Pert nyertünk az NFI ellen, nyilvánosak a Petőfi-film díszletének szerződései

Megnyertük az adatpert, amit a Rákay Philip-féle Petőfi film díszletvárosa kapcsán indítottunk, így a filmintézetnek ki kellett adni a részletes szerződéseket a 7 milliárd forintból készült díszletek bérbeadásáról. Bár Rákay szerint jó befektetés volt a külföldi produkcióknak is kiadható díszletek építése, a most kiperelt adatok alapján 2025-ig csak egy nagyszabású külföldi produkciónak sikerült kiadni a 19. századi városdíszletet, azóta pedig fele részt magyar filmeket forgattak benne.

Tavaly a Nemzeti Filmintézet közérdekű adatigénylésünkre válaszul olyan iratokat adott át, amelyeken kitakarták, kiknek és mennyiért adták bérbe azt a díszletegyüttest, amit eredetileg Rákay Philip Petőfi-filmjéhez építettek. Több mint fél évig húzódó adatper után végül sikerült megszerezni a részletes szerződéseket. Bár Rákay szerint a milliárdokból épült díszletek ára hamar megtérül majd, Petőfi-film forgatása óta eltelt bő egy évben csak egy nagyobb produkciónak, egy fél évig ott forgatott Disney-sorozatnak sikerült kiadni a stúdiót, ami azóta csak rövid és olcsó epizódszerepekhez jutott.

Tavaly áprilisban írtunk először a 19. századi Pest-Budát ábrázoló díszletvárosról, amit a Rákay Philip által megálmodott Most vagy soha! számára építettek. ​A ’48-as forradalomról készült kalandfilm minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje volt, a forgatásra, utómunkákra és a marketingre összesen mintegy 7 milliárd forintot költöttek.

Megírtuk azt is, hogy a díszletvárosnak otthont adó telket bőven a piaci ár feletti áron vette meg a Filmintézet. A terület (egy használaton kívüli mezőgazdasági telek) korábban 50%-ban a fóti önkormányzat, 50%-ban pedig az egyik leggazdagabb magyar, a Hermes Hitel és Faktor Zrt.-ben, illetve a Hermes Befektetési Alapkezelő Zrt.-ben érdekelt Antal Ernő tulajdona volt. Egy 2020-as értékbecslés a telek piaci értékét még 282 millió forintban határozta meg, ehhez képest 2022 januárjában a Filmintézet közel egymilliárd forintért vette meg a telket, amin a két tulajdonos fele-fele arányban osztozott.

Rákay elmondása szerint a Petőfi-film költségvetésének mintegy felét a fóti díszletváros felépítésére költötték, de a Fótinfó 2022 augusztusi cikke szerint úgy számolt, a milliárdos befektetés hamar megtérül majd: „a mostani hatalmas összeg már jó üzletnek tűnik, mivel jó eséllyel 8-10 éven belül visszahozza az árát.”

Később egy a film árával foglalkozó cikkre válaszul azt írta,

„A Most vagy soha! költségvetésének majdnem felét egy 8 hektáros, XIX. századi díszletváros felépítésére fordítottuk, ami a forgatás befejeztével 100%-os állami tulajdonba került, és évtizedekig bérelhető lesz. Jelenleg épp az egyik legnagyobb amerikai filmstúdió forgat benne – hónapok óta – folyamatos bevételt generálva a magyar államnak”.

A legfontosabb részleteket takarták ki

Kíváncsiak voltunk arra, hogy valóban hamar visszahozza-e az árát a díszletváros, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Nemzeti Filmintézethez, azt kértük, tegyék közzé, milyen szerződéseket kötöttek a Petőfi-film forgatása után a díszletváros kapcsán. Ezt nem sikerült az első körben teljesíteni: az NFI két bérleti szerződést küldött el, ahol kitakarták a díszleteket bérlő cég nevét és a bérlet összegét, így pont a lényeg nem derült ki, az, hogy mennyi pénz folyik be a díszletváros kiadásából.

Kaptunk emellett egy összegzést is, ami több helyszín kiadásából származó bevételeket tartalmaz – ezen kettő helyett már 3 produkció szerepelt, amelyhez a Pest-Buda-díszletet kibérelték. A részösszegek azonban itt sem láthatók, az összesítéskor azonban 168 992 500 forint nettó bevétellel számoltak 2024 január és 2025 márciusa között.

