Kiválasztott cégekkel dübörög a Nemzeti Sportparképítési Program az országban

2016-ban indította el a kormány a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programot, amelynek 2019 elejétől a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) a felelőse. Azóta 465 sportpark épült az országban összesen nettó 4,6 milliárd forintért. Négyféle típust kérhetnek az önkormányzatok 5,5–16 millió forint közötti áron, ám a pénzt az állam adja, ezért a kivitelezőket a BMSK választja ki. A 465 sportparkból csupán 39 esetében volt közbeszerzés, ami mindössze 8,3 százalék.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kormány egy 2016-os határozatban döntött a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programról, „amelynek alapvető célja, hogy olyan közösségi terek kerüljenek az ország minél több településén kialakításra, ahol valamennyi korosztály, a fiatalabbaktól az idősebbekig aktívan töltheti el a szabadidejét igényes szabadtéri létesítményekben” – olvasható az erről szóló hivatalos tájékoztatóban.

A várakozások szerint ezzel növekedhet a mozgásgazdag életmódot folytatók és a mindenki számára elérhető sportolási lehetőségek száma, valamint biztosítható az integráció és akadálymentesség, továbbá javulhat a lakosság egészségi állapota, és a sportolás „a mindennapi életünk alapvető része legyen”.

Négyféle sportparkot lehet kérni

A program során megvalósuló sportparkoknak négy típusa van: A, B, C és D, melyeknek a mérete és a felszereltsége is különbözik. A minimális alapterületük 40 négyzetmétertől 150-ig terjed, a minimális eszközszám pedig 5 és 15 között van.

A sportparkok típusai a hivatalos tájékoztatóban

Nem arról van szó, hogy a kormány eldönti, hol legyen sportparkok, hanem az önkormányzatok pályázhatnak, ha szeretnének kapni. Lakosságszámtól függően akár több ilyen létesítményt is kérhet egy település: 1 000 fő alatt például csak egyet lehet kérelmezni, 12 000 és 15 000 fő között viszont már négyet, 50 000 fős népesség esetében pedig akár tíz darabot is. A sportparkokat pedig „a helyi sajátosságok, illetve a rendelkezésre álló források függvényében” futókörrel (200 vagy 400 méter) lehet bővíteni, ám azokhoz jellemzően önerőt kell vállalnia az önkormányzatoknak.

Az igényelhető sportparkok száma a település népességének függvényében

Olyan megkötés nincs, hogy az igényelhető sportpark típusa a lakosságszámtól függ, elméletben tehát egy pici település is igényelhet egy 150 m²-es “D”-t, és egy nagyváros is egy 40 m²-es “A” típust.

A sportparkok ellenérték nélkül az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülnek (attól függően, hogy melyiküké a föld, amin a beruházás megvalósul), a kérelmező önkormányzatnak pedig 5 éves fenntartási – karbantartás, üzemeltetés – kötelezettsége van.

Szápár (Veszprém megye, kb. 500 lakos), „A” típusú sportpark (fotó: Szápár/Facebook)

2 377 település pályázott

A kormányhatározat eredetileg a Nemzeti Sportközpontokat (NSK) jelölte ki a sportparkok építtetőjének, ám 2019. január 1-től a kormány egy rendelettel az NSK-tól a BMSK-hoz (Beruházási Ügynökség) delegálta a feladatot.

Kissé naivan azt gondoltunk, hogy a BMSK megkapta és kezeli a programmal kapcsolatos összes információt, azért áprilisban közadatigénylésben kértük ki tőle a 2016. január 1. és 2021. április 15. között elkészült sportparkok listáját helyszín, típus, ár, kivitelező és átadási dátum szerinti bontásban.

