúrát.

Képtelenek voltunk megteremteni a politikai és katonai vezetés harmonikus együttműködését, képtelenek voltunk kialakítani egy olyan haderőt, amely méretében és minőségében megfelelt volna az ország haderőt eltartó képességének, a szövetségi elvárásoknak.

Miniszterek sora felszámolóbiztosként funkcionált a haderővel szemben, az alulfinanszírozás miatt folyamatos válságkezelés állapotába hozták a haderőt, a „fenntartható haderőt” a mai napig nem sikerült kialakítani. A finanszírozási feltételek a közeljövőben drasztikusan javulni fognak, ugyanakkor nyomát sem látom annak, hogy politikai és katonai vezetőkből létrejöhetne egy olyan stratégiai menedzsment, amely képes lenne élni a bővülő források adta lehetőségekkel.

Kovács Gyula nyugállományú katona

Címlapkép: az egyik Airbus A319-es csapatszállító katonai repülőgép (fotó:kormany.hu)