Az Európai Uniónál is kiállunk az átláthatóság mellett

Az Átlátszó is aláírta a Jean-Claude Junckernek szóló nyílt levelet, amely az európai bizottsági elnököt a pénzmosás elleni határozott fellépésre kéri.

Az Atlatszo.hu is aláírta azt a Guardian oldalán is megjelent nyílt levelet, amely Jean-Claude Junckert szólítja fel arra, hogy álljon be az unió pénzmosásellenes direktívájának erőteljes módosítása mögé. Ha ez sikerül, nyilvános lehet minden európai uniós vállalat igazi, végső tulajdonosa.

Az Európai Bizottság elnöke kulcsszereplője lesz annak a december 16-i informális háromoldalú egyeztetésnek, ahol a Bizottság, a Parlament és a Tanács próbálnak kompromisszumos megközelítést találni a direktíva soron következő módosításához.

Az asztalon lévő verziók közül számunkra az a legszimpatikusabb, amely egy bárki számára elérhető olyan adatbázis felállítását írja elő, amely az unióban honos vállalatok végső haszonélvezőit is megnevezi.

Egy ilyen adatbázis sokkal átláthatóbbá tenné az uniót és fontos eszköz lehetne a magyar bűnüldöző hatóságok, a korrupcióellenes küzdelem mellett elkötelezett sajtó és a nyilvánosság kezében. Jelenleg ugyanis rengeteg cégről nem tudjuk, hogy ki a tényleges tulajdonosa.

Példa: Közgép

Pethő András oknyomozó újságíró akkor eredt a második Orbán-kormány érájának meghatározó, közbeszerzéskirály építőipari cégének nyomába, amikor a Közgép Zrt. politikai kötődéseiről szóló pletykák szárnyra kaptak.

A cég Simicska Lajoshoz való közelségéről, közbeszerzésen elnyert százmillliárdjairól azóta rendszeresen cikkeznek. Azonban Pethő első közgépes cikke után másfél évbe telt, amíg Simicskát a Közgép tényleges tulajdonosként említő irat került a sajtó kezébe – és még ehhez is kiszivárogtatás kellett.

Pethő ebben a cikkben részletesen is ír azokról a fogásokról, amiket a Közgép alkalmazott, hogy ne derüljön fény a hátterére. Ha az általunk kért adatbázis már korábban létezett volna, hiába minden trükk: a magyar sajtó másfél éves megfeszített kutatómunkája helyett néhány kattintással, pár perc alatt ki lehetett volna deríteni, ki a vállalat tulajdonosa.

Kedden, az antikorrupciós világnapon ezért negyvennél is több oknyomozó újságíró fordult nyílt levélben Junckerhez, hogy támogassa a direktíva ilyen irányú revideálását.

Üzenet a palackban

A levél a Luxleaksre utalva írja, „könyvelők és jogászcégek facilitálta csókos üzletek foszják meg az európai tagállamokat és országokat világszerte többmilliárd eurótól, olyan időben, amikor megszorítások ássák alá a kormányok képességét arra, hogy alapvető közszolgáltatásokat tudjanak adni.”

„A korrupcióval dacolni törekvő újságírók kiszivárogtatók bátorságára támaszkodnak. De emellett szükségünk van hozzáférésre aktuális információkhoz arról, hogy hogyan használnak cégeket korrupt pénzek átszivattyúzására át az európai pénzügyi rendszeren keresztül.”

„Az EU pénzmosásellenes direktívája lehetőséget kínál arra hogy a cégek tulajdonlási információi nyíltak legyenek a nyilvánosság számára, ezzel lehetővé téve újságíróknak, civil szervezeteknek, és egyáltalán bárkinek arra, hogy megfigyelje a kapcsolatokat abban, ahogy gyanús személyek ezeket a jelenleg nehezen átlátható jogi struktúrákat használják.”

„A nemzetközi antikorrupciós napon ezért arra kérjük, biztosítsa, hogy az EU a zászlajára tűzi ezt a kulcslépést a korrupció elleni küzdelemben”.

A teljes levelet és az aláírók listáját angolul itt találja.

Előzmények

„Varázslatos meseország” – így megy az adóoptimalizálás Luxemburgban

Így spórol az adófizetésen az Ikea, az Apple, a Coca-Cola és több száz multicég