Megkérdeztük azt is, hogy

• a sportparkok kivitelezőit milyen eljárásban választották ki;
• van-e bármilyen keretszerződés a kivitelezőkkel, vagy minden sportpark esetében külön megállapodást kötnek velük;
• a sportparkok típusai milyen paraméterekkel és felszereltséggel (méretek és eszközök) rendelkeznek;
• van-e az egyes típusoknak fix ára, vagy a költség minden esetben egyedi;
• hány darab sportpark kivitelezése várható 2021-ben;
• illetve 2016. 01. 01. és 2021. 04. 15. között hány darab pályázati kérelem érkezett sportpark-építésre a BMSK-hoz az önkormányzatoktól, és ezen kérelmekből hány darabot támogattak/fogadtak el.

Somoskőújfalu (Nógrád megye, kb. 2 000 lakos), „B” típusú sportpark (fotó: Somoskőújfalu/Facebook)

Április végén a koronavírus-járvány miatti lehetőséggel élve a BMSK a „közfeladat-ellátás zavartalan ellátása érdekében” 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, és csak május 31-én válaszolt érdemben, azonban nem teljeskörűen.

Azt írták, hogy az adatokkal csak 2019 elejétől rendelkeznek, azokat pedig az általunk kért bontásban el is küldték. Utolsó két kérdésünkre azonban nem adtak konkrét választ. Arra, hogy hány darab sportpark kivitelezése várható 2021-ben, ennyit írtak: „a már támogató döntéssel és forrásbiztosítással rendelkező projektek megvalósítása várható” – darabszámot nem adtak meg.

Arra pedig, hogy hány darab pályázati kérelem érkezett sportpark-építésre, és azokból mennyit támogattak/fogadtak el,

csupán azt közölték, hogy 2 377 település nyújtott be kérelmet – a támogatott pályázatok számát nem mondták meg.

A pályázó települések száma pedig nem azonos az igényelt sportparkok számával, hiszen – ahogy azt a cikk elején bemutattuk – egy önkormányzat a lakosságszámtól függően akár 10 sportparkot is kérhet.

465 sportpark 4,6 milliárdért

A BMSK-tól kapott táblázat szerint 2019. január 1. és 2021. április 15. között 465 sportparkot adtak át az országban, és némelyikhez futókör (200 vagy 400 méter) is tartozik. A beruházásokat az alábbi térképen mutatjuk, külön színnel jelölve az egyes sportparkok típusát.

A 465 sportpark ára nettó 4,6 milliárd forint volt a futókörökkel együtt. A legkisebb, “A” típus átlagára nettó 5,5 millió, a “B” típus átlagára nettó 8,5 millió, a “C” típusé nettó 11,7 millió, a “D” típusé pedig nettó 16,1 millió forint volt az összesítés szerint.

A megvalósult sportparkok

Arra a kérdésünkre, hogy az egyes típusok fixárasok-e vagy minden esetben egyedi a költségük, a BMSK azt a tájékoztatást adta, hogy minden beruházás esetében egyedi szerződést kötnek. Ez válasz volt arra a kérdésünkre is, hogy a kivitelezőkkel keretszerződést kötöttek-e, vagy mindig minden sportpark esetében külön megállapodást írnak alá velük.

A BMSK-tól kapott táblázat szerint a 465 sportparknak mindössze 29 kivitelezője volt.

A legtöbbet – 58 darabot – az R-Optimum Kft. építette nettó 485 millió forintért. A második a Praxikus Kft. 39 darabbal nettó 393 millióért, a harmadik pedig az MB Épszer Kft. 37 sportparkkal 455 millió forintért. Mögötte szorosan, 36 sportparkkal 423 millióért áll a Greenturf Sport Kft., ami az egyik rendszeres kivitelező az MLSZ focipályaépítési programjában is.

A kivitelezők

Területi eloszlás

A sportparkok területi eloszlását megnézve megfigyelhető egyes kivitelezők területi koncentrációja is. Az R-Optimum Kft. például az 58 sportparkból 30-at Baranya megyében épített, és a többit is a környéken: Tolna megyében 14-et, Bács-Kiskunban 7-et, Somogyban 5-öt, Csongrádban 1-et és szintén egyet a kicsit távolabbi Zala megyében.