Mivel a kapott adatok hiányosak voltak, adatpert indítottunk, kikérve a szerződések és az összesítés titkosítás nélküli változatát. Ezt első fokon, majd fellebbezés után másodfokon meg is nyertük, így a tavalyi év végéig az NFI-nek további adatokat kellett kiadnia. A végül átadott iratokban továbbra is szerepelnek kitakarások: két szerződésben kitakarva maradt a bérlés időtartama, a produkció címe, egy (a legnagyobb összegű) szerződésben pedig a bérlő cég neve is.

A bíróság döntése – akik feltehetően e tekintetben az NFI-s jogászcsapat érvelését fogadták el – szerint erre azért volt szükség, mert ezen információ nyilvánosságra hozása érdeksérelmet okozna. Ez azonban nehezen értelmezhető, hiszen a kitakart cég nevét egy másik iratban maga az NFI is nyilvánosságra hozta, a cégek neveiből pedig könnyen kikövetkeztethetők, melyik filmekhez bérelték ki a díszletvárost.

A kiperelt dokumentumok az alábbi linkeken böngészhetők:

• Összesítés
• Produkció 1
• Produkció 2
• Produkció 3

Egy valóban jó üzlet

Nézzük tehát, hogy mi szerepel a kiperelt szerződésekben. Megkaptuk, ezúttal cenzúra nélkül, a 2024 január és 2023 március közötti bérleti szerződések összesítését. Ebből kiderült, hogy ez idő alatt három produkció számára adták bérbe a díszletvárost. Ezek közül messze a legtöbb pénz a legelső forgatásból („Produkció 1”) folyt be. Ez a produkció a díszletváros mellett egy külső területet is kibérelt: a városért 134,250 millió, a szabad területért 27,375 millió forintot fizettek.

A következő hónapokban azonban már nem sikerült hasonló kaliberű bérlőket találni: ezután még 2 cég bérelte ki a Pest-Buda díszletet 3,867, illetve 1,7 millió forintért. Az összesítésbe valamiért bekerült egy „padlástér” néven említett díszlet 1,8 milliós bérleti díja is, azonban nem világos, hogy ez a padlástér is a városdíszlet része volt-e – az ehhez tartozó szerződést ugyanis nem kaptuk meg.

Összességében tehát ez első bő 1 évben mintegy 139,8-141,6 millió forint folyt be a Pest-Buda díszletből, ennek nagy része a Produkció 1-ből. Pont ez volt az a szerződés, ahol a cég nevét nem ismerhettük meg. Több forrásból próbáltuk kideríteni, milyen produkcióról szólhatott a szerződés, és ki lehetett a bérlő – végül egy olyan nyilvános szerződéslista vezetett a produkció nyomára, amit az NFI tett közzé.

A kiperelt (és kitakart) Produkció-1-es szerződés egy mellékletében szerepel, hogy a bérlő a területen felépített egy tetődíszletet, amit a forgatás végeztével az NFI 5 millió forintért megvásárolt tőlük. Az NFI weboldalán található egy 2024-es lista az NFI kiadásairól, ahol szintén szerepel egy 5 millió forintos tétel „tetődíszlet megvásárlása” címszóval. Itt kiderül, hogy a szerződő fél a Vienna Game Kft., Petrányi Viktória producer cége volt.

Kis utánajárással kiderült, hogy a Disney német stúdiója 2024 első felében kezdett bele egy Vienna Game című sorozat forgatásába, többek között magyarországi helyszíneken.

A sorozat, amit egyelőre még nem mutattak be, a 19. századi bécsi kongresszust dolgozza fel – ehhez jól jöhet egy 19. századi fóti városdíszlet. Az időzítés és a cég neve alapján feltételezhető, hogy a „Produkció 1” a Disney-sorozat volt, amit egy Magyarországon bejegyzett projektcéggel kötöttek szerződést.

Ez a forgatás a két iraton (az eredeti bérleti szerződés és a tetődíszletről szóló adásvételi szerződés) szereplő dátumok alapján a forgatás mintegy fél évig is folyhatott, hiszen a bérleti szerződést márciusban, az adásvételit augusztusban vagy szeptemberben írhatták alá. Ez azért bizonytalan, mert a szerződéslistán augusztus 16-a, a szerződésben viszont szeptember 16-a szerepel, az egyik valószínűleg elírás.

Korábban egy filmes forrásunk azt mondta, egy egész estés filmet egy hasonló helyszínen átlagosan nagyjából 8-10 hétig forgatnak, a bérleti díj pedig heti 1,2-2 millió forint lehet. Így egy-egy produkcióból nagyjából 20 milliós bevétele lehet a bérbeadónak.

Ezt alapul véve a Disney-sorozattal kivételesen jó üzletet csinált az NFI (bár azt nem tudjuk, hogy a sorozathoz mekkora támogatást adott a magyar állam: a nálunk forgató stúdiók ugyanis a produkció büdzséjének 30 százalékáig közvetett állami támogatást is igénybe vehetnek – igaz, a támogatás keretét idén 70 milliárd forintra csökkentették).

Kis költségvetésű folytatások

Ezt a sikert azonban az NFI a következő időszakban nem tudta megismételni: az időszakban aláírt két újabb szerződés már jóval kisebb összegű, 3,867 és 1,7 millió forintos.

Az előbbi összeget a Niskayuna Kft. fizette ki,

a „Produkció 2”-ként jelzett film pedig minden bizonnyal a tavaly bemutatott amerikai film, az Ann Lee testamentuma volt.

A film a Shaker vallási mozgalom alapítójáról szól, aki a New York állambeli Niskayunában telepedett le követőivel.  A Niskayuna Kft. és az Ann Lee cím szerepel együtt egy színész publikus önéletrajzában, illetve egy filmes kellékeket szállító cég Facebook-posztjában is.

Az Ann Lee testamentuma c. film képkockája, amin láthatók a fóti díszletváros épületei (forrás: Twitter)

A 10 millió dollárból készült történelmi musical nem nevezhető nagy költségvetésű produkciónak, és az összeg alapján valószínűleg nem töltöttek sok időt Fóton. Ebben a filmben a díszletváros a 18. századi New York-ot „alakította” – arra már tavalyi cikkünkben rámutattunk, hogy a díszletvárosról készült drónfelvételen olyan feliratok és utcanevek láthatók, amik a történelmi New Yorkra utalnak.

A „Produkció 3” munkacíme (amihez 1,7 millió forintért bérelték ki a díszletvárost) szerepel a kiperelt szerződésben: Jane Austen. Ez minden jel szerint a Rise of a Genius című BBC-dokusorozat Janue Austen írónőről szóló epizódja volt. Az NFI-s szerződésen is szereplő Abroad Film Kft. saját oldalán írt arról, hogy produkciós partnerként együttműködtek a részben Magyarországon felvett sorozat készítésében.

Később főleg magyarok forgattak benne

A „Produkció 4”-ként szereplő filmről szerződést nem kaptunk, csak az összesítésben szerepel, hogy egy „padlásdíszletet” béreltek ki 1,8 millió forintért, amiről nem tudjuk, hogy a városdíszlet része, vagy nem. Azt viszont megtudtuk, hogy a bérlő a Pioneer-Orphan Kft. volt. A cég vezérigazgatója Kemény Ildikó, aki a hasonló nevű Pioneer Pictures-t is vezeti. Utóbbi cég jegyzi Nemes-Jeles László új filmjét, az Árvát – angol címén Orphan. Vagyis a Produkció 4 minden bizonnyal a magyar film volt.

Bár Rákay Philip tavaly januárban írta azt, hogy a díszletvárosban „épp az egyik legnagyobb amerikai filmstúdió forgat – hónapok óta – folyamatos bevételt generálva a magyar államnak”, a kiperelt iratokban nincs erre utaló adat. Adatigénylésünkben, majd az adatperben 2025. márciusáig kértük ki a szerződéseket, és a legfrissebb szerződés, amit kaptunk, a 2024 augusztusában aláírt 1,7 milliós Jane Austen sorozatrészről szóló volt.

Érdekesség az is, hogy a szintén tavaly márciusban készült drónfelvételen még látszik a New York-i, feltehetőan az Ann Lee-hez felszerelt díszletelem, ami arra utal, hogy az eltelt időben nem végeztek komoly átalakítást a díszletvároson. Szintén az Ann Lee-ben szereplő díszletelemek láthatók az NFI honlapján közzétett fotókon, amelyek a metaadataik alapján 2024. decemberében készültek.

A tavalyi év forgatásairól egyelőre keveset tudni, hiszen az adatpert tavaly márciusi igénylés alapján indítottuk, és az iratokat csak nemrég kaptuk meg. Az NFI saját Facebook-bejegyzése alapján csak arra következtethetünk, hogy tavaly nyáron már egy magyar produkció, az Úri muri, megazisten! című Móricz-adaptáció forgatásához adták bérbe a helyszínt. A forgatás az NFI posztja szerint 43 napon át, július végéig tart, vagyis a forgatási főszezon nagy részét lefedi.

A filmet Vidnyánszky Attila rendezi, egymilliárd forintos állami támogatással

– ez a forgatás tehát aligha hoz bevételt az államkasszának.