Romonya (Baranya megye, kb. 400 lakos), „A” típusú sportpark projekttáblája (fotó: romonya.hu)

A második helyezett Praxikus Kft. főként Budapesten (19 sportpark) és Pest megyében (9 db) tevékenykedett, de Komárom-Esztergomban és Nógrádban is felhúztak 5-5 sportparkot, Fejér megyében pedig egyet. A harmadik és negyedik helyezett, az MB Épszer Kft., a Nyírépszer Kft. és Greenturf Sport Kft. területileg sokkal elszórtabban tevékenykedett, és sok megyében kötődik hozzájuk legalább egy sportpark kivitelezése.

Martonvásár (Fejér megye, kb. 5 600 lakos), „C” típusú sportpark (fotó: martonvasar.hu)

Olyan cég is van, ami csak egy megyében dolgozott, például az Intech Kft., amelyik mind a 12 sportparkját Budapesten építette. Vagy a Peku Agro Kft., az MHM Product Kft. és a Téglás Trans Kft., ők kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgoztak: az egyik 12, a másik 11, a harmadik 5 sportparkot épített ott.

Megfordítva a nézőpontot azonban az látszik, hogy nincs olyan, hogy egy megyében csak egy cég dolgozott volna, ilyesféle területi „leosztásról” tehát nincs szó. Olyan viszont van, hogy egy megyében csak két cég épített sportparkokat. Baranyában csak az R-Optimum Kft. (30 db) és a Fittépítő Kft. (3 db), Hevesben pedig kizárólag a G73 Road Kft. (9 db) és az MB Épszer Kft. (2 db) dolgozott.

A kivitelezők területi eloszlása

Csak 39 sportparknál volt közbeszerzés

Arra a kérdésünkre, hogy a kivitelezőket milyen eljárásban választják ki, a BMSK azt válaszolta, hogy „minden esetben a becsült érték figyelembevételével lefolytatott beszerzési, illetve közbeszerzési eljárás keretében kerültek kiválasztásra” a cégek.

Némi ellenőrzés után kiderül, hogy az MLSZ focipályaépítési programjához hasonlóan nagyrészt egyedi kiválasztásokról lehet szó. A Közbeszerzési Adatbázis szerint ugyanis a

465 sportparkból mindössze 39 esetében volt közbeszerzés. Vagyis az összes beruházás csupán 8,3 százalékánál.

Több sportpark építését összevonták, ezért ez a 39 közbeszerzéses beruházás csupán 7 tendert jelent. Közbeszerzés volt a XVI. kerületi sportparkok (10 db, Praxikus Kft.) és a XVII. kerületiek (7 db + 2 futókör, MB Épszer Kft.) esetében, valamint Törökbálinton (1 db + 1 futókör, MB Épszer Kft.), Budakeszin (1 db + 1 futókör, Greenturf Sport Kft.), Nyíregyházán (9 db + 2 futókör, MHM Product Kft.), Mezőtúron (1 db + 1 futókör, Courtinvest Kft.), valamint a XVIII. kerületben (10 db, Intech Kft.).

Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, kb. 117 000 lakos), „D” típusú sportpark egy 200 méteres futókörrel (fotó: Kovács Ferenc polgármester/Facebook)

Azonban ezekben az esetekben sem volt teljesen nyílt verseny, mert mindegyik tender felhívás közzététele nélkül indult a Közbeszerzési törvény 115.§-ra hivatkozva. Az emlegetett paragrafus szerint akkor lehet ilyen közbeszerzést lefolytatni, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 300 millió forintot, de az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt azzal, hogy legalább 5 cégnek ajánlattételi felhívást küld.

Azt nem tudjuk, hogy ez megvalósult-e, de a közbeszerzési adatbázis szerint a hét tenderből egynél érkezett 5 darab ajánlat, kettőnél 4-4 darab, ötre pedig csak 3-3 ajánlat futott be. A nem nyertes ajánlattevők pedig sok esetben a nyerteshez hasonlóan a BMSK által kiadott listán szereplő cégek, vagyis máskor más sportpark-építési megbízás(oka)t kaptak.

A hét közbeszerzési eljárásban építtetett 39 sportpark ára –  futóparkokkal együtt – összesen nettó 726 millió forint volt. Ez azt jelenti, hogy a – szintén a futóparkokat is tartalmazó – nettó 4,6 milliárdos összköltségnek csak a 15,7 százalékáról volt közbeszerzés.

Megtöbbszöröződött a profit

A program során a legtöbb sportparkot építő R-Optimum Kft. egy 2007-ben alakult pécsi cég. Tulajdonosai Fekete József és Müller Miklós, akik mindketten más vállalkozásokban is érdekeltek. Az R-Optimum forgalma szépen megugrott az elmúlt években: a sportparképítés kezdetekor, 2016-ban nettó 42 millió forint árbevétele volt, 2017-ben 72 millió, 2018-ban 230 millió, 2019-ben pedig 445 millió – vagyis néhány év alatt megtízszereződött. A cég adózott eredménye pedig ebben az időszakban -27,5 millió forintról felkúszott 8 millió fölé.

A Praxikus Kft. egy 2011-ben bejegyzett szentendrei vállalkozás. A nettó árbevétele a 2016-os 0 forintról 2017-ben 107, 2018-ban 373, 2019-ben 574 millióra ugrott, 2020-ban pedig 274 millió lett. Adózott eredménye ezalatt -20 ezer forintról nagy ugrásokkal (32 millió, 57 millió, 21 millió) 2020-ban már meghaladta a 71 millió forintot.

Téglás (Hajdú-Bihar megye, kb. 6 500 lakos), „D” típusú sportpark (fotó: Téglás/Facebook)

A 37 darab sportparkot építő MB Épszer Kft.-t 2014-ben alapította a Nyírépszer Hungária Kft., de 2015 óta Nyakacska Bálint és Varga Gábor tulajdonában van. Érdekesség, hogy Varga 2010 vége és 2013 ősze között a Nyírépszer Hungária ügyvezetője volt, az MB Épszer elérhetősége a cégadatbázisban pedig a mai napig egy nyírépszeres e-mail cím. A kisvárdai vízicsúszdapark kivitelezőjeként elhíresült MB Épszer forgalma 2016-ban 31 millió forint, 2017-ben 383 millió, 2018-ban 858 millió, 2019-ben 257 millió, 2020-ban pedig 305 millió volt. A cég nyeresége ezalatt 1 millió forintról 35, majd 69 millióra ugrott, 2019-ben azonban -51 millió veszteségbe zuhant, és 2020-ban ezt 187 ezer pluszra sikerült feltornázni.

A 2011-ben bejegyzett Greenturf Sport Kft. székhelye Budapesten van, tulajdonosai Bicskei Balázs és Bicskei Károly. A cég forgalma rövid idő alatt bő hétszeresére nőtt: 2015-ben 269 millió forint volt, 2016-ban 586 millió, 2017-ben 827 millió, 2018-ban 1,3 milliárd, 2019-ben 1,9 milliárd, 2020-ban pedig 1,8 milliárd forint lett. Az adózott eredmény, vagyis a vállalkozás által termelt tiszta haszon 2015-ben 9 millió forint volt, 2020-ban pedig már 326 millió lett, vagyis 36-szorosára nőtt a kft. profitja pár év alatt.

Tés (Veszprém megye, kb. 750 lakos), „B” típusú sportpark (fotó: Tés/Facebook)

Érdekesség, hogy bár a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Program hivatalos leírása szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) dönt, Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő 2020 végén mégis úgy adta hírül, hogy Egerben hamarosan egy 16 elemből álló sportpark épül, hogy „Orbán Viktor miniszterelnök már aláírta a támogatást”.

Erdélyi Katalin

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: „A” típusú sportpark a kb. 300 lakosú, Somogy megyei Nyim községben (fotó: Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő Facebook-oldala)

